Az AI megírta. Te továbbküldenéd? Ingyenes webinár dr. Stier Katával november 10-én, 10 órakor. Regisztráció →

Blog

Egyéni vállalkozás adózása 2026-ban: KATA, átalányadó és VSZJA

Utoljára frissítve: 4 perc olvasás
Egy modern számológép fekszik egy kitöltött magyar adóbevallási nyomtatványon, az egyéni vállalkozók 2026-os adózási lehetőségeit jelképezve.

Ez az összefoglaló bemutatja az egyéni vállalkozók számára 2026-ban elérhető legfontosabb adózási formákat. Összehasonlítjuk a KATA, az átalányadó és a vállalkozói jövedelem szerinti taxáció (VSZJA) legfontosabb törvényi feltételeit, értékhatárait és költséghányadait az optimális döntés érdekében.

Az egyéni vállalkozások számára a legkedvezőbb adónem kiválasztása a várható éves bevételtől, a költségek szintjétől és a fő- vagy mellékállású jogviszonytól függ. A vállalkozók alapvetően a tételes KATA, az átalányadózás és a tételes költségelszámolású VSZJA közül választhatnak 2026-ban. Mindegyik kategória eltérő adminisztrációt és adóterhet jelent az adózónak.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

  • KATA: Kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják lakossági ügyfelek kiszolgálására.
  • Átalányadó: Rugalmas forma mellékállás mellett is, sávos költséghányadokkal és korlátozott adómentes kerettel.
  • VSZJA: Magas induló vagy működési költségek esetén javasolt, tételes számlaelszámoláson alapuló forma.
  • KIVA: Egyéni vállalkozóként közvetlenül nem választható, ehhez társasági formát kell alapítani.

Milyen adózási formák léteznek egyéni vállalkozóknak?

Az egyéni vállalkozók három fő adózási út közül választhatnak a magyar jogrendszerben, amelyek a KATA, az átalányadózás és a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA).

A három adózási irányvonal gyökeresen eltérő logikára épül. Az elsőként említett fix havi adót jelent szigorú feltételekkel, a második a bevétel fix százalékát tekinti vélelmezett költségnek, míg a harmadik a ténylegesen igazolt kiadásokra épít.

KATA (Kisadózó vállalkozók tételes adója) részletszabályai

A kisadózó vállalkozók tételes adója egy olyan egyszerűsített adónem, amely havi fix összeggel váltja ki a legfontosabb vállalkozói adókat és járulékokat.

A 2022. évi XIII. törvény rendelkezései alapján a KATA alanyiságot kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, akik csak magánszemélyek felé számláznak. A havi fix adó összege egységesen 50 000 forint, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

Az adóévben megszerezhető bevételi keretösszeg 18 millió forint. Amennyiben a vállalkozó bevétele ezt az értékhatárt meghaladja, a kereten felüli rész után 40 százalékos mértékű különadót köteles fizetni.

A KATA egyik legnagyobb hátránya az alacsony társadalombiztosítási ellátási alap. A törvény szerint a kisadózó csak 108 000 forint havi ellátási alapra válik jogosulttá, ami a jövőbeli táppénz, a GYED és a nyugdíj összegét is rendkívül alacsony szinten tartja.

Hogyan működik az átalányadózás az Szja-tv. szerint?

Az átalányadózás olyan egyszerűsített adózási forma, ahol a vállalkozó nem a valós számlái, hanem a törvény által meghatározott fix költséghányad alapján állapítja meg a jövedelmét.

Az 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) alapján az átalányadózás éves bevételi értékhatára az éves minimálbér tízszerese, míg kizárólag kiskereskedelmi tevékenység végzése esetén annak ötvenszerese. A jövedelem kiszámítása során a bevételből le kell vonni a tevékenységre előírt elismert költséghányadot.

Melyek a leggyakoribb átalányadó költséghányadok?

Az átalányadózás során a jogszabály három különböző költséghányadot határoz meg a végzett tevékenység jellege szerint.

KöltséghányadÉrintett főbb tevékenységekAdóalap aránya
40 százalékÁltalános szolgáltatások, szellemi tevékenységekA bevétel 60 százaléka
80 százalékÉpítőipari kivitelezés, taxis személyszállítás, fodrászatA bevétel 20 százaléka
90 százalékKizárólagos kiskereskedelmi tevékenységA bevétel 10 százaléka

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA)

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás egy olyan klasszikus adózási forma, amely a tényleges bevételek és a bizonylatokkal igazolt költségek különbözetét adóztatja meg.

A VSZJA alkalmazása során az egyéni vállalkozónak tételes költségelszámolást kell vezetnie. A bevételek és az elismert költségek különbözeteként kapott vállalkozói jövedelem után 9 százalékos vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetni az állam felé.

A vállalkozói adózott jövedelemből levont összegek után az osztalékadó-alapot is meg kell állapítani. Az osztalékalap után a vállalkozót 15 százalékos személyi jövedelemadó és 8 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli az éves felső fizetési határ eléréséig.

Választható-e a KIVA egyéni vállalkozóként?

A kisvállalati adózás (KIVA) lehetősége nem nyitott az egyéni vállalkozók számára, mivel azt kizárólag meghatározott társasági formák vehetik igénybe.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény világosan rögzíti az alanyok körét. Amennyiben egy vállalkozó élni szeretne a KIVA nyújtotta kedvező, 10 százalékos adókulccsal, úgy egyéni cég, korlátolt felelősségű társaság (Kft.) vagy betéti társaság (Bt.) alapítására vagy átalakulására van szükség.

Melyik adózási formát válasszam 2026-ban?

Az optimális adózási forma kiválasztásához mérlegelni kell a várható éves árbevételt, a felmerülő üzleti költségek nagyságát és az adminisztratív kapacitást.

SzempontKATAÁtalányadóVSZJA (Tételes)
Éves bevételi korlát18 millió FtKb. 37,2 millió FtNincs korlátozás
KöltségelszámolásNem lehetségesFiktív költséghányadTételes, számla alapján
Céges ügyfélkörNem engedélyezettEngedélyezettEngedélyezett
AdminisztrációRendkívül alacsonyKözepes szintűSzigorú, magas
Kezdő vállalkozóként választhatom a KATA-t részmunkaidős állás mellett?
Nem, a hatályos jogszabályok értelmében a KATA adózási formát kizárólag olyan egyéni vállalkozók választhatják, akik főfoglalkozásúként végzik tevékenységüket, így heti 36 órát elérő munkaviszony mellett ez az adónem nem alkalmazható.
Átalányadó vagy KATA esetén magasabb a TB-ellátásom összege?
Az átalányadó esetében jellemzően lényegesen magasabb a társadalombiztosítási ellátás összege, mivel a KATA törvény szerinti havi 108 000 forintos rögzített ellátási alap a minimálbér szintje alatt marad.
Hogyan lehet átlépni KATA-ról átalányadózás alá év közben?
A KATA alanyiság megszűnésének bejelentésével egyidejűleg a vállalkozó az adóhatóság felé jelezheti az átalányadózásra való áttérési szándékát, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elektronikus felületén kell megtenni.
Milyen adókat vált ki pontosan a havi 50 000 forintos tételes adó?
A tételes KATA megfizetése teljes mértékben kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót is az egyéni vállalkozói tevékenység tekintetében.
Mikor kötelező könyvelőt fogadni az egyes adózási formákban?
Jogilag egyik formában sem kötelező könyvelőt alkalmazni, de a VSZJA bonyolult tételes elszámolása és az átalányadó havi bevallási kötelezettsége miatt a gyakorlatban ezekben az adónemekben erősen javasolt szakember segítsége.

Az azta a(z) 2026. július 15. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.

Kérdezze az aztát a saját esetéről.

Minden válasz forrásmegjelöléssel érkezik, így megnyithatja és ellenőrizheti a jogszabályhelyet.

Próbálja ki ingyen