Helyi iparűzési adóalap 2026: Szabályok és egyszerűsítés

A helyi iparűzési adóalap 2026-os megállapítása során a vállalkozások választási lehetőségei a bevételi mérethez és az adózási formához igazodnak. Az általános, sávos korlátozás alá eső nettó árbevétel-alapú számítás mellett az arra jogosult kisvállalkozók egyszerűsített, tételes adóalap-megállapítást is alkalmazhatnak a jogszabályi előírások szerint.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

• Az általános adóalapot a nettó árbevételből kiindulva, meghatározott csökkentő tételek levonásával kell kiszámítani a 1990. évi C. törvény alapján.
• Az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értéke sávos korlátozás alá esik a nettó árbevétel nagyságától függően.
• A kisvállalkozók 25 millió forintos árbevételig (kiskereskedelmi átalányadózók 120 millió forintig) egyszerűsített, tételes adóalapot választhatnak.
• Több önkormányzat érintettsége esetén az adóalap megosztása kötelező a jogszabályban rögzített személyi és eszközérték-arányos módszerekkel.
• A Kúria döntései alapján az alvállalkozói teljesítések levonásához szigorú, kétséget kizáró okirati és bizonylati bizonyítás szükséges.

Hogyan történik a helyi iparűzési adóalap megállapítása?

A helyi iparűzési adó alapját a vállalkozó döntése, árbevétele és adózási formája határozza meg a hatályos jogszabályok szerint. A főszabály szerinti számítás alapja a nettó árbevétel, amelyet a törvényben meghatározott költségekkel csökkenthet az adóalany.

Az általános számítási mód mellett a törvény különleges szabályokat biztosít a kisebb bevételű vállalkozások, valamint az egyedi adózási formát választó gazdasági szereplők számára. Az adóalapot a vállalkozási tevékenység helye szerinti önkormányzatok között meg kell osztani legalább egy telephely megléte esetén.

Mi az az általános iparűzési adóalap-formula a Htv. 39. § (1) szerint?

- A Htv. 39. § (1) bekezdése szerint az általános iparűzési adóalap a vállalkozó nettó árbevétele, csökkentve a törvény által nevesített, elszámolható tételekkel. Ez az adóalap-formula biztosítja, hogy a vállalkozás csak a ténylegesen előállított gazdasági érték növekménye után fizessen helyi adót.

• Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások együttes, de sávos korlátozás hatálya alá eső értéke.
• A bizonylatokkal igazolt alvállalkozói teljesítések közvetlen értéke.
• A számviteli előírások szerint elszámolt anyagköltség.
• Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége.

Milyen sávos levonási korlát vonatkozik az ELÁBÉ-ra és a közvetített szolgáltatásokra?

- Az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes levonhatósága a sávos korlátozás miatt nem korlátlan a magasabb árbevételű cégeknél. A Htv. 39. § (4) bekezdése sávosan határozza meg, hogy a nettó árbevétel arányában mekkora maximális összeg vonható le az adóalapból.

Kik mentesülhetnek az ELÁBÉ sávos korlátozása alól?

- A Htv. 39. § (7) bekezdése meghatározott tevékenységek esetében mentesíti a vállalkozót a sávos korlátozás alól, lehetővé téve a teljes levonást. Ezen kiemelt tevékenységek végzése során a jogalkotó a teljes beszerzési érték és közvetített szolgáltatás figyelembevételét teszi lehetővé.

• A számviteli törvény szerinti exportértékesítésből származó nettó árbevétel.
• A belföldi értékesítésű, közfinanszírozott gyógyszerek után realizált bevételek.
• Az országos közlekedésszervező szervezet közlekedésszervezési tevékenységéből eredő bevétele.
• Az elszámolóházi szervezet által végzett földgáz- vagy villamosenergia-értékesítés.
• A dekoncentrált dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység keretében végzett dohánytermék-értékesítés.

Hogyan kell számolni a kapcsolt vállalkozások és transzferárak esetén?

- A kapcsolt vállalkozásoknak az összevont adóalap-számítás szabályait kell alkalmazniuk, ha az ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások aránya magas. Ha ez az arány a csoport szintjén meghaladja az 50%-ot, az adóalapot a Htv. 39. § (6) bekezdése alapján összevontan kell meghatározni.

A transzferár-korrekció során a Tao. tv. szerinti szokásos piaci ár elvét kötelező alkalmazni az iparűzési adóalapban is. A Htv. 39. § (11) bekezdése szerint az adóalap csökkentésének feltétele a másik fél írásbeli nyilatkozata arról, hogy az adóalapját ennek megfelelően módosította.

Hogyan működik az egyszerűsített adóalap-megállapítás a kisvállalkozóknál?

- A Htv. 39/A. § szerinti tételes adóalap-megállapítást azok a kisvállalkozók választhatják, akiknek az adóévi bevétele nem haladja meg a törvényi értékhatárokat. Ez a módszer mentesít a bizonylatok tételes elszámolása alól, és fix adóalapot határoz meg.

Milyen szabályok vonatkoznak a KIVA-sokra és az IFRS-t alkalmazókra?

- A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozók különleges és egyszerűsített módon is meghatározhatják a helyi iparűzési adó alapját. A NAV 2026-os tájékoztatója szerint a KIVA-alanyok választhatják az adóalap KIVA-alap 20%-kal növelt összegében történő rögzítését, amelyet a bevallásban kell bejelenteniük.

Az éves beszámolójukat az IFRS szabályai szerint készítő vállalkozások nem alkalmazhatják közvetlenül az általános számviteli tételeket. Számukra a Htv. 40/B–40/M. §-ai írnak elő kötelező korrekciókat és egyedi átszámítási módszereket az adóalap megállapításához.

Hogyan kell az adóalapot megosztani a települések között?

- Több önkormányzat érintettsége esetén az adóalap törvényi megosztása biztosítja, hogy a helyi adóbevételek a tevékenység valós helyszíneihez kerüljenek. A Htv. 3. számú melléklete sávos és strukturális szabályokat ír elő a megosztási arányok kiszámítására.

• 100 millió forintos adóalap alatt a személyi jellegű, az eszközérték-arányos vagy a kombinált módszerek közül szabadon választható egy.
• 100 millió forintos adóalap felett kötelező a kombinált megosztási módszer alkalmazása a személyi és eszközértékek alapján.
• Ha a vállalkozásnak van telephelye, a vezető tisztségviselők utáni személyi jellegű kifizetések legalább 10%-át a székhelyhez kell rendelni.
• Az eszközérték-arányos megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhelyen egyáltalán nincs kimutatható eszközérték.

Mit mond ki a Kúria az alvállalkozói levonásokról és a telephelyekről?

- A Kúria következetes ítéletei, köztük a Kfv.35076/2024/5 számú határozat, egyértelműen meghatározzák a levonások bizonyítási küszöbét. Az alvállalkozói teljesítések értékével való adóalap-csökkentés kizárólag akkor fogadható el, ha azt az írásbeli szerződések és a számviteli bizonylatok kétséget kizáróan igazolják.

A telephelyekkel kapcsolatos jogvitákban a Kfv.35072/2025/11 számú döntés rögzíti, hogy az adókötelezettség megállapításához a tényleges telephelyi jelenlét bizonyítása szükséges. Az adóhatóság mérlegelési körében hozott puszta feltételezése nem elegendő az adókötelezettség keletkezésének kimondásához.

Hogyan és hol kell benyújtani a HIPA-bevallást 2026-ban?

- A 2026-os adóévben esedékes helyi iparűzési adóbevallást a 26HIPAK jelű elektronikus nyomtatványon kell benyújtani az adóhatósághoz. A bevallási kötelezettség teljesítésére a NAV elektronikus felületei állnak az adózók rendelkezésére.

A benyújtás az online felületen, az ONYA-n keresztül végezhető el leggyorsabban, de az ÁNYK-program használata is biztosított. Amennyiben az adózó képviseletére jogosult személy nem rendelkezik a megfelelő adócsoportos jogosultsággal, az UJEGYKE adatlap előzetes benyújtása szükséges.

Választhat adókedvezményt az a vállalkozás, amelyik a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalapot választja?

Nem, a Htv. 39/A. § (11) bekezdésének kifejezett rendelkezése alapján az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást alkalmazó kisvállalkozó önkormányzati adómentességre, adócsökkentésre vagy egyéb adókedvezményre nem jogosult.

Hogyan kell eljárni, ha a megosztás során valamelyik telephelyre nulla forint adóalap jutna?

A Htv. 3. számú mellékletének 7. pontja alapján a megosztási módszerek közül egyik sem alkalmazható úgy, hogy az bármelyik érintett telephelyen vagy székhelyen nulla forint összegű adóalapot eredményezzen.

Hány tizedesjegy pontossággal kell elvégezni az ELÁBÉ sávos korlát kiszámítását?

A Htv. 39. § (8) bekezdésének előírása szerint az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások sávos korlátozásának arányszámításait hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

Mi a feltétele annak, hogy a transzferár-korrekció során csökkenthessük az iparűzési adóalapot?

A Htv. 39. § (11) bekezdése alapján az adóalap-csökkentés feltétele, hogy a kapcsolt ügyletben részt vevő másik fél írásban nyilatkozzon arról, hogy a módosítással azonos összegben növelte a saját adóalapját vagy csökkentette a ráfordításait.