Átalányadózás 2026: Meddig adómentes a jövedelem?
Az átalányadózó egyéni vállalkozók részére a 2026-os évben is kiemelt kedvezményeket biztosít a jogalkotó. Az éves minimálbér emelkedésével az adómentességi jövedelemhatár is jelentősen növekedett, így a vállalkozások széles köre élvezhet hosszabb ideig tartó adó- és járulékmentességet a meghatározott jövedelemsávon belül.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
- Az átalányadózó egyéni vállalkozók éves adómentes jövedelemhatára 1 936 800 Ft a 2026-os adóévben.
- Az adómentesség eléréséig sem személyi jövedelemadót, sem adóelőleget nem kell fizetnie a vállalkozónak.
- A kedvezmény mértéke az éves minimálbér változásához igazodik, és a költséghányadtól függően eltérő bevételi szinteket eredményez.
- A mellékállású vállalkozók az adómentes határ alatt mentesülnek a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól is.
Meddig adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme 2026-ban?
Az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme a 2026-os évben pontosan 1 936 800 Ft-ig teljesen adómentes. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos 2026-os tájékoztatója megerősíti, hogy a rendeletben rögzített minimálbér-emelkedés közvetlenül növelte ezt az értékhatárt. Ez a kedvező szabályozás biztosítja, hogy a mikrovállalkozások az induló időszakban vagy alacsonyabb bevételi szint mellett adóteher nélkül működhessenek.
Hogyan alakulnak a 2026-os átalányadós összegek?
| Megnevezés (2026) | Összeg (Ft) |
|---|---|
| Havi minimálbér (2026. január 1-től) | 322 800 Ft |
| Éves minimálbér (12 hónapra vetítve) | 3 873 600 Ft |
| Adómentes jövedelemhatár (az éves minimálbér 50%-a) | 1 936 800 Ft |
Mit jelent az adómentességi határ a bevételben?
Az adómentességi határ az elért bevétel alapján azt a küszöbértéket jelenti, ameddig a vállalkozónak egyáltalán nem keletkezik személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége. Mivel az adómentesség a tiszta jövedelemre vonatkozik, a ténylegesen realizálható adómentes bevétel nagysága a tevékenységi körhöz rendelt törvényes költséghányad mértékétől függ.
| Költséghányad kategória | Érintett tevékenységek (példa) | Adómentes bevételi határ 2026 |
|---|---|---|
| 45% költséghányad | Általános szolgáltatók, szellemi tevékenységet végzők | ~3 521 455 Ft |
| 80% költséghányad | Építőipari szakmák (pl. ácsmester), pékek, fodrászok | ~9 684 000 Ft |
| 90% költséghányad | Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők | ~19 368 000 Ft |
Hogyan kell számolni az adóelőleget a mentességi határ felett?
Az adóelőleg kiszámítása során kizárólag az 1 936 800 Ft-os jövedelemhatárt meghaladó jövedelemtöbblet után kell megállapítani az adóelőleget. Amíg az egyéni vállalkozó átalányban megállapított göngyölített jövedelme nem lépi át ezt a törvényi küszöböt, addig az adóelőleg alapja nulla broad, így adóelőleg-fizetési kötelezettség sem keletkezik.
A határérték átlépésének hónapjában a jövedelemhatár feletti részre kell kiszámítani a 15 százalékos személyi jövedelemadó-előleget. A további hónapokban pedig már a teljes újonnan keletkező jövedelemrész adókötelessé válik a sávos módszertan szerint.
Hogyan érinti a járulékfizetés a fő- és mellékállású vállalkozókat?
Főállású egyéni vállalkozók esetében a személyi jövedelemadó-mentesség nem jelent teljes járulékmentességet, mivel a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót havonta meg kell fizetniük. Ezt a kötelezettséget a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapulvételével határozza meg a jogszabály, függetlenül attól, hogy a tényleges jövedelem eléri-e a mentességi limitet.
Mellékállású egyéni vállalkozók, azaz a legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezők jelentős előnyben részesülnek ebben a rendszerben. Számukra az 1 936 800 Ft-os jövedelemhatár eléréséig sem személyi jövedelemadót, sem társadalombiztosítási járulékot vagy szociális hozzájárulási adót nem kell fizetniük.
Fontos szabályok: évközi kezdés és áttérés KATA-ról
Nem kell aránnyal csökkenteni az adómentességi keretet abban az esetben, ha a vállalkozó év közben kezdi meg a tevékenységét. Az 1 936 800 Ft-os értékhatár teljes összege megilleti a naptári év töredékében működő vállalkozásokat is a NAV 2026-os útmutatása szerint.
Ugyanez a kedvező arányosítási mentesség érvényesül akkor is, ha valaki az év folyamán dönt a KATA adónemből történő áttérésről az átalányadózásba. A bejelentést követő átalányadós időszak kezdetétől a teljes éves adómentes jövedelemkeret felhasználhatóvá válik.
- Meddig adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme 2026-ban?
- Az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme pontosan 1 936 800 Ft-os összegig teljesen adómentes a 2026-os adóévben.
- Arányosítani kell-e az adómentes keretet, ha év közben kezdem a vállalkozást?
- Nem, az adómentes jövedelemhatárt nem kell arányosítani évközi kezdés, szüneteltetés vagy év közben történő adónemváltás esetén sem.
- Fizetni kell-e szochót és tb-járulékot, ha a jövedelmem nem éri el az adómentes határt?
- Főállású vállalkozóknak a minimum-járulékalapok után az adómentesség alatt is fizetni kell a járulékokat, míg a mellékállásúak az adómentes sávon belül mentesülnek ezek alól.
- Hogyan számolják az adóelőleget, ha átlépem az adómentes jövedelemhatárt 2026-ban?
- Az adóelőleget kizárólag az 1 936 800 Ft-os jövedelemhatárt meghaladó jövedelemrész alapulvételével kell kiszámítani és bevallani.
Az azta a(z) 2026. július 2. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.