Egyéni vállalkozó adózás 2026-ban: KATA, átalányadó és VSZJA

Az egyéni vállalkozók 2026-ban három különböző adózási forma közül választhatnak a tevékenységük végzéséhez. A legoptimálisabb adózási mód meghatározásához elengedhetetlen a szabályok, a bevételi határok, a kötelező járulékalapok és a bevallási határidők alapos és naprakész ismerete.

Az egyéni vállalkozók 2026-ban a KATA, az átalányadózás vagy a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) közül választhatnak. Az adózási mód megválasztása alapvetően meghatározza a fizetendő közterheket és az adminisztrációs kötelezettségek gyakoriságát. A döntésnél figyelembe kell venni a várható éves bevételt és a felmerülő költségek szerkezetét is.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

• A vállalkozói igazolvány kiváltása 2012 óta nem kötelező, a vállalkozás az elektronikus nyilvántartásba vétellel jön létre.
• A KATA kizárólag főfoglalkozású vállalkozóknak érhető el, havi 50 000 Ft tételes adó megfizetése mellett.
• Az átalányadózás és a VSZJA esetében a járulékokat legalább a minimálbér után meg kell fizetni.
• A járulékbevallásokat az átalányadózóknak és a VSZJA-t választóknak negyedévente kell benyújtaniuk.
• A biztosítási jogviszony és az adófizetés a nyilvántartásba való bejegyzés napjától a törlés napjáig áll fenn.

Milyen adózási módok közül választhat egy egyéni vállalkozó?

Egyéni vállalkozóként háromféle adózási mód közül lehet választani, amelyek a KATA, az átalányadózás és a VSZJA.

A KATA egy rendkívül egyszerűsített adónem, amely havi fix összeggel váltja ki a legfőbb adókat és járulékokat. Az átalányadózás költséghányad alkalmazásával határozza meg a jövedelmet, így mentesít a tételes számlagyűjtés alól. A vállalkozói jövedelem szerinti adózás pedig a ténylegesen felmerült és bizonylatolt költségek levonásával állapítja meg a nettó profitot.

Hogyan alakul az egyéni vállalkozás elindítása 2026-ban?

Az egyéni vállalkozás indításához ma már egyáltalán nem szükséges fizikai vállalkozói igazolványt kiváltani.

A 2009. évi CXV. törvény szabályozása értelmében az egyéni vállalkozói tevékenység az elektronikus nyilvántartásba vétellel hivatalosan is megkezdődik. Az igazolvány igénylése csupán egy választható lehetőség, amely nem befolyásolja a vállalkozás jogi státuszát. A bejelentést online, az ügyfélkapun keresztül lehet elvégezni, és a nyilvántartásba vétel azonnal megalapozza az adóalanyiságot.

1. KATA (Kisadózók tételes adója) szabályai 2026-ban

A KATA azoknak a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak biztosít egyszerű adózást, akik kizárólag lakossági ügyfeleknek számláznak.

• A KATA adóalanyiságot a 2022. évi XIII. törvény alapján csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja.
• A tételes adó mértéke havi 50 000 Ft, amelyet minden megkezdett naptári hónapra kötelező megfizetni.
• Az éves keretösszeg 18 millió Ft, az ezt meghaladó bevétel után 40% mértékű különadót kell fizetni.
• Nem választható az adónem, ha a vállalkozó saját tulajdonú ingatlan bérbeadásából szerez bevételt.
• A tételes adó megfizetése mentesíti a vállalkozót a saját maga utáni SZJA, TB-járulék és szocho bevallása alól.

2. Átalányadózás az SZJA-törvény szerint

Az átalányadózás lényege, hogy a bevételből egy jogszabályban meghatározott költséghányad levonásával kapjuk meg a jövedelmet.

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint az átalányadózó egyéni vállalkozónak a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot negyedéves halmozott számítással kell meghatároznia. Főfoglalkozásúként a járulék alapja havonta legalább a minimálbér összege. A szociális hozzájárulási adó alapját a 2018. évi LII. törvény alapján szintén az átalányban megállapított jövedelem adja meg.

Az adó- és járulékbevallást, valamint a befizetést negyedévente kell teljesíteni. A benyújtási határidő a tárgynegyedévet követő hónap 12. napja. Amennyiben a vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, a szünetelés hónapjaiban nem terheli minimális járulékfizetési kötelezettség.

3. Vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA)

A vállalkozói személyi jövedelemadó a ténylegesen igazolt költségek elszámolásán és a vállalkozói kivéten alapul.

Ebben az adózási módban a vállalkozó az általa meghatározott vállalkozói kivét után fizeti meg a 15% SZJA-t és a 18,5% TB-járulékot. A szocho mértéke a szocho-törvény alapján 13%, amelynek alapja szintén a vállalkozói kivét, de minimum a minimálbér. Az ezen felül keletkező adózott nyereség a vállalkozói osztalékalap megállapításával vehető fel.

A vállalkozói kivét utáni kötelezettségeket negyedévente kell bevallani és megfizetni a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Az osztalékalap utáni adókat az éves személyi jövedelemadó-bevallásban számolja el a vállalkozó.

Melyik a legjobb adózási mód? Összehasonlítás

Mikor kezdődik és meddig tart az adófizetési kötelezettség?

A biztosítási jogviszony és az adófizetési kötelezettség a nyilvántartásba vétel napjával indul el.

A Tbj. határozottan rögzíti, hogy az egyéni vállalkozói jogállás a nyilvántartásba való bejegyzés napjától jön létre. Ezzel egy időben a biztosítási jogviszony is kezdetét veszi, amely adófizetési kötelezettséget von maga után. Ez a különleges jogviszony egészen a vállalkozás nyilvántartásból történő törlésének napjáig áll fenn.

Kötelező még az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása?

Nem, a hatályos szabályozás szerint az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása 2012 óta önkéntes. A vállalkozás az elektronikus nyilvántartásba vétellel jön létre.

Ki választhatja a KATA adózást 2026-ban?

Kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, feltéve, hogy nem szereznek lakóingatlan-bérbeadásból bevételt, és nem törölték az adószámukat.

Milyen gyakran kell bevallást benyújtani az átalányadózóknak?

Az átalányadózó egyéni vállalkozóknak a járulékokról negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallást benyújtaniuk.

Hogyan érinti a vállalkozás szüneteltetése a járulékfizetést?

A szüneteltetés naptári hónapjaiban a vállalkozónak nem keletkezik minimális TB-járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége.