Az AI megírta. Te továbbküldenéd? Ingyenes webinár dr. Stier Katával november 10-én, 10 órakor. Regisztráció →

Blog

Gyermek utáni pótszabadság: Szabályok és napok száma

Utoljára frissítve: 4 perc olvasás
Egy spirálos asztali naptár az asztalon, amelynek tövében egy barna plüss játékmackó ül.

A gyermek utáni pótszabadság a munkavállalóknak járó törvényes pihenőidő, amelynek mértéke a nevelt gyermekek számától és egészségi állapotától függ. A 2012. évi I. törvény alapján mindkét szülő külön-külön jogosult igénybe venni ezt a kedvezményt a gyermekeik tizenhat éves koráig.

A gyermeket nevelő szülőknek a nevelt gyermekek száma szerint 2, 4 vagy 7 munkanap pótszabadság jár évente. Ezt a keretet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény biztosítja minden munkaviszonyban álló szülőnek. A pótszabadság mindkét szülőt külön-külön és a teljes mértékben megilleti.

Legfontosabb tudnivalók a gyermek utáni pótszabadságról

A gyermek után járó pótszabadság egy olyan törvény által garantált plusz pihenőidő, amely segíti a dolgozó szülőket a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartásában.

A legfontosabb alapvető szabályok az alábbi pontokban foglalhatók össze:

  • Egy gyermek után 2 munkanap, két gyermek után 4 munkanap, három vagy több gyermek után 7 munkanap jár évente.
  • Fogyatékos gyermekenként további 2 munkanap plusz szabadság illeti meg a szülőket a törvényi szabályozás szerint.
  • A pótszabadság a gyermek születésének évétől kezdve annak 16. életéve betöltésének évéig vehető igénybe.
  • Mindkét szülő önállóan, egyidejűleg is jogosult a teljes pótszabadság-keret kikérésére saját munkáltatójánál.

Mennyi pótszabadság jár a gyermeket nevelő szülőknek?

A pótszabadság mértéke a nevelt gyermekek száma szerint sávosan változik, és évente fix munkanapokban kerül meghatározásra a törvényben.

Gyermekek számaÉves pótszabadság mértéke
1 gyermek2 munkanap
2 gyermek4 munkanap
3 vagy több gyermek7 munkanap

A táblázatban szereplő napok száma naptári évenként értendő. Ezt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 118. § (1) bekezdése írja elő minden munkavállaló számára.

Mi az a gyermek utáni pótszabadság és ki jogosult rá?

A gyermek utáni pótszabadság a munkavállalónak a saját háztartásában nevelt, tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után járó kiegészítő pihenőidő. A 2012. évi I. törvény alapján jogosultnak minősül a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá a nevelőszülő és a gyám is, amennyiben a gyermekkel közös háztartásban él.

Hogyan alakul a pótszabadság fogyatékos gyermek esetén?

Fogyatékos gyermek nevelése esetén a szülőket gyermekenként plusz két munkanap pótszabadság illeti meg az alanyi jogon járó napokon felül.

A fogyatékos gyermekek után járó pótszabadság az alábbi gyakorlati példák szerint alakul:

  • Ha a családban egy fogyatékos gyermek él, akkor az alap 2 nap mellé további 2 nap jár, így összesen 4 munkanap pótszabadság vehető igénybe.
  • Két gyermek nevelése esetén, ha az egyik gyermek fogyatékos, az alap 4 naphoz adódik a plusz 2 nap, ami összesen 6 munkanapot jelent.
  • Amennyiben a szülő két fogyatékos gyermeket nevel, az alap 4 nap mellé kétszer 2 nap jár, így a teljes keret 8 munkanapra emelkedik.

Melyik évben jár utoljára a gyermek utáni pótszabadság?

A gyermek után járó pótszabadság utoljára abban a naptári évben vehető igénybe, amelyben a gyermek a 16. életévét betölti.

A 2012. évi I. törvény 118. § (3) bekezdése egyértelműen kimondja ezt a szabályt. Ez azt jelenti, hogy nem kell arányosítani a napokat a születésnap dátuma alapján. Ha a gyermek például decemberben tölti be a 16. évét, a szülőnek még arra a teljes évre jár a pótszabadság.

Mindkét szülőnek jár a pótszabadság ugyanazon gyermek után?

Igen, a hatályos magyar szabályozás szerint mindkét nevelő szülő párhuzamosan és teljesen önállóan jogosult a gyermek utáni pótszabadságra.

A jogalkotó a kedvezményt a munkavállaló egyéni jogaként határozta meg. Tehát az anya és az apa is igénybe veheti a teljes napokat. Nem szükséges megosztani a napokat vagy nyilatkozni arról, hogy a másik szülő nem él a lehetőséggel.

Eltérő szabályok közalkalmazottak és köztisztviselők esetén

A közalkalmazottakra, köztisztviselőkre és a hivatásos állomány tagjaira sajátos ágazati jogszabályok vonatkoznak, amelyek eltérő kedvezményeket is megállapíthatnak.

Bár a fő szabályokat a munka törvénykönyve rögzíti, a Kjt. vagy a Kttv. szabályai speciális rendelkezéseket tartalmazhatnak. Bizonyos állami szektorokban a kollektív szerződések vagy ágazati törvények még az alapvető kereteknél is kedvezőbb szabadságolási feltételeket biztosíthatnak a munkavállalóknak.

Hány éves korig jár a gyermek utáni pótszabadság?
A pótszabadság utoljára abban a naptári évben jár a szülőnek, amelyben a nevelt gyermek a 16. életévét betölti.
Igényelheti-e mindkét szülő ugyanarra a gyerekre a pótszabadságot?
Igen, mindkét szülő külön-külön jogosult a teljes pótszabadság-keretre, a napokat nem kell megosztani egymás között.
Mennyi pótszabadság jár, ha év közben születik a gyermek?
A gyermek születésének évében a teljes évi pótszabadság megilleti a szülőt, nem kell időarányosan csökkenteni azt a születés napja miatt.
Hogyan kell bejelenteni és igazolni a gyermek utáni pótszabadságot a munkáltatónak?
A munkavállalónak írásbeli nyilatkozatot kell tennie a munkáltató felé, megadva a gyermek születési adatait és adóazonosító jelét.

Az azta a(z) 2026. július 2. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.

Kérdezze az aztát a saját esetéről.

Minden válasz forrásmegjelöléssel érkezik, így megnyithatja és ellenőrizheti a jogszabályhelyet.

Próbálja ki ingyen