A szüneteltetett egyéni vállalkozás újraindítása lépésről lépésre

Ez az útmutató részletesen bemutatja a szüneteltetett egyéni vállalkozás újraindításának pontos menetét, határidőit és a 2026-ban választható adózási formákat. Ismerje meg az elektronikus ügyintézés lépéseit, a KATA és az átalányadózás szabályait a hatályos jogszabályok alapján.

A szüneteltetett egyéni vállalkozás újraindítása a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) keresztül benyújtott elektronikus változásbejelentéssel történik. A bejelentést követő napon a vállalkozói tevékenység azonnal aktívvá válik a nyilvántartásban. Az újraindítás alkalmával a vállalkozónak ismételten nyilatkoznia kell a választott adózási formájáról, igazodva az aktuális törvényi keretekhez.

Legfontosabb tudnivalók az újraindításról

Az egyéni vállalkozás ismételt aktívvá tétele előtt érdemes tisztázni a legfontosabb jogi és adózási alapfeltételeket, amelyek meghatározzák a folyamat kereteit.

• Időbeli korlátok: Az egyéni vállalkozás szüneteltetése minimum 1 hónapig és legfeljebb 3 évig tarthat a jogszabályok szerint.
• Automatikus megszűnés: Amennyiben a 3 éves maximális szüneteltetési időtartam letelik, és nem kezdeményezi az újraindítást, a vállalkozói státusz véglegesen megszűnik.
• Azonnali hatály: Az újraindítási bejelentést követő naptól a vállalkozás jogilag ismét aktívnak minősül.
• Adózási döntés: Az újraindítással egyidejűleg meg kell határozni, hogy a KATA, az átalányadózás vagy a vállalkozói SZJA szabályai szerint kíván-e adózni.

Hogyan kell újraindítani a szüneteltetett egyéni vállalkozást?

A tevékenység folytatásának bejelentése kizárólag elektronikus úton, az állami szervek által biztosított online felületeken keresztül kezdeményezhető.

1. Lépjen be a Személyre Szabott Ügyintézési Felületre (SZÜF) az ügyfélkapus azonosítójával.
2. Töltse ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett, aktuális elektronikus változásbejelentési űrlapot.
3. Tegye meg a szükséges nyilatkozatot arról, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt törvényi feltételeknek továbbra is maradéktalanul megfelel.
4. Adja le a nyilatkozatot, amelynek köszönhetően a tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap lesz.
5. Frissítse az adatait közvetlenül az újraindítás után, ha a szünetelés alatt a székhelyen kívül bármilyen egyéb adata (például tevékenységi köre vagy bankszámlaszáma) megváltozott.

Milyen adózási formák közül választhatunk az újraindítás után?

Az újraindítást követően három eltérő adózási rendszer áll a vállalkozók rendelkezésére, amelyek különböző adminisztrációs és adóterheket jelentenek.

Mikor és hogyan választható újra a KATA?

A KATA adónem választása kizárólag a törvényi feltételek szigorú betartása mellett lehetséges az újraindítás alkalmával.

A 2022. évi XIII. törvény értelmében a kisadózó vállalkozók tételes adója havi fix 50 000 forint fizetési kötelezettséggel jár, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell rendezni. Az éves bevételi keretösszeg 18 millió forint, amely felett a vállalkozót 40%-os különadó terheli. Nem választható a KATA adónem, ha a vállalkozó adószámát az előző 12 hónapban törölték, vagy ha az érintett adóévben ingatlan bérbeadásából (ÖVTJ 68.20) származó bevételt szerzett.

Rendkívül fontos szabály, hogy ha a vállalkozó KATA adóalanyisága korábban bármilyen okból megszűnt, akkor a megszűnés évében, valamint az azt követő 12 naptári hónapban ez az adózási forma jogszerűen nem választható újra.

Mit kell tudni az átalányadózás szabályairól?

Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozó nem a tényleges számlái alapján számol el költséget, hanem egy jogszabályban rögzített költséghányadot von le a bevételéből.

Az átalányadózás során a tevékenység jellegétől függően meghatározott költséghányad levonása után megmaradó átalányjövedelem képezi az adó alapját, amelyre 15% személyi jövedelemadó vonatkozik. Az éves bevételi korlát főszabály szerint a mindenkori éves minimálbér tízszerese, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében az ötvenszerese. Az átalányban megállapított jövedelem után a vállalkozónak a 15% SZJA mellett 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell az önfoglalkoztatói státuszára tekintettel.

Milyen kötelezettségek maradhatnak meg a szünetelés idejéből?

A vállalkozási tevékenység ideiglenes szüneteltetése nem jelenti a korábban felhalmozott tartozások vagy jogszabályi kötelezettségek automatikus megszűnését.

A 2009. évi CXV. törvény 18. § (3) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a szünetelés időszaka alatt is kötelező rendezni a szünetelést megelőzően keletkezett adótartozásokat és egyéb vállalkozói kötelezettségeket. Az adóhatóság az esetleges elmaradásokat a szünetelés ideje alatt is jogosult végrehajtani. Az újraindítás megkezdése előtt ezért elengedhetetlen a NAV adószámla egyenlegének alapos ellenőrzése és a hátralékok teljes körű lerendezése.

Mennyi ideig tarthat az egyéni vállalkozás szüneteltetése?

A hatályos jogszabályok alapján az egyéni vállalkozói tevékenységet legalább egy hónapig és legfeljebb három évig lehet szüneteltetni. Ha a hároméves időtartam leteltét követően nem történik meg az újraindítás bejelentése, a vállalkozás jogilag megszűnik.

Mikortól aktív újra a vállalkozásom a bejelentés után?

A bejelentett egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának kezdő napja az elektronikus bejelentést követő nap. A NAV ezt követően azonnal bejegyzi a szünetelés záró napját a nyilvántartásba.

Szünetelés alatt megváltozott adatokkal mit kell tennem az újraindításkor?

Mivel a szünetelés alatt kizárólag a székhely módosítását lehetett bejelenteni, minden egyéb időközben megváltozott adatot (például új tevékenységi köröket vagy bankszámlaszámot) az újraindítást követően haladéktalanul be kell jelenteni a NAV felé.

KATA-s voltam a szünetelés alatt, kell-e adót fizetnem?

A 2022. évi XIII. törvény szerint a szünetelés teljes naptári hónapjaira nem kell megfizetni a tételes adót, feltéve, hogy a szünetelés ideje alatt a vállalkozás semmilyen bevételt nem realizált. Ha mégis keletkezett bevétel, azt a tárgyhónapot követő 12. napig be kellett jelenteni.