Kezdő vállalkozás adózása: egyéni vállalkozó útmutató 2026

Ez az összefoglaló áttekintést nyújt az egyéni vállalkozók számára 2026-ban elérhető legfontosabb adózási formákról Magyarországon. Segítséget nyújt a KATA, az átalányadózás és a vállalkozói személyi jövedelemadó közötti választásban a bevételi határok, költséghányadok és adminisztrációs terhek tükrében.

Az egyéni vállalkozások számára a legoptimálisabb adózási forma kiválasztása 2026-ban a várható árbevételtől, a tevékenység jellegétől és a felmerülő költségek szerkezetétől függ. A magyar jogszabályok alapján a vállalkozók alapvetően a tételes adózás (KATA), az átalányadózás és a hagyományos vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA) közül választhatnak.

Kezdő vállalkozás adózása: egyéni vállalkozó útmutató 2026

A kezdő egyéni vállalkozások adózási környezetének kiválasztásakor az Adminisztratív terhek és a fizetendő közterhek minimalizálása a legfőbb cél. Az alábbi lista bemutatja azokat az adózási útvonalakat, amelyek 2026-ban törvényesen elérhetők a Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozók számára.

1. Kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA): Kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozók részére fenntartott, rendkívül egyszerű és alacsony adminisztrációt igénylő havonkénti fix összegű adózási forma.
2. Átalányadózás: Tételes költségelszámolás nélküli rendszer, amely meghatározott százalékos költséghányad alkalmazásával számítja ki az adóköteles jövedelmet a realizált bevétel alapján.
3. Vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA): A ténylegesen felmerült és bizonylatokkal igazolt kiadások elszámolásán alapuló hagyományos adózási forma, amely magas induló költségeknél optimális.

Melyek a legfőbb egyéni vállalkozói adózási módok?

Az egyéni vállalkozói adózási módok olyan törvényileg szabályozott adózási keretrendszerek, amelyek meghatározzák a vállalkozás bevételei után fizetendő adók és járulékok kiszámításának és bevallásának módját. A legfontosabb döntési tényezők közé tartozik a várható éves megtakarítás, a könyvelési és adminisztratív feladatok komplexitása, valamint a későbbi társadalombiztosítási ellátások alapja.

Hogyan működik az új KATA 2026-ban?

A KATA kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára választható legegyszerűbb adózási forma havi fix adóteherrel.

A 2022. évi XIII. törvény előírásai értelmében a KATA adóalanyiság csak és kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak áll nyitva. Nem választhatja a KATA-t az a vállalkozó, aki heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, nappali tagozatos hallgató, vagy nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet végez.

fő szabály szerint a tételes adó összege havi 50 000 Ft, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig szükséges megfizetni a NAV részére. Az éves elszámolható bevételi keret 18 millió Ft, az e feletti bevételrészre a jogszabály 40%-os különadót állapít meg.

Milyen szabályok vonatkoznak az átalányadózásra?

Az átalányadózás a bevételből törvényben meghatározott költséghányadok levonásával állapítja meg a jövedelmet bizonylatgyűjtés nélkül.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az átalányadózás során nem kell gyűjteni a költségszámlákat, mivel az állam fix költséghányadokat határoz meg. Az általános tevékenységet végzők 40%-os, a kiskereskedelmi és a törvényben nevesített speciális szolgáltatók pedig 80%-os költséghányaddal kalkulálhatnak.

Az adózó jövedelme az éves minimálbér feléig adómentes, az ezt meghaladó adóköteles rész után viszont 15% személyi jövedelemadót, 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

1. Az egyéni vállalkozónak be kell jelentenie a választását a NAV felé.
2. A vállalkozó éves bevétele nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét.
3. Kiskereskedelmi tevékenység végzése esetén a bevételi határ az éves minimálbér ötvenszerese.

Mikor éri meg a vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA)?

A VSZJA a tényleges költségek tételes elszámolásán alapul, így a magas kiadásokkal dolgozó vállalkozásoknak a legkedvezőbb.

A hagyományos vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA) rendszerében a vállalkozó a bevételéből levonhatja a tevékenységével kapcsolatban felmerült, igazolt költségeket. A vállalkozásból saját munkabérként kifizetett összeg a vállalkozói kivét, amely után a normál bérjövedelemmel megegyező adók és járulékok fizetendők.

A megmaradó nettó vállalkozói jövedelmet 9% vállalkozói személyi jövedelemadó terheli, az ezt követően fennmaradó adózott jövedelem osztalékként való kivonásakor pedig további 15% szja és 13% szocho fizetési kötelezettség keletkezik.

Miért nem választható a KIVA az egyéni vállalkozóknak?

A kisvállalati adó törvényi korlátozás miatt egyéni vállalkozók számára semmilyen körülmények között sem választható.

A 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezései egyértelműen meghatározzák a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó adóalanyok körét. A jogszabály szerint a KIVA előnyös, kedvezményes adózási lehetőségeit kizárólag a jogi személyiséggel rendelkező társas vállalkozások, például a korlátolt felelősségű társaságok (Kft.), betéti társaságok (Bt.), valamint az egyéni cégek választhatják. Standard egyéni vállalkozók számára ez az opció nem érhető el.

Melyik adózási formát válasszam 2026-ban?

A megfelelő adónem kiválasztása a bevételi volumen, a számlázási partnerkör összetétele és az ügyviteli bonyolultság mérlegelését igényli.

Mik a legfontosabb lépések az egyéni vállalkozás indításakor?

Az egyéni vállalkozás alapítása Magyarországon teljesen elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül történik.

1. Elektronikus bejelentés indítása: A Webes Ügysegéd rendszerén keresztül kezdeményezni kell a vállalkozás nyilvántartásba vételét.
2. Adózási forma és ÁFA státusz rögzítése: Meg kell jelölni a választott adózási formát és az alanyi adómentességet vagy az áfakörbe történő belépést a NAV felé.
3. Bankszámlanyitás és kamarai regisztráció: Meg kell nyitni a vállalkozói lakossági vagy üzleti bankszámlát, valamint be kell jelentkezni a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamarához.

Ki minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a KATA szempontjából?

A 2022. évi XIII. törvény értelmében az a magánszemély minősül főfoglalkozásúnak, aki nem áll legalább heti 36 órás munkaviszonyban, nem tanul nappali tagozaton, és nem minősül kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjasnak.

Mennyi a KATA bevételi határa és mi történik a keret túllépésekor?

A KATA éves bevételi kerete 18 millió forint. Ha a vállalkozó éves szinten túllépi ezt a keretösszeget, a 18 millió forint feletti bevételrész után 40 százalékos különadót kell fizetnie.

Hogyan adózik az átalányadózó egyéni vállalkozó?

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó nem tételesen számolja el a költségeit, hanem a bevételét csökkenti a törvényben meghatározott 40, illetve 80 százalékos költséghányaddal, a fennmaradó jövedelem után pedig 15% szja-t, 18,5% tb-járulékot és 13% szochót fizet.

Mi az a vállalkozói kivét a VSZJA-ban?

A vállalkozói kivét az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó a személyes szükségleteire a VSZJA rendszerében munkabér jellegű jövedelemként elszámol, és amely után a bérjövedelmeknek megfelelő adókat és járulékokat fizeti meg.

Választhatja-e egyéni vállalkozó a KIVA-t?

Nem, a 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezései szerint az egyéni vállalkozó mint működési forma nem alanya a kisvállalati adónak (KIVA), mivel azt csak társas vállalkozások és egyéni cégek kérhetik.