Beszámoló típusok 2026: Új értékhatárok lépnek életbe

A magyar kisvállalkozások 2026-ban megemelt értékhatárok alapján választhatják meg a beszámolási formájukat. Az új szabályozás komoly könnyítéseket hoz a mikrogazdálkodói beszámolónál és a könyvvizsgálati kötelezettségnél is. Ez az összefoglaló segít eligazodni a megváltozott számviteli szabályok között.

Egy kisvállalkozás 2026-ban a mikrogazdálkodói, az egyszerűsített éves vagy a teljes éves beszámolót köteles elkészíteni a mérethelyes mutatói alapján. A választást a 2000. évi C. törvény előírásai szerint a mérlegfőösszeg, az éves nettó árbevétel és a foglalkoztatottak száma határozza meg. A legkisebb cégek a jelentősen megemelt értékhatároknak köszönhetően egyszerűsített adminisztrációt választhatnak.

Legfontosabb tudnivalók 2026-ban (Összefoglaló)

A 2026-os év legfontosabb változása a mikrogazdálkodói beszámoló és a könyvvizsgálat értékhatárainak jelentős megemelése.

Ezek a módosítások drasztikusan csökkentik a hazai cégek adminisztrációs és adminisztratív terheit. Az új szabályrendszer értelmében több ezer közép- és kisvállalkozás mentesül a szigorúbb jelentéstételi kötelezettségek alól.

• A mikrogazdálkodói beszámoló mérleghatára 180 millió forintra, nettó árbevételi határa pedig 360 millió forintra emelkedett.
• Az egyszerűsített éves beszámoló határértékei változatlanul 2 milliárd forint mérlegfőösszegnél és 4 milliárd forint nettó árbevételnél alakulnak.
• A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesség árbevételi határa 600 millió forintra nőtt az eddigi 300 millió forintról.
• A beszámolási forma meghatározásához mindig két egymást követő üzleti év mutatóit kell vizsgálni.

Ki és milyen beszámolót köteles készíteni a számviteli törvény szerint?

Minden kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság beszámoló készítésére kötelezett a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) rendelkezései alapján.

A jogszabály előírja, hogy a vállalkozásnak a nagyságát jelző három fő mutató alapján kell besorolnia magát. Amennyiben két egymást követő évben a határértékek megváltoznak, úgy a beszámolási formát is át kell alakítani.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló 2026-ban

A legkisebb vállalkozások részére fenntartott beszámolási forma 2026-tól lényegesen tágabb körben alkalmazható az emelt értékhatárok miatt.

A számviteli törvény szerint ezt a formát az a vállalkozás választhatja, amelynél a három mutatóból legalább kettő nem haladja meg a törvényi korlátokat. Nem választhatja viszont a mikrogazdálkodói formát az a társaság, amely könyvvizsgálatra kötelezett.

• A cégnek nem kell kiegészítő mellékletet készítenie és közzétennie az adatszolgáltatások során.
• A vállalkozás teljes mértékben mentesül a részletes üzleti jelentés összeállításának kötelezettsége alól.
• A könyvvezetés és a beszámoló egy rendkívül egyszerűsített kormányrendelet szabályai szerint működik.

Egyszerűsített éves beszámoló határértékei és előírásai

Ez a beszámolási forma a hazai kis- és középvállalkozások leggyakoribb típusa, amely mérsékelt adminisztráció mellett nyújt elegendő információt.

Alkalmazásának feltétele, hogy a mérlegfőösszeg a 2 milliárd forintot, a nettó árbevétel a 4 milliárd forintot, az átlagos létszám pedig az 50 főt ne haladja meg. A beszámolónak kötelezően tartalmaznia kell a mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet.

A törvény értelmében bizonyos vállalkozástípusok eleve ki vannak zárva ebből a lehetőségből. Ilyen például a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, valamint a tőzsdén jegyzett gazdasági társaság.

Mikor válik elkerülhetetlenné a teljes éves beszámoló?

A teljes éves beszámoló készítése akkor válik kötelezővé, ha a vállalkozás túllépi az egyszerűsített beszámolóhoz előírt határértékek többségét.

Amennyiben egy társaság két egymást követő évben túllépi a 2 milliárd forintos mérlegfőösszeget vagy a 4 milliárd forintos nettó árbevételt, azonnal áttérésre kötelezett. Szintén teljes éves beszámolót kell benyújtania minden olyan holdingnak vagy tőzsdei cégnek, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.

Könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárai 2026-ban

A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesség határai 2026-ban is a megemelt értékhatárok szerint alakulnak, jelentősen csökkentve a kötelezettek körét.

A számviteli törvény alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az előző két üzleti év átlagában az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 600 millió forintot, és a foglalkoztatottak létszáma legfeljebb 50 fő.

Lépésről lépésre: Így határozza meg a vállalkozása beszámolási formáját

A megfelelő beszámoló típusának kiválasztása egy szigorúan szabályozott folyamat, amelyet a könyvelőnek és a cégvezetésnek közösen kell elvégeznie.

1. Gyűjtse össze a megelőző két lezárt üzleti év mérlegfőösszegét, nettó árbevételét és átlagos statisztikai létszámát.
2. Ellenőrizze, hogy a cég nem tartozik-e a törvényileg kizárt kategóriákba, például az anyavállalatok közé.
3. Vesse össze a kapott mutatókat a mikrogazdálkodói, majd az egyszerűsített éves beszámoló törvényi küszöbszámaival.
4. Vizsgálja meg, hogy az árbevétel és a létszám alapján fennáll-e a kötelező könyvvizsgálat szükségessége.
5. Hozza meg a végleges döntést, rögzítse azt a számviteli politikában, majd eszerint készítse el a beszámolót.

Választhatja-e a mikrogazdálkodói beszámolót az a cég, amelyik könyvvizsgálatra kötelezett?

Nem, a számviteli törvény kifejezetten kizárja a mikrogazdálkodói beszámoló választásának lehetőségét azon vállalkozások esetében, amelyek jogszabály vagy döntés alapján könyvvizsgálatra kötelezettek.

Milyen büntetésre számíthat az a vállalkozás, amelyik elhibázza a beszámoló formáját?

A nem megfelelő formátumban benyújtott beszámoló jelentős mulasztási bírságot vonhat maga után az állami adóhatóság részéről, valamint a cégbírósági közzétételi kötelezettség elutasítását is eredményezheti.

Beleszámít-e a részmunkaidős foglalkoztatott az átlagos statisztikai létszámba a beszámoló típusának meghatározásakor?

Igen, a részmunkaidős munkavállalók a munkaidejük arányában, tört számmal számítanak bele az átlagos statisztikai létszám kiszámításába a KSH módszertani iránymutatásai szerint.

Hogyan kell átszámítani a határértékeket, ha a vállalkozás tört üzleti évben működött?

Tört üzleti év esetén a mérvadó értékhatárokat időarányosan, az adott működési napok vagy hónapok száma alapján kell átszámítani a tárgyévre vonatkozóan.