Átalányadózás 2026: Minden, amit a költséghányadokról tudni kell

Az egyéni vállalkozók átalányadózása 2026-ban is kedvező adózási forma marad a jogszabályi keretek között. Ez az összefoglaló bemutatja az alkalmazható költséghányadokat, a kötelező bevételi korlátokat és a gyakorlati adószámítás menetét az Szja törvény előírásai alapján.

Átalányadózás 2026-ban: A legfontosabb tudnivalók röviden

Az egyéni vállalkozók átalányadózása egy egyszerűsített adónem, amelynek keretében a vállalkozó nem a ténylegesen felmerült kiadásai, hanem egy törvényben rögzített vélelmezett költséghányad alapján állapítja meg az adóalapját. Az adózási mód alkalmazhatóságát és az adómentes sávokat a mindenkori minimálbér összege határozza meg közvetlenül.

1. Az átalányadó három különböző költséghányad-kategóriát (40%, 80% és 90%) alkalmaz a tevékenységi köröktől függően.
2. Az éves bevételi korlát az éves minimálbér tízszerese, kizárólagos kiskereskedelmi tevékenység végzése esetén pedig az ötvenszerese.
3. A jövedelem adómentes része az aktuális éves minimálbér felének megfelelő összegig terjed az Szja törvény szerint.

Mi az az átalányadó költséghányad és hogyan működik?

Az átalányadó költséghányad egy olyan törvény által vélelmezett költségkeret, amelyet az egyéni vállalkozó bizonylatok és számlák bemutatása nélkül automatikusan levonhat a megszerzett bevételéből a jövedelme kiszámításakor. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 50–57. §-ai határozzák meg ezt a rendszert, megkímélve a vállalkozásokat a tételes költségelszámolás adminisztrációs terheitől.

Melyek a legfőbb átalányadó költséghányadok?

Az adózó egyéni vállalkozó tevékenységi köre határozza meg, hogy a három törvényes kulcs közül melyik alapján kell kiszámítania a nettó jövedelmét. Az alábbi táblázat bemutatja az egyes kulcsokat, a levonható elismert költségek arányát, valamint a fennmaradó adóköteles jövedelemalapot.

Kik jogosultak a 40%-os általános költséghányadra?

A negyven százalékos általános költséghányadot minden olyan egyéni vállalkozó alkalmazza alapértelmezettként, akinek a tevékenysége nem esik a magasabb kedvezményes kategóriák alá. Ez a leggyakoribb adózási osztály a szellemi szabadfoglalkozásúak és a modern szolgáltatást nyújtók körében.

• Informatikai szolgáltatás és szoftverfejlesztés
• Üzletviteli, jogi és egyéb szakmai tanácsadás
• Oktatás, magántanítás és fordítási tevékenységek
• Egészségügyi és mérnöki magánszolgáltatások

Mely tevékenységek tartoznak a 80%-os emelt kulcs alá?

A nyolcvan százalékos emelt költséghányadot az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében tételesen felsorolt fizikai, kézműipari és egyéb szolgáltató tevékenységet végző egyéni vállalkozók alkalmazhatják. Az alábbi táblázat szemlélteti a legfontosabb idetartozó területeket.

Ki alkalmazhatja a 90%-os legmagasabb költséghányadot?

A kilencven százalékos költséghányadot kizárólag az az egyéni vállalkozó alkalmazhatja, aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat az Szja tv. 53. § (3) bekezdése szerint. Ez a kategória magában foglalja az üzletben történő értékesítést, a csomagküldő kiskereskedelmet és a piaci kiskereskedelmi tevékenységeket is.

Milyen bevételi korlátok és adómentes sávok érvényesek 2026-ban?

Az átalányadózás felső bevételi határa az éves minimálbér tízszerese, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók esetében az éves minimálbér ötvenszerese. Ha a vállalkozó év közben kezdi meg a tevékenységét, akkor a választott korlátot arányosan kell figyelembe vennie a naptári napok alapján.

Az adómentes jövedelmi sáv az éves minimálbér felének megfelelő összeghatárig terjed az Szja tv. alapján. Az ezen érték feletti jövedelemrész után a vállalkozásoknak tizenöt százalék személyi jövedelemadót (SZJA), valamint tizenhárom százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük.

Gyakorlati példa: Hogyan számoljunk a 40%-os kulccsal?

A következő példa bemutatja egy 40%-os költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozó éves adóalapjának kiszámítását 5 000 000 forint éves bevétel és egy feltételezett 1 500 000 forintos adómentes jövedelmi sáv mellett.

1. Határozzuk meg az elismert költséget: 5 000 000 Ft bevétel x 40% = 2 000 000 Ft költség.
2. Számítsuk ki az átalányban megállapított jövedelmet: 5 000 000 Ft bevétel - 2 000 000 Ft költség = 3 000 000 Ft jövedelem.
3. Vonjuk le az adómentes jövedelmi sávot az adóalapból: 3 000 000 Ft jövedelem - 1 500 000 Ft mentesség = 1 500 000 Ft adóköteles alap.
4. Számítsuk ki a fizetendő személyi jövedelemadót: 1 500 000 Ft adóalap x 15% SZJA = 225 000 Ft fizetendő adó.

Hogyan változik az átalányadó adómentes kerete 2026-ban?

Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének adómentes része mindig a naptári év első napján érvényes minimálbér éves összegének a felével egyezik meg.

Mi történik, ha év közben átlépem az átalányadó bevételi korlátját?

A bevételi korlát túllépése esetén az átalányadózásra való jogosultság azonnal megszűnik, és a vállalkozónak át kell térnie a tételes költségelszámolásos adózási formára az Szja törvény szabályai szerint.

Vezethetek-e költségelszámolásos adózást és átalányadózást egyszerre?

Nem, a két adózási mód egyszerre nem alkalmazható. Az egyéni vállalkozó az adóéven belül köteles egységesen kezelni az összes vállalkozói tevékenységét.

Milyen járulékokat kell fizetni az adómentes sáv felett?

Az adómentes értékhatárt meghaladó jövedelemrész után 15% személyi jövedelemadót, 18,5% társadalombiztosítási járulékot és főszerinti státusztól függően 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.