Minden az egyéni vállalkozás adózásáról 2026-ban

Ez az útmutató részletesen bemutatja az egyéni vállalkozások 2026. évi adózási szabályait Magyarországon. Áttekintjük a KATA, az átalányadó és a vállalkozói SZJA legfontosabb jogszabályi előírásait, a fizetendő közterheket és a legfontosabb bevallási határidőket a hatályos törvények alapján.

Az egyéni vállalkozás adózása Magyarországon alapvetően három fő adózási forma szerint alakulhat: a kisadózók tételes adója (KATA), az átalányadózás, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA). Az egyéni vállalkozóknak a tevékenységük jellege, bevételeik összege és költségeik aránya alapján kell kiválasztaniuk a leginkább költséghatékony adózási módot. A választást és az adófizetést szigorú törvényi határidők szabályozzák, amelyeket az adóév során folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

Kulcsfontosságú tudnivalók (Gyors összefoglaló)

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a három elérhető adózási forma legfontosabb jellemzőit és a leglényegesebb adózási határidőket.

• KATA: Csak főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, a havi fix adó 50 000 forint, az éves bevételi keret pedig 18 millió forint.
• Átalányadó: A bevételből költséghányad levonásával állapítják meg a jövedelmet, a TB-járulékot és a szociális hozzájárulási adót pedig negyedévente kell bevallani.
• Vállalkozói SZJA: A ténylegesen felmerült és bizonylatolt költségek elszámolásán alapul, magas működési költségű vállalkozások számára ajánlott.
• Fő határidők: A KATA éves nyilatkozat és a 40%-os adó határideje február 25., míg az éves SZJA-bevallás és az adófizetés határideje május 20.

Milyen adózási formák közül választhat egy egyéni vállalkozó?

Az egyéni vállalkozó adózási formája határozza meg a fizetendő adók típusát, mértékét és a könyvvezetési kötelezettségeket.

Az adózási mód megválasztása hosszú távra meghatározza a vállalkozás adminisztrációs terheit és adófizetési kötelezettségét. A megfelelő forma kiválasztása előtt mindenképpen mérlegelni kell a várható éves bevételt, a felmerülő költségek típusát, valamint azt, hogy a vállalkozó rendelkezik-e mellette egyéb, főállású munkaviszonnyal.

Hogyan működik a KATA adózás 2026-ban?

A KATA adózás lényege az egyszerűsített, havi fix összegű adófizetés, amely mentesít a klasszikus jövedelemadók alól.

A 2022. évi XIII. törvény értelmében a kisadózó vállalkozók tételes adóját (KATA) kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják. A törvényben meghatározott éves bevételi keret 18 millió forint. Ha a vállalkozó bevétele ezt az összeget meghaladja, a felette lévő rész után 40%-os különadót köteles fizetni. A havi tételes adó összege fixen 50 000 forint, amelyet minden megkezdett hónapra meg kell fizetni a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.

A jogszabály pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor a vállalkozó mentesül az adott havi 50 000 forintos tételes adó megfizetése alól, amennyiben az érintett állapot a hónap egészében fennáll.

1. A vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben részesül.
2. A vállalkozó csecsemőgondozási díjban (CSED) vagy gyermekgondozási díjban (GYED) részesül.
3. A vállalkozó gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES) vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.
4. A vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét a törvény előírásai szerint szünetelteti.

Mit kell tudni az átalányadózás szabályairól?

A tevékenységtől függő, fix költséghányadok alkalmazásával kikalkulált jövedelem adóztatása jelenti az átalányadózás alapját.

Az átalányadózás során nem kell számlákkal igazolni a felmerült költségeket, hanem a jogszabályban rögzített költséghányadot (például 40%, 80% vagy 90%) kell levonni a bevételből. Az így fennmaradó rész minősül az egyéni vállalkozó adóköteles jövedelmének, amely után az adókat meg kell állapítani.

A 2019. évi CXXII. törvény alapján az átalányadózó egyéni vállalkozó a jövedelme után 18,5% társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A szociális hozzájárulási adó és a TB-járulék alapja a minimális adóalap szabályai szerint alakul. Ha az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a minimálbér, illetve garantált bérminimum összegét, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót ezen minimumértékek után kell megfizetni a negyedéves bevallások során.

Mikor éri meg a vállalkozói SZJA (VSZJA) választása?

A vállalkozói személyi jövedelemadó a valós, bizonylatokkal alátámasztott költségelszámolás intézményén alapszik.

A vállalkozói SZJA (VSZJA) rendszerét elsősorban azoknak a vállalkozóknak éri meg választani, akiknek a tevékenységük során rendkívül magas, igazolható anyag-, eszköz-, vagy rezsiköltségük merül fel, így az átalányadó fix költséghányada nem nyújtana számukra kedvező adóalapot.

Ebben a rendszerben a vállalkozó vállalkozói kivétet számolhat el, amely munkabér jellegű jövedelemként adózik, és a személyi jövedelemadó mellett 18,5% TB-járulék, valamint szociális hozzájárulási adó terheli. Az ezen felül megmaradó vállalkozói jövedelem tiszta nyereségként, vállalkozói osztalékalapként adózik, amely után az adót az éves adóbevallás benyújtásakor kell véglegesen elszámolni és megfizetni a NAV felé.

Melyek a legfontosabb egyéni vállalkozói adóhatáridők?

Az adókötelezettségek pontos és késedelem nélküli teljesítéséhez szigorú naptári határidőket ír elő az adózás rendjéről szóló törvény.

A 2017. évi CL. törvény rendelkezései alapján az egyéni vállalkozóknak meghatározott időpontokig kell teljesíteniük bevallási és fizetési kötelezettségeiket. Az alábbi táblázat bemutatja a legfontosabb éves és időszakos adózási határidőket.

Hogyan érinti a szüneteltetés a járulékfizetést?

Az egyéni vállalkozói tevékenység ideiglenes szüneteltetése közvetlenül módosítja a kötelező járulékfizetési kötelezettségeket.

Ha az egyéni vállalkozó az adóév során szünetelteti a tevékenységét, a szünetelés kezdő- és zárónapját kötelezően be kell jelentenie az állami adóhatóság (NAV) felé. A szünetelés tartama alatt a vállalkozónak főszabály szerint nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

A 2018. évi LII. törvény alapján, ha a tevékenység nem áll fenn a teljes naptári hónapban, akkor a minimális szociális hozzájárulási adóalapot és a társadalombiztosítási járulékfizetési alsó határt napra arányosan, a hónap 30-ad részének figyelembevételével kell kiszámítani. A szüneteltetés teljes hónapjaiban a minimális adóalapok utáni kötelezettség egyáltalán nem terheli a vállalkozót.

KATA mellett lehet-e másállásból származó bérjövedelmem?

Nem. A hatályos 2022. évi XIII. törvény kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára teszi lehetővé a KATA adózás választását. Ha a vállalkozónak a heti 36 órát elérő munkaviszonyból vagy egyéb jogviszonyból származó jövedelme, illetve másállása van, nem minősülhet KATA-alanynak.

Mit jelent az egészségügyi szolgáltatási járulék indexálása?

A 2019. évi CXXII. törvény szerint a járulék havi összege a fogyasztói árindex (CPI) alapú valorizációval minden évben automatikusan módosul. Az így megállapított új havi összeget az állami adóhatóság minden év október 31-ig hivatalosan közzéteszi a következő naptári évre vonatkozóan.

Mikor kell megfizetni a 40%-os KATA különadót?

A 40%-os mértékű adót akkor kell megfizetni, ha az egyéni vállalkozó éves bevétele meghaladja a 18 millió forintos törvényi értékhatárt. A megállapított különadót az adóévet követő év február 25-ig kell bevallani és megfizetni a NAV számlájára.

Hogyan kell bevallani és megfizetni a negyedéves SzocHó előleget?

Az átalányadózó és a vállalkozói SZJA adózást választó egyéni vállalkozóknak a szociális hozzájárulási adó előlegét negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell havonkénti bontásban bevallaniuk a NAV-hoz benyújtandó elektronikus nyomtatványon, és ezzel egyidejűleg megfizetniük.