Átutalásos számla fizetési határideje: Mi a törvényi szabály?

Az átutalásos számla fizetési határidejét szigorú törvényi keretek szabályozzák Magyarországon. A默认 30 napos határidőtől a felek eltérhetnek, de a 60 nap feletti fizetési határidők bevezetése komoly jogi akadályokba ütközhet, miközben a késedelem automatikus kamatot és 40 eurós költségátalányt von maga után.

A magyar jogszabályok szerint az átutalásos számla fizetési határideje alapesetben 30 nap, amennyiben a felek a szerződésben nem állapodtak meg másként. A vállalkozások közötti szerződésekben ez a határidő közös megegyezéssel legfeljebb 60 napra növelhető anélkül, hogy az tisztességtelennek minősülne. Ha a kötelezett késedelembe esik, a törvény alapján késedelmi kamat és fix összegű behajtási költségátalány megfizetésére köteles.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

• A törvényes fizetési határidő főszabály szerint 30 nap a számla kézhezvételétől.
• A vállalkozások közötti szerződésekben a 60 napot meghaladó fizetési határidő vélelmezetten tisztességtelennek minősül.
• Késedelmes fizetés esetén a késedelmi kamat mértéke az adódó félév első napján érvényes MNB alapkamat növelve 8 százalékponttal.
• A késedelmes adóstól törvény szerint követelhető egy fix 40 euró összegű behajtási költségátalány is.

Mi az átutalásos számla fizetési határidő törvényi szabályozása?

Az átutalásos számlák kifizetésének határidejét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) határozza meg a kereskedelmi ügyletek biztonsága érdekében.

Ezt a jogszabályi hátteret egészíti ki a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény, amely az Európai Unió késedelmes fizetésekről szóló irányelvét ülteti át a hazai gyakorlatba. E törvények együttesen biztosítják, hogy a hitelezők időben hozzájussanak a pénzükhöz, és korlátozzák a nagyobb piaci erővel rendelkező vevők visszaéléseit.

Hány nap a törvényes fizetési határidő a Ptk. szerint?

A Polgári Törvénykönyv 6:130. § (1) bekezdése értelmében a pénztartozást főszabály szerint a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.

A számla kézhezvételétől számított 30 nap

Ez a leggyakoribb forgatókönyv a mindennapi üzleti életben. Ha a szerződő felek írásban vagy szóban nem rögzítettek egyedi fizetési határidőt, akkor a vevőnek a számla kézhezvételét követő 30 naptári napon belül át kell utalnia a vételárat.

A teljesítés időpontjától számított 30 nap

Amennyiben a számla még a szolgáltatás vagy termék átadása előtt megérkezik a vevőhöz, a 30 napos határidőt a tényleges teljesítés napjától kell számítani. Ugyanez a szabály irányadó akkor is, ha a feleknek törvény vagy szerződés alapján ellenőrizniük kell a teljesítés megfelelőségét, és a számla a vizsgálati eljárás alatt érkezik be.

Hogyan lehet eltérni a 30 napos határidőtől?

A felek szabadon eltérhetnek a 30 napos határidőtől, de a törvény maximális korlátokat szab a visszaélések elkerülése végett.

Mit kell fizetni késedelmes teljesítés esetén?

Ha a kötelezett elmulasztja a fizetési határidőt, a jogosult részére törvényileg meghatározott többletfizetési kötelezettségek keletkeznek automatikusan.

1. A jegybanki alapkamatnál lényegesen magasabb összegű törvényes késedelmi kamatot.
2. A felmerülő adminisztratív terhek fedezésére szolgáló fix összegű behajtási költségátalányt.
3. A követelés tényleges behajtásával kapcsolatos bírósági és ügyvédi költségeket.

A vállalkozások közötti késedelmi kamat mértéke

A Ptk. 6:155. § (1) bekezdése szerint vállalkozások közötti szerződésekben a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke. A kamatfizetési kötelezettség a fizetési határidő lejártát követő naptól automatikusan beáll, külön felszólítás nélkül.

A 40 eurós behajtási költségátalány szabályai

A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. § (1) bekezdése alapján a kötelezett késedelme esetén köteles a jogosultnak legalább 40 eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama alapján számított forintösszeget fizetni.

Ez az összeg a követelés behajtásával kapcsolatos költségek fedezésére szolgál, és a késedelem beálltával azonnal jár. A felek a szerződésben nem zárhatják ki érvényesen ezt a kötelezettséget, az erre irányuló megállapodás semmis. A jogosult a késedelem beálltától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti ezt az összeget partnerétől.

Átutalásos számla fizetési határidő a vállalati adózásban: hogyan befolyásolja az Áfa törvény?

Az Áfa törvény szerint a fizetési határidő nem azonos az adófizetési kötelezettség keletkezésének napjával. Időszaki elszámolású ügyleteknél a teljesítés időpontja főszabályként a fizetési határidő, de ha ez meghaladja a számlázási időszak utolsó napját követő 60. napot, akkor a teljesítés időpontja a 60. nap lesz.

Megegyezhetnek-e a felek 60 napnál hosszabb fizetési határidőben?

Igen, magánszférabeli vállalkozások megegyezhetnek 60 napnál hosszabb határidőben is, azonban az ilyen kikötés a Ptk. szerint jóerkölcsbe ütközőnek, vagyis tisztességtelennek minősülhet. Vita esetén a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hosszabb határidő nem sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét.

Kötelező-e kiszámlázni a 40 eurós behajtási költségátalányt?

Nem kötelező. A behajtási költségátalány a jogosult törvényi alapon járó joga, de dönthet úgy, hogy nem érvényesíti a partnerével szemben. Ha nem követeli az összeget az egyéves jogvesztő határidőn belül, a követelés automatikusan megszűnik.

Mi a teendő, ha a vevő vitatja a teljesítést?

Ha a felek között teljesítési vita alakul ki, a fizetési határidő folyása felfüggesztésre kerülhet a kifogás kivizsgálásáig. Ajánlott a hibás vagy vitatott tételeket azonnal, írásban jelezni a kibocsátónak, hogy elkerülhető legyen a késedelmi kamat és a költségátalány automatikus felszámítása.