Az egysoros nyugta szabályai: értékhatár, kellékek és a 2026-os NAV-változás

Ez az összefoglaló bemutatja az egysoros nyugta szabályos kiállítását, a 900 000 Ft-os értékhatárt, az anyagi és formai kellékeket, valamint a 2026. szeptember 1-jén életbe lépő kötelező NAV adatszolgáltatást a vállalkozások számára.

Az egysoros nyugta olyan bizonylat, amellyel a vállalkozás igazolja az ellenérték átvételét készpénzes vagy azzal egyenértékű fizetés esetén. Kibocsátása akkor lehetséges, ha a nem adóalany vásárló nem kér számlát, a fizetés azonnal megtörténik, és a bruttó összeg nem lépi át a törvényi határt. A bizonylat kiállítását és annak tartalmi követelményeit a 2007. évi CXXVII. törvény szabályozza.

Legfontosabb tudnivalók az egysoros nyugtáról

Az alábbi lista összefoglalja a leglényegesebb információkat, amelyeket minden hazai vállalkozónak és könyvelőnek ismernie kell a hibátlan bizonylatoláshoz.

• Az egysoros nyugta kizárólag nem adóalany természetes személy részére állítható ki.
• Az ellenérték megfizetésének a teljesítéssel egyidejűleg, azaz azonnal meg kell történnie.
• A bizonylat kibocsátásának felső értékhatára bruttó 900 000 Ft az adótörvények szerint.
• A nyugta nem váltható ki, ha az ügyfél kifejezetten számla kiállítását kéri.
• A kézi és a számítógépes nyugtákra is kiterjed a 2026. szeptemberi adatszolgáltatási kötelezettség.

Mikor elegendő egysoros nyugtát kiállítani számla helyett?

Egysoros nyugta kibocsátása akkor elégséges, ha a jogszabályban rögzített négy együttes feltétel maradéktalanul teljesül a felek között. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alapján a következő feltételeknek kell egyszerre megvalósulniuk:

• A vevő nem minősül adóalanynak (kizárólag magánszemély vevő esetén alkalmazható).
• Az ügylet adóval együtt számított bruttó értéke nem haladja meg a 900 000 forintot.
• A vevő az áru átvételekor vagy a szolgáltatás nyújtásakor az ellenértéket azonnal megfizeti.
• A vásárló az értékesítés folyamatában nem kéri kifejezetten számla kibocsátását.

Hogyan néz ki egy szabályos egysoros nyugta 2026-ban?

A szabályos papíralapú vagy kézi nyugtának tartalmaznia kell a jogszabály által előírt minimális azonosító adatokat az adóhatósági ellenőrizhetőség érdekében. Az Áfa tv. előírásai szerint az alábbi kötelező elemeknek kell szerepelniük a bizonylaton:

Mi az, amit kifejezetten nem kell feltüntetni a nyugtán?

Az egysoros nyugta egy egyszerűsített bizonylat, amely nem igényel részletes számlázási adatokat a vásárló felől. Nem kell feltüntetni a vevő nevét, lakcímét vagy adószámát, valamint elhagyható a termékek tételekre bontott megnevezése is. Szintén nem kötelező külön soron feltüntetni az áfa százalékos kulcsát és az áfa értékét, mivel a nyugta kizárólag a fizetendő bruttó végösszeget tartalmazza.

Hogyan kell módosítani vagy rontás esetén javítani a nyugtát?

A rontott vagy utólag módosítandó nyugták korrekciójára a jogalkotó egy dedikált bizonylattípust vezetett be a jogbiztonság és nyomon követhetőség érdekében. Az Áfa tv. által bevezetett „nyugtával egy tekintet alá eső okirat” alkalmazásával a hibás bizonylatokat az alábbi folyamat szerint kell módosítani:

1. Állítson ki egy új, önálló sorszámmal rendelkező, nyugtával egy tekintet alá eső okiratot.
2. Tüntesse fel az okiraton az eredeti, korrigálni kívánt nyugta egyedi sorszámát hivatkozásként.
3. Rögzítse a módosítani kívánt adatot, jelezve a változás jellegét és annak számszerű összegét.
4. Adja át a módosító okiratot a vásárlónak, vagy rontás esetén csatolja azt az eredeti példányhoz.

Kötelező-e az online pénztárgép használata a nyugtaadáshoz?

Az online pénztárgép használata nem minden vállalkozás számára kötelező, annak alkalmazását a kormányrendeletben rögzített tevékenységi körök (TEÁOR) határozzák meg. Azok a szolgáltatók és kereskedők, akik nem tartoznak a kötelezetti körbe, jogszerűen használhatnak kézi kiállítású papíralapú nyugtatömböt is. A számlázó programmal vagy nyomtatvánnyal kibocsátott nyugtáknak meg kell felelniük a számláról, nyugtáról és az adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendelet (Számlarendelet) szabályainak.

Milyen új NAV adatszolgáltatási kötelezettség lép életbe 2026-ban?

A hazai adóadminisztráció és a digitális ellenőrzés szigorítása érdekében új adatszolgáltatási kötelezettség lép hatályba az év második felében. A jogszabályi előírások alapján 2026. szeptember 1-jétől általános adatszolgáltatási kötelezettség terheli a nem pénztárgéppel kibocsátott, kézi vagy számítógépes nyugtákat is.

Ez azt jelenti, hogy a papíralapú nyugtatömböt használó vállalkozásoknak is elektronikusan be kell jelenteniük a kiállított bizonylatok adatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszere felé. A fejlesztések és a jogszabályi átállás célja az adóelkerülés minimalizálása és a papíralapú bizonylatok teljes körű digitalizálása.

Gyakran Ismételt Kérdések

Kinek nem adható egysoros nyugta semmilyen értékhatár alatt?

Nem adható nyugta olyan vevőnek, aki adóalanyként (például egyéni vállalkozóként vagy cégként) vásárol, mivel az adóalanyok részére minden esetben kötelező a számla kiállítása.

Mit tegyen a vállalkozó, ha a vevő utólag mégis számlát kér?

A vállalkozónak a korábban kiállított nyugtát vissza kell vennie és érvénytelenítenie kell, majd ezzel egyidejűleg ki kell állítania a kért számlát a vásárló részére.

Kiállítható-e magyarországi egysoros nyugta idegen nyelven?

Nem, a magyar joghatóság alá tartozó, papíralapú kézi nyugtákat a hatályos Számlarendelet értelmében kizárólag magyar nyelven szabad kiállítani.

Milyen büntetésre lehet számítani, ha elmarad a nyugtaadás?

A nyugtaadás elmulasztása súlyos mulasztási bírságot vonhat maga után, amely magánszemélyeknél és cégeknél is jelentős pénzbüntetést, illetve ismételt mulasztás esetén üzletlezárást eredményezhet.