Egyszerűsített foglalkoztatás 2026-ban: Az új EFO-szabályok

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) közterhei 2026-ban a 322 800 forintos minimálbérhez igazodnak. Az alkalmi munka napi adója 4 800 forintra módosul, míg a mezőgazdasági idénymunka sávos korlátokkal terhelődik. Cikkünk bemutatja a legfontosabb szabályokat, a pontos adómértékeket és a munkavállalói jogokat.

Az alkalmi munka után fizetendő napi közteher 2026-ban 4 800 forint naponta, amelyet a munkáltató egyetlen egységes adóként fizet meg. Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályai szerint a munkavállalót semmilyen járulék- vagy szja-levonás nem terheli. A közteher mértékét a 2026-os minimálbér alapján határozzák meg, amelyet a jogszabályok száz forintra kerekítve írnak elő.

Gyors áttekintés: Az EFO legfontosabb 2026-os szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás 2026. évi szabályozása átlátható és rugalmas kereteket biztosít az alkalmi jellegű munkavégzéshez a hazai munkaerőpiacon.

• Az alkalmi munka napi közterhe 4 800 forint naponta, amely a minimálbér 1,5%-ának felel meg.
• A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka napi adója 2 400 forint, amely kedvező feltételeket nyújt az ágazatnak.
• A mezőgazdasági idénymunka kivételesen akár 210 napig is tarthat, de a 120. nap után emelt adó jár.
• A munkavállaló béréből nem vonnak le tb-járulékot és SZJA-t, így a teljes nettó összeget kézhez kapja.

Mennyi közterhet kell fizetni az alkalmi munka után 2026-ban?

Az alkalmi és idénymunka után fizetendő napi közterheket a foglalkoztatás típusa határozza meg, a 2026-os minimálbér arányában kerekítve.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény különböző kulcsokat határoz meg az idénymunkákra és az alkalmi munkára. A napi adót mindig a munka végzésének napján hatályos minimálbér alapján kell kiszámítani és megfizetni.

Hogyan számolják ki az adót az új minimálbér alapján?

Az EFO napi közterhét a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér százalékában határozzák meg, száz forintra kerekítve.

Az egyszerűsített foglalkoztatás közteher-számítása egy olyan törvény által szabályozott mechanizmus, amely a kötelező legkisebb munkabér napi arányos százalékát veszi alapul az adófizetéshez. A 426/2025. Korm. rendelet alapján a 2026-os kötelező minimálbér havi összege 322 800 forint, amely közvetlenül meghatározza a fizetendő közterheket.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 8. § (2) bekezdése szerint a számolt adóösszeget mindig száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítési szabályok miatt az alkalmi munka 4 842 forintos elméleti értéke helyett pontosan 4 800 forint napi közterhet kell fizetni.

Milyen éves foglalkoztatási korlátokra kell figyelni?

Az alkalmi és idénymunka éves időtartamát jogszabályi keretek korlátozzák, amelyeket a munkáltatóknak szigorúan be kell tartaniuk.

1. Alkalmi munka maximuma: Egy munkavállaló az összes munkáltatót figyelembe véve egy évben legfeljebb 120 napot tölthet alkalmi munkában.
2. Mezőgazdasági idénymunka alapkerete: A mezőgazdasági idénymunka keretében végzett munka főszabály szerint szintén kedvezményes adózás alá esik.
3. Mezőgazdasági idénymunka meghosszabbítása: 2026-tól a mezőgazdasági idénymunka kivételesen 210 napig is folytatható a szezonalitás támogatása érdekében.
4. Sávos adózás alkalmazása: A mezőgazdasági munkánál a 120. nap feletti időszakra emelt, 3 600 forintos napi adót kell fizetni.

Levonnak-e SZJA-t vagy járulékot a munkavállalótól?

A munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatásból származó béréből nem köteles személyi jövedelemadót vagy társadalombiztosítási járulékot fizetni.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 8. § (3) bekezdése egyértelmű mentességet biztosít a munkavállalónak. A munkáltató által fizetett napi közteher kiváltja az összes egyéni járuléklevonást és a személyijövedelemadó-előleg fizetését is. Ennek köszönhetően a bejelentett alkalmi munkás a megállapodott bruttó bér teljes összegét megkapja nettó kifizetésként.

Érvényesíthetőek-e szocho-kedvezmények az EFO után?

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében fizetett közteherrel szemben semmilyen szociális hozzájárulási adókedvezmény nem vehető igénybe.

Bár az egyszerűsített foglalkoztatás közterhét a törvény szociális hozzájárulási adónak minősíti, az eltérő adózási mód korlátozza a kedvezményeket. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 8. § (2a) bekezdése kifejezetten kimondja ezt a tilalmat. Így a munkaerőpiaci szocho-kedvezmények kizárólag a normál munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén alkalmazhatóak.

Milyen ellátásokra jogosult az alkalmi munkás?

Az egyszerűsített foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók állami ellátási jogosultságai jelentősen szűkebbek a normál munkaviszonyhoz képest.

• A munkavállaló jogosultságot szerez nyugellátásra, így az EFO-s napok beleszámítanak a nyugdíj megállapításánál a szolgálati időbe.
• A dolgozó jogosulttá válik baleseti egészségügyi szolgáltatásra üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén.
• Az alkalmi munkában töltött idő után a munkavállaló igénybe vehet álláskeresési ellátást is a törvényi feltételek szerint.
• A munkavállaló kifejezetten nem jogosult táppénzre és egyéb pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra az EFO keretében.

Jár-e táppénz az egyszerűsített foglalkoztatás után?

Nem, az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállaló nem minősül biztosítottnak, így táppénzre vagy egyéb pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra nem jogosult.

Hány napot tölthet alkalmi munkában egy dolgozó 2026-ban?

Alkalmi munkaviszonyban egy munkavállaló évente legfeljebb 120 napot dolgozhat, míg a mezőgazdasági idénymunka esetében ez a korlát legfeljebb 210 napra bővül.

Alkalmazható-e adókedvezmény az EFO-s közteherrel szemben?

Nem, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján a munkáltató nem érvényesíthet szocho- vagy más adókedvezményt a napi fix összegű közteherrel szemben.