Egyéni vállalkozó adózása 2026-ban: VSZJA, átalányadó és KATA
Ez az összefoglaló a főállású egyéni vállalkozók 2026-os adózási kötelezettségeit mutatja be. Részletesen ismerteti a minimálbérhez köthető legkisebb havi járulékokat, a VSZJA, az átalányadó és a KATA szabályait, valamint az adómentességi és szüneteltetési opciókat.
Főállású egyéni vállalkozóként a járulékfizetési kötelezettség alapját a mindenkori kötelező legkisebb munkabér határozza meg Magyarországon. A vállalkozók a VSZJA, az átalányadózás és a KATA adózási formák közül választhatnak a tevékenységük sajátosságai szerint. A választott adózási mód közvetlenül befolyásolja a negyedéves vagy havi adóbevallások gyakoriságát és az állami ellátások alapját.
Kulcsfontosságú tudnivalók 2026-ban (Key Takeaways)
- A minimálbér összege 2026-ban 322 800 Ft/hó, míg a garantált bérminimum 373 200 Ft/hó.
- A VSZJA és átalányadó szerint adózók negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig tesznek vallomást.
- Az átalányadózás éves törvényi bevételi korlátja 2026-ban megközelítőleg 26,9 millió forint.
- A KATA keretében adózók havi 50 000 forint tételes adót fizetnek, az éves bevételi felső határ pedig 18 millió forint.
- A vállalkozás tevékenységének szüneteltetése esetén a szünetelés teljes hónapjaira nincs minimális járulékfizetési kötelezettség.
Mennyi a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-ban?
A kötelező legkisebb bér összege határozza meg a minimális havi járulékalapot a vállalkozóknak. A bérszintek a jogszabályi előírásoknak megfelelően az alábbiak szerint alakulnak:
- Minimálbér: nettó és bruttó számítások alapjaként havi 322 800 Ft a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján.
- Garantált bérminimum: középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő főtevékenységnél havi 373 200 Ft a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint.
Milyen adózási formák közül választhat egy egyéni vállalkozó?
Az egyéni vállalkozók három fő adózási kategóriába sorolhatják magukat az adóév kezdetén vagy alapításkor. Az alábbi összehasonlítás a rendszerek alapvető működési logikáját mutatja be.
| Adózási mód | Adózás alapja | Adminisztrációs igény |
|---|---|---|
| VSZJA | Ténylegesen igazolt bevétel és elszámolt költség különbsége | Magas, minden számlát és bizonylatot tételesen vezetni kell |
| Átalányadózás | Bevétel csökkentve fix százalékos költséghányaddal | Közepes, negyedéves bevallás és göngyölítés szükséges |
| KATA | Havi fix összegű tételes adó | Alacsony, csak bevételi nyilvántartás vezetése kötelező |
Hogyan működik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA)?
A vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) a vállalkozói kivétre és az elért nettó nyereségre épül. A főállású vállalkozó a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadón (15%) felül köteles megfizetni a törvényben előírt minimum járulékokat.
A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5% a 2019. évi CXXII. törvény alapján. Ezt a járulékot a vállalkozónak havonta legalább a minimálbér után kötelező teljesítenie, amely 2026-ban havonta 59 718 Ft kiadást jelent.
A szociális hozzájárulási adó mértéke 13% a 2018. évi LII. törvény alapján. Ennek alapja szintén a minimálbér, így a minimális havi fizetendő összeg 41 964 Ft.
| Járulék megnevezése | Számítási alap (minimálbér) | Adókulcs | Fizetendő havi minimum |
|---|---|---|---|
| Társadalombiztosítási járulék | 322 800 Ft | 18,5% | 59 718 Ft |
| Szociális hozzájárulási adó | 322 800 Ft | 13% | 41 964 Ft |
| Összesen | 322 800 Ft | - | 101 682 Ft |
A VSZJA szerinti adókat negyedévente kell bevallani és megfizetni az állami adóhatóság részére, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig, a 2018. évi LII. törvény előírása szerint.
Melyek az átalányadózás szabályai és értékhatárai 2026-ban?
Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozónak nem kell a számláival igazolnia a költségeket, hanem a jogszabályban rögzített vélelmezett költséghányaddal csökkentheti a bevételét.
- A törvényalkotó 40% (általános) vagy 80% (kiemelt tevékenységek) költséghányadot biztosít az adóalap meghatározásához.
- Az éves átalányadós bevételi limit nem haladhatja meg a minimálbér tizenkétszeresének az ötven százalékával növelt összegét, ami 2026-ban körülbelül 26,9 millió forintot jelent.
- A TB-járulékot (18,5%) és a szochót (13%) a negyedéves göngyölítéses módszerrel kell kiszámítani, de havonta legfeljebb a minimálbér után kötelező megfizetni.
- A bevallást és az adók megfizetését negyedéves ütemezésben, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell lebonyolítani a 2018. évi LII. törvény szerint.
Kik és hogyan választhatják a KATA-t 2026-ban?
A kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) kizárólag a lakosságnak szolgáltató, főállású egyéni vállalkozók számára elérhető legkönnyebb adózási forma.
- Fix havi adó: A fizetendő összeg fixen havi 50 000 Ft a 2022. évi XIII. törvény rendelkezései alapján.
- Bevételi korlát: Évi 18 millió Ft feletti bevétel elérése esetén a határérték feletti részre 40% különadó vonatkozik.
- Biztosítási hátrány: A KATA kiváltja az SZJA-t és a járulékokat, de az állami ellátások alapja csupán havi 108 000 Ft, ami alacsonyabb táppénzt vagy nyugdíjat eredményez.
Mikor mentesülhet az egyéni vállalkozó a járulékfizetés alól?
A magyar jogszabályok lehetőséget biztosítanak a kötelező járulékfizetési minimum alóli mentesülésre bizonyos élethelyzetekben vagy döntések nyomán.
- Ha a vállalkozó a tevékenységét a naptári hónap minden napján szünetelteti, mentesül a szochó és TB-járulék megfizetése alól a 2018. évi LII. törvény alapján.
- A táppénz, a GYES, valamint a GYED folyósításának időtartama alatt a vállalkozó szintén mentesül a minimális járulékalap utáni adózási kötelezettség alól a 2019. évi CXXII. törvény alapján.
Mi történik a szüneteltetés alatt? (Egészségügyi szolgáltatási járulék)
A vállalkozás szüneteltetése alatt a biztosítási jogviszony is szünetel. Ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik más biztosítással (például munkaviszonnyal), köteles megfizetni a NAV által közzétett egészségügyi szolgáltatási járulékot az egészségügyi ellátások fenntartásához a 2019. évi CXXII. törvény alapján.
VSZJA vs. Átalányadó vs. KATA: Összehasonlító táblázat
Az alábbi táblázat közvetlen összehasonlítást nyújt a három különböző adózási nem főbb jellemzőiről, korlátairól és adókulcsairól.
| Jellemzők | VSZJA | Átalányadó | KATA |
|---|---|---|---|
| Személyi jövedelemadó (SZJA) | 15% a kivét után | 15% az átalányjövedelem után | Nincs (kiváltja a tételes adó) |
| Minimális TB-járulék | Havi 59 718 Ft (min. bérnél) | Havi 59 718 Ft (min. bérnél) | Tartalmazza a havi 50 000 Ft |
| Minimális Szochó | Havi 41 964 Ft (min. bérnél) | Havi 41 964 Ft (min. bérnél) | Tartalmazza a havi 50 000 Ft |
| Éves bevételi korlát | Nincs korlátozva | ~26,9 millió Ft | 18 millió Ft |
| Adókedvezmények | Érvényesíthetőek az SZJA-ból | Érvényesíthetőek az SZJA-ból | Nem érvényesíthetőek |
- Mennyi a minimális havonta fizetendő járulék főállású egyéni vállalkozóként 2026-ban?
- A minimálbér alapján a minimálisan fizetendő járulékok összege VSZJA és átalányadó esetén összesen havi 101 682 Ft (TB-járulék: 59 718 Ft, Szochó: 41 964 Ft).
- Mikor kell bevallani és befizetni az egyéni vállalkozó járulékait?
- A VSZJA és az átalányadózás esetében a bevallást és a befizetést negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell elvégezni.
- Lehet-e családi adókedvezményt érvényesíteni az átalányadó vagy a VSZJA mellett?
- Igen, mindkét adózási formában érvényesíthetőek a családi és egyéb személyi adókedvezmények az SZJA-alap vagy az adó terhére.
- Mi történik, ha átlépem a KATA 18 milliós bevételi keretét?
- A 18 millió forintos értékhatár feletti bevételrészre a 2022. évi XIII. törvény értelmében 40%-os különadót kell fizetni.
- Kell-e járulékot fizetni, ha szüneteltetem a vállalkozásomat?
- Nem, a szüneteltetés teljes naptári hónapjaira nem kell megfizetni a minimális TB-járulékot és szochót.
Az azta a(z) 2026. július 15. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.