Átalányadózás költséghányadok 2026: Szabályok és limitek

Ez az útmutató részletesen bemutatja az átalányadózás 2026-ban érvényes költséghányadait, az egyes tevékenységek besorolását, valamint a megváltozott általános sávot. Ismerje meg az Szja törvény szerinti bevételi limiteket és az adómentes jövedelemhatár kiszámítását a legfrissebb szabályok alapján.

Az egyéni vállalkozók átalányadózásában a jövedelem megállapítása nem a valós, számlákkal igazolt kiadások, hanem a jogszabályban rögzített költséghányadok alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a megszerzett bevételből a tevékenységre vonatkozó költségátalány levonásával kapjuk meg az adóköteles jövedelmet. Az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 53. §-a alapján a besorolás a végzett tevékenységtől függően 45%, 80% vagy 90% lehet.

Legfontosabb tudnivalók

• Megnövekedett általános kulcs: A korábbi 40%-os általános költséghányad 2026-ban 45%-ra emelkedett, ami kedvezőbb adózást jelent a szellemi és tanácsadói tevékenységet végzőknek.
• Változatlan kedvezményes sávok: Az ipari, építőipari és javító szolgáltatások után továbbra is 80%-os, míg a kizárólagos kiskereskedelemre 90%-os költséghányad vonatkozik.
• Magasabb bevételi határok: A 2026-os minimálbér emelkedésével az általános bevételi korlát 38 736 000 Ft-ra, a kiskereskedelmi limit pedig 193 680 000 Ft-ra nőtt.
• Adómentes jövedelemkeret: Az éves minimálbér feléig a jövedelem adómentes, így 2026-ban 1 936 800 Ft jövedelemig nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

Mennyi az átalányadózás költséghányada 2026-ban a különböző tevékenységeknél?

A költséghányad mértéke közvetlenül meghatározza a fizetendő adó alapját, így kulcsfontosságú a pontos besorolás. Az alábbi táblázat összefoglalja a 2026-ban alkalmazandó kulcsokat, a hozzájuk kapcsolódó bevételi korlátokat és az adómentességet biztosító maximális bevételi értékeket.

Mi az az átalányadózás és hogyan működik a költséghányad?

Az átalányadózás egy egyszerűsített adózási forma egyéni vállalkozók számára, ahol a jövedelmet nem a ténylegesen felmerült, bizonylatokkal igazolt kiadások levonásával számítják ki. Ehelyett a törvényalkotó a tevékenység jellege alapján határozza meg a elismert költségek arányát.

Az Szja törvény szerint a vállalkozás teljes bevételét csökkenteni kell a jogszabályban rögzített költségátalánnyal. A fennmaradó rész minősül a vállalkozói jövedelemnek, amely után a személyi jövedelemadót és a járulékokat meg kell állapítani.

Milyen tevékenységekre vonatkozik az általános 45%-os költséghányad?

Az általános költséghányad alá tartozik minden olyan egyéni vállalkozói tevékenység, amelyet az adótörvény nem sorol fel név szerint a magasabb kategóriákban. Ide tartoznak főként a szellemi, igazgatási, ügyviteli, oktatási és tanácsadási feladatok.

• Informatikai szolgáltatások: Szoftverfejlesztés, rendszergazdai tevékenységek és webdesign.
• Üzleti tanácsadás: Marketing, szervezetfejlesztés, valamint adó- és pénzügyi tanácsadás.
• Szellemi szabadfoglalkozások: Újságírás, szövegírás, fordítás, tolmácsolás és grafikai tervezés.
• Oktatás és képzés: Magántanítás, nyelvoktatás, online kurzusok és szakmai tréningek lebonyolítása.

Melyik tevékenység tartozik a 80%-os költséghányat alá?

A 80%-os költséghányad alkalmazására kizárólag a törvényben tételesen meghatározott ipari, építőipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozók jogosultak. A besorolás alapját a hivatalos ÖVTJ'24 kódok képezik.

Ki jogosult a kiemelt 90%-os költséghányadra?

A legmagasabb, 90%-os költséghányadra kizárólag azok az egyéni vállalkozók jogosultak, akik az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végeznek. Ez a kategória rendkívül szigorú feltételekhez kötött.

Ha a vállalkozó a kiskereskedelem mellett bármilyen más szolgáltatást is nyújt, vagy egyéb bevételt szerez, azonnal elveszíti a jogosultságát erre a kiemelt kulcsra. A 90%-os kategóriában a bevételi értékhatár lényegesen magasabb, mint az egyéb sávoknál, mivel eléri az éves minimálbér ötvenszeresét, ami 2026-ban 193 680 000 Ft-ot tesz ki.

Hogyan kell kezelni a tevékenységek keveredését az átalányadóban?

Ha egy egyéni vállalkozó több különböző tevékenységet végez, amelyek eltérő költséghányadok alá tartoznak, a törvény szerint a legkisebb költséghányadot kell alkalmaznia a teljes adóévre. Ezt a szabályt a szakma gyakran "szennyezési" szabálynak is nevezi.

Amennyiben például egy építőipari egyéni vállalkozó (80%-os kulcs) akár egyetlen alkalommal is számláz szoftverfejlesztést vagy üzleti tanácsadást (45%-os kulcs), a teljes évben megszerzett összes bevételére már csak a 45%-os költséghányadot alkalmazhatja számításai során.

Mi az adómentes jövedelemhatár és az SZJA-mentes bevétel 2026-ban?

Az Szja törvény értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része mentes a személyi jövedelemadó alól. A 2026-os minimálbér alapulvételével ez a jövedelmi határ pontosan 1 936 800 Ft.

Az adómentes jövedelemhatárhoz tartozó tényleges adásvételi árbevétel mértéke az alkalmazott költséghányadtól függ. Az alábbi táblázat bemutatja, mekkora bevételig nem kell személyi jövedelemadót fizetni a különböző sávokban.

Változott-e a korábbi 40%-os költséghányad 2026-ban?

Igen, a korábbi 40%-os általános költséghányad 2026. január elsejétől 45%-ra emelkedett az adójogszabályok módosítása értelmében, ami csökkenti a szellemi szabadfoglalkozásúak adóalapját.

Mi történik, ha év közben olyan új tevékenységet veszek fel, amely alacsonyabb költséghányad alá tartozik?

Amennyiben év közben olyan új tevékenységből szerez bevételt, amely egy alacsonyabb költséghányad-kategóriába esik, az év elejétől megszerzett összes korábbi bevételére is visszamenőleg ezt az alacsonyabb kulcsot kell alkalmaznia.

A vendéglátás beleszámít-e a 90%-os kiskereskedelmi költséghányadba?

Nem, a vendéglátó tevékenység (ÖVTJ'24 56 kódcsoport) az adótörvény szerint nem minősül kiskereskedelemnek, így az a kedvezményes, de alacsonyabb 80%-os költséghányad alá tartozik.

A bejelentett ÖVTJ kód vagy a tényleges adásvétel határozza meg a költséghányadot?

A költséghányad alkalmazhatóságát mindig a ténylegesen végzett és ellenőrizhető gazdasági tevékenység határozza meg, így a bejelentett ÖVTJ kód önmagában nem elegendő, ha a kiállított bizonylat tartalma ettől eltér.