Az AI megírta. Te továbbküldenéd? Ingyenes webinár dr. Stier Katával november 10-én, 10 órakor. Regisztráció →

Blog

Helyi iparűzési adó (HIPA) változások 2026: Minden fontos szabály

Utoljára frissítve: 6 perc olvasás
Egy számológépből kifutó papírszalag egy magyarországi térképen fekszik, amelyen a helyi önkormányzati határok ki vannak emelve, szimbolizálva a helyi iparűzési adó számítását.

A helyi iparűzési adó (HIPA) szabályai 2026-ban jelentősen módosulnak a 2025. évi LIV. törvény hatására. Az új előírások érintik a háziorvosi és védőnői kedvezményeket, bevezetik az adókedvezmények szigorúbb kizárási és visszakövetelési szabályait, valamint pontosítják a nettó árbevétel számításának módját.

Kulcsfontosságú tudnivalók a 2026-os HIPA-szabályokról

A helyi iparűzési adó szabályrendszere a 2026-os adóévre vonatkozóan lényeges pontokon szigorodik és egyszerűsödik a jogalkalmazók számára. A jogalkotó a 2025. évi LIV. törvény révén új alapokra helyezi többek között az adókedvezmények igénybevételének jogszerűségét.

  • Az új 6/A. § alapján szigorúbb kizárási és visszakövetelési szabályok lépnek életbe a jogtalan adókedvezmények megakadályozására.
  • A nettó árbevétel fogalma a módosított 52. § 22. pont k) alpontja szerint pontosabbá válik a bevallásokban.
  • A háziorvosok és védőnők helyi adókedvezményének adóalap-határa 40 millió forintra emelkedik a 39/C. § (3) bekezdése szerint.

Mi az a helyi iparűzési adó (HIPA) és ki köteles fizetni?

A helyi iparűzési adó az önkormányzatok illetékességi területén végzett vállalkozói tevékenység után fizetendő helyi adó. Az adófizetési kötelezettség minden olyan üzletszerű gazdasági tevékenységre kiterjed, amely nyereség- vagy jövedelemszerzésre irányul.

Az 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. és 36. §-ai határozzák meg a HIPA adóalanyainak körét és az adókötelezettség keletkezését. A törvény alapján az alábbi szereplők kötelesek eleget tenni ennek az adókötelezettségnek:

  1. Minden gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, aki az önkormányzat területén székhellyel vagy telephellyel rendelkezik.
  2. Az az egyéni vállalkozó, akinek a tevékenysége szünetel, kivéve ha a szünetelés időtartama az adóévben egybefüggően eléri a 181 napot.
  3. Bármely egyéb szervezet, amely a törvény értelmében vállalkozási tevékenységet végez.

Hogyan alakul a HIPA alapja a főszabály szerint?

A helyi iparűzési adó alapját a Htv. 39. § (1) bekezdése szerint elsősorban a nettó árbevételből kiindulva kell meghatározni. Ezt a nettó összeget a vállalkozások törvényben meghatározott költségelemekkel csökkenthetik az adóalap megállapítása során.

A nettó árbevételt csökkentő tételek közé tartozik a vásárolt és eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ), a közvetített szolgáltatások értéke, valamint az alvállalkozói teljesítések összege. Szintén levonható az anyagköltség, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége.

A Htv. 40. § (1) bekezdés c) pontja szerint a helyi önkormányzatok által kivethető adó mértéke legfeljebb az adóalap 2%-a lehet. A legtöbb magyarországi településen a vállalkozásoknak ezzel a maximális adókulccsal kell kalkulálniuk a költségvetés tervezésekor.

Milyen sávos korlátozás vonatkozik az ELÁBÉ levonásra?

Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értéke nem vonható le korlátlanul a nettó árbevételből. A Htv. 39. § (4) bekezdése sávos levonási korlátokat határoz meg a vállalkozás teljes árbevételének függvényében.

Nettó árbevétel-sávMaximális levonhatóság mértéke
0 és 500 millió forint közöttA felmerült összeg 100%-a
500 millió és 20 milliárd forint közöttA sávba eső árbevétel legfeljebb 85%-a
20 milliárd és 80 milliárd forint közöttA sávba eső árbevétel legfeljebb 75%-a
80 milliárd forint feletti részreA sávba eső árbevétel legfeljebb 70%-a

Mi az a kisvállalkozói tételes adóalap és kinek éri meg?

A kisvállalkozói tételes adóalap egy egyszerűsített adómegállapítási módszer azon kisvállalkozások részére, amelyek éves bevétele nem haladja meg a törvényi határértéket. Ezt a módszert a Htv. 39/A. §-a szabályozza részletesen az adminisztráció minimalizálása érdekében.

A tételes adóalap választása esetén a vállalkozásnak nem kell könyvvezetési nyilvántartások alapján számolnia az adóalapját. Fontos jogszabályi feltétel azonban, hogy a tételes adóalapot alkalmazó adóalanyok helyi önkormányzati mentességre vagy egyéb adókedvezményre nem jogosultak.

Éves vállalkozói bevételi sávTételes fix adóalap (önkormányzatonként)
12 millió forint alatt vagy azzal egyenlő2,5 millió forint
12 millió és 18 millió forint között6 millió forint
18 millió és 25 millió forint között (kiskereskedőknél 120 millió forintig)8,5 millió forint

Milyen egyszerűsített módszert választhatnak a KIVA-sok?

A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó adózók a Htv. 39/B. § (1) bekezdése alapján jogosultak egy rendkívül egyszerűsített adóalap-megállapításra. Ennek keretében a helyi iparűzési adó alapja a KIVA-alap 1,2-szeresében határozható meg, amely jelentősen megkönnyíti a számfejtést.

Hogyan működik az adóalap-megosztás több önkormányzat esetén?

Ha a vállalkozás több önkormányzat területén végez tevékenységet, az adóalapot meg kell osztani az érintett települések között. A megosztás részletes módszertanát a Htv. 3. számú melléklete rögzíti, amelyet kötelezően alkalmazni kell a kettős adóztatás elkerülésére.

Az építőipari tevékenységek esetében különösen fontos figyelemmel kísérni a TEÁOR'25 változásait. A Htv. 52. § (1) bekezdés 24. pontja alapján az építőipari szektor megosztási módszereit a 41-43. ágazatokba tartozó tevékenységek szerint kell elvégezni.

Milyen adócsökkentések és helyi mentességek érhetők el?

A Htv. lehetőséget biztosít a fizetendő helyi iparűzési adó közvetlen csökkentésére vagy helyi mentességek igénybevételére bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ezek a kedvezmények ösztönzik a helyi beruházásokat és támogatják az egészségügyi alapellátást.

  1. Az adóévben elszámolt belföldi és külföldi úthasználati díjak (útdíj) 7,5%-a közvetlenül levonható a fizetendő adóból a Htv. 40/A. § (1) bekezdése szerint.
  2. A helyi önkormányzatok a 2,5 millió forintot meg nem haladó adóalappal rendelkező vállalkozások számára mentességet vagy adókedvezményt állapíthatnak meg.
  3. A háziorvosok és védőnők számára biztosított adókedvezmény felső értékhatára 40 millió forintos adóalapig terjedhet.
  4. Az önkormányzati rendeletek az adóévben üzembe helyezett új beruházások értéke alapján is biztosíthatnak helyi adómentességet.

Melyek a 2026-ban bevezetett legújabb törvényi változások?

A 2025. évi LIV. törvény módosításai több fázisban lépnek életbe, amelyek közvetlenül érintik a 2026-os adókötelezettségeket. A jogalkotó pontos átmeneti szabályokat határozott meg a Htv. 51/U. §-ában a zökkenőmentes átállás érdekében.

  • A 2026. évi adókötelezettségtől alkalmazandó az új 6/A. §, amely szigorú kizárási és visszakövetelési szabályokat vezet be a jogosulatlan kedvezmények kiszűrésére.
  • A 2025. június 30-át követő időszakra elszámolt árbevételek esetében már az új k) alpont szerinti nettó árbevétel-definíciót kell alkalmazni.
  • A háziorvosi és védőnői vállalkozások kedvezményes, 40 millió forintos adóalap-korlátja első alkalommal a 2026. adóévi kötelezettség megállapításánál vehető igénybe.

Hogyan történik a bevallás és az adóelőleg fizetése?

A helyi iparűzési adó bevallását és az adóelőlegek bejelentését kötelezően elektronikus úton kell végrehajtani az állami adóhatóságon (NAV) keresztül. A Htv. 42/D. § (1) bekezdése kizárja a papír alapú ügyintézést a vállalkozások számára.

Az adóelőleget önkormányzatonként külön-külön kell bevallani és megfizetni a kijelölt határidőkben. Az eltérő üzleti évet választó cégek esetében az adókötelezettségre az adott üzleti év első napján hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

Hogyan érinti a TEÁOR'25 változása az építőipari cégek HIPA megosztását?
A Htv. 52. § (1) bekezdés 24. pontja szerint az építőipari tevékenység fogalma a TEÁOR'25 szerinti 41–43. ágazatokba sorolt tevékenységeket jelenti. Ez határozza meg a több önkormányzatot érintő tevékenységek esetében az adóalap-megosztás kötelezettségét és módszertanát.
Választhat-e külön kedvezményt az a kisvállalkozó, aki a tételes iparűzési adóalapot alkalmazza?
Nem, a Htv. 39/A. § (11) bekezdésének kifejezett rendelkezése alapján a kisvállalkozói tételes adóalapot választó adózók nem jogosultak további adómentességre, adókedvezményre vagy adócsökkentésre.
Milyen büntetéssel jár, ha jogtalanul veszünk igénybe helyi iparűzési adómentességet 2026-tól?
A 2025. évi LIV. törvénnyel bevezetett új Htv. 6/A. § szabályai szerint a jogtalanul igénybe vett helyi adókedvezményeket és mentességeket az adóhatóság az új visszakövetelési és kizárási szabályok alapján szigorúan behajtja az adózókon.
Hány nap szünetelés után minősül megszűntnek az egyéni vállalkozó adókötelezettsége a HIPA szempontjából?
A Htv. 35. § (2) bekezdése alapján az egyéni vállalkozót a tevékenység szüneteltetése alatt is adóalanynak kell tekinteni, kivéve ha a szünetelés az adóévben egybefüggően eléri vagy meghaladja a 181 napot.

Az azta a(z) 2026. július 15. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.

Kérdezze az aztát a saját esetéről.

Minden válasz forrásmegjelöléssel érkezik, így megnyithatja és ellenőrizheti a jogszabályhelyet.

Próbálja ki ingyen