Az AI megírta. Te továbbküldenéd? Ingyenes webinár dr. Stier Katával november 10-én, 10 órakor. Regisztráció →

Blog

Helyi iparűzési adó egyéni vállalkozóknak: HIPA szabályok

Utoljára frissítve: 5 perc olvasás
Egy fém számológép fekszik egy kitöltendő helyi iparűzési adóbevallási nyomtatványon, amely az egyéni vállalkozók HIPA kötelezettségét és adószámítását szimbolizálja.

Ez az összefoglaló áttekintést nyújt az egyéni vállalkozókra vonatkozó helyi iparűzési adó (HIPA) szabályairól, bemutatva az egyszerűsített sávos és az általános adóalap-megállapítási módszereket, a vonatkozó bevételi határokat, az adminisztrációs határidőket, valamint a speciális mentességeket is.

Az egyéni vállalkozók helyi iparűzési adózását a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályozza Magyarországon. A vállalkozóknak főszabály szerint a helyi önkormányzat döntésétől függően maximum 2%-os adó mértékkel kell számolniuk. Az adó alapját az általános nettó árbevétel-alapú módszerrel vagy a kisvállalkozások számára nyitva álló sávos egyszerűsített eljárással lehet meghatározni.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

  • Az iparűzési adó maximális mértéke az adóalap 2%-a lehet önkormányzatonként.
  • Az egyszerűsített sávos adózás 25 millió forintos (kiskereskedőknél 120 millió forintos) bevételig választható.
  • A sávos módszert alkalmazóknak május 31-ig kell megfizetniük az adót az adóévet követő évben.
  • Az egybefüggő, legalább 181 napos szünetelés mentesít az adókötelezettség alól a szünetelés idejére.
  • Az egyszerűsített adóalap választása esetén nem vehetők igénybe adókedvezmények és adócsökkentések.

Ki minősül adóalanynak és mikor szünetel a kötelezettség?

Az adóalany minden olyan egyéni vállalkozó, aki az önkormányzat illetékességi területén vállalkozási tevékenységet végez.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 35. § (2) bekezdése szerint az egyéni vállalkozót a tevékenysége szüneteltetése alatt is vállalkozónak kell tekinteni. Ez alól kivételt jelent, ha a szünetelés az adóéven belül egybefüggően eléri vagy meghaladja a 181 napot. Ebben a speciális esetben az érintett szünetelési időszakra nem áll fenn iparűzési adókötelezettség.

Milyen HIPA adóalap-megállapítási módszerek közül lehet választani?

Az egyéni vállalkozók alapvetően két különböző törvényi módszer szerint állapíthatják meg a helyi iparűzési adó alapját.

Az adózó döntése vagy a realizált bevétele határozza meg, hogy a sávos egyszerűsített adóalap-megállapítást vagy a klasszikus nettó árbevételen alapuló, tételes költséglevonásos sémát alkalmazza. Az egyszerűsített adminisztrációért cserébe a vállalkozónak le kell mondania az adókedvezményekről, míg a tételes módszer lehetőséget ad az anyagköltség és egyéb tételek elszámolására.

Hogyan működik az egyszerűsített (sávos) kisvállalkozói HIPA?

A kisvállalkozói egyszerűsített adóalap-megállapítás egy olyan választható rendszer, amely fix sávok szerint határozza meg a fizetendő adó alapját a bevétel függvényében.

A Htv. 39/A. § alapján ez a módszer akkor alkalmazható, ha az egyéni vállalkozó éves szintű bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző, átalányadózó egyéni vállalkozók esetén ez a felső bevételi határ 120 millió forint.

Bevételi sáv (Szja-tv. szerinti éves bevétel)Tételes adóalap önkormányzatonként (Ft)
0 – 12 millió Ft2 500 000 Ft
12 millió Ft – 18 millió Ft6 000 000 Ft
18 millió Ft – 25 millió Ft (ill. 120 M Ft kiskereskedőnél)8 500 000 Ft

A Htv. 39/A. § (5) bekezdése értelmében, ha a vállalkozó bevétele az adóévben átlépi a vonatkozó értékhatárt, a sávos adózási mód megszűnik. Ilyenkor a vállalkozó az adóévre és a rákövetkező évre is köteles áttérni az általános nettó árbevétel-alapú adószámításra.

Milyen szabályok vonatkoznak az általános, tételes módszerre?

Az általános adómegállapítás során az adó alapját a nettó árbevételből törvényileg meghatározott költségek levonásával számítják ki.

A Htv. 39. § (1) bekezdése szerint a nettó árbevételt csökkenteni lehet az anyagköltséggel, az alvállalkozói teljesítésekkel, a K+F közvetlen költségeivel, valamint az eladott áruk beszerzési értékével (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értékével. Az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes összege azonban csak sávos korlátozással vonható le az adóalapból.

Nettó árbevétel sávjaLevonható maximum aránya a sávban
0 – 500 millió Fta tényleges összeg 100%-a
500 M Ft – 20 Mrd Ftaz e sávba eső árbevétel 85%-a
20 Mrd Ft – 80 Mrd Ftaz e sávba eső árbevétel 75%-a
80 Mrd Ft felettaz e sávba eső árbevétel 70%-a

Mekkora az iparűzési adó mértéke és mikor kell befizetni?

A helyi iparűzési adó mértékét az önkormányzatok határozzák meg saját rendeletükben, a törvényi maximumon belül.

A Htv. 40. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg az adóalap 2%-át. Az önkormányzatoknak jogukban áll ennél alacsonyabb kulcsot is alkalmazni, vagy bizonyos esetekben mentességet biztosítani a helyi rendeletükben.

A Htv. 39/A. § (7) bekezdése szerint az egyszerűsített sávos adózást választó kisvállalkozóknak az adóévet követő év május 31-ig kell bevallaniuk és megfizetniük az adót. Az általános módszert alkalmazó vállalkozókra ezzel szemben az év közbeni adóelőleg-fizetési és -bevallási kötelezettségek vonatkoznak.

Speciális helyzetek: Mi a helyzet az őstermelőkkel és háziorvosokkal?

Egyes speciális tevékenységet végző adóalanyokra egyedi szabályok és adóalap-összeszámítási előírások vonatkoznak.

Amennyiben egy egyéni vállalkozó egyúttal mezőgazdasági őstermelőként is adóalanynak minősül, a Htv. 41/B. § (1) bekezdése értelmében a két különböző tevékenységből származó adóalapját és adóját együttesen köteles megállapítani és bevallani.

A háziorvosok és védőnők számára kedvező változást hozott a 2025. évi LIV. törvény módosítása. Ennek nyomán 2026-tól az önkormányzatok helyi rendeletükben adómentességet vagy adókedvezményt biztosíthatnak számukra, feltéve, hogy a vállalkozási szintű iparűzési adóalapjuk az adóévben nem lépi túl a 40 millió forintot.

Hány nap szünetelés után nem kell HIPA-t fizetni egyéni vállalkozóként?
Az egyéni vállalkozónak akkor nem keletkezik iparűzési adófizetési kötelezettsége a szünetelés időszakára, ha a tevékenység szüneteltetése az adóéven belül egybefüggően eléri a 181 napot.
Milyen bevételi határig választható a sávos egyszerűsített HIPA adózás?
A sávos egyszerűsített HIPA adózás általános esetben legfeljebb 25 millió forint éves bevételig választható, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózóknál ez a határ 120 millió forint.
Leírható-e adókedvezmény az egyszerűsített kisvállalkozói HIPA-ból?
Nem. A Htv. 39/A. § (11) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy az egyszerűsített sávos alapmódszer választása esetén a vállalkozó semmilyen adómentességre, adókedvezményre vagy adócsökkentésre nem jogosult.
Mik az egyéni vállalkozó iparűzési adó fizetésének határidejei?
Az egyszerűsített sávos adózást alkalmazó kisvállalkozóknak az adóévet követő év május 31-ig kell megfizetniük az adót. Az általános módszer szerint adózóknál az adóelőlegeket a törvényi előírások szerinti évközi határidőkben kell teljesíteni.

Az azta a(z) 2026. július 15. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.

Kérdezze az aztát a saját esetéről.

Minden válasz forrásmegjelöléssel érkezik, így megnyithatja és ellenőrizheti a jogszabályhelyet.

Próbálja ki ingyen