A jövedelem- és nyereségminimum szabályai a társasági adóban

A jövedelem- és nyereségminimum a társasági adózásban egy olyan törvényi küszöbérték, amely megakadályozza az adóelkerülést. Ha a vállalkozás eredménye nem éri el a bevételek két százalékát, az adózónak választania kell a minimumadó megfizetése vagy a részletes adóhatósági nyilatkozattétel között.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

• A 2 százalékos szabály: A jövedelemminimum alapvetően a korrigált összes bevétel 2 százalékának megfelelő összeg.
• Két választható út: Az adózó dönthet a jövedelemminimum szerinti minimumadó megfizetése vagy a részletes nyilatkozattétel mellett.
• Kötelező összehasonlítás: Az adózás előtti eredményt és a rendes adóalapot mindig össze kell vetni a számított minimummal.
• Törvényi mentességek: Az induló vállalkozások, bizonyos típusú szövetkezetek és az elemi kárt elszenvedő cégek mentesülnek a kötelezettség alól.

Mi az a jövedelemminimum a társasági adóban?

A társasági adóban alkalmazott jövedelem- vagy nyereségminimum egy olyan törvényi minimum adóalapot jelent, amelyet a vállalkozásoknak elvileg el kell érniük az adóév során. Ez a szabályozás arra szolgál, hogy a tartósan veszteséges vagy minimális nyereséget felmutató vállalkozások is hozzájáruljanak a közterhekhez, feltéve, hogy nem választják a részletes és szigorú adóhatósági nyilatkozattételt.

A jövedelemminimum alapját és alkalmazási feltételeit a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 6. §-a határozza meg szabályozott módon. Az állami adóhatóság ezen a minimumon keresztül ellenőrzi, hogy a társaság gazdasági tevékenysége valós piaci körülmények között zajlik-e.

Mikor kell vizsgálni a nyereségminimumot?

A nyereségminimum vizsgálata minden olyan társasági adóalany számára kötelező az adóév végén, amely nem esik a törvényben meghatározott mentességi kategóriák alá.

Az adózónak az adóbevallás elkészítése során első lépésként össze kell hasonlítania a könyveiben szereplő adózás előtti eredményt (számviteli eredmény) a rendes szabályok szerint kiszámított társasági adóalappal. E két érték közül a nagyobb összeget kell kiválasztani, és ezt a nagyobb értéket kell összevetni a számított jövedelemminimum összegével.

Amennyiben ez a kiválasztott nagyobb érték nem éri el a jövedelemminimumot, vagy a társaság veszteséges volt, automatikusan életbe lép a jövedelemminimum-szabály. Ilyenkor a vállalkozásnak el kell döntenie, hogy a minimum szerint adózik, vagy nyilatkozatot tesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.

Hogyan történik a jövedelem-nyereség minimum számítása?

A jövedelemminimum kiszámítása a korrigált összes bevétel alapulvételével történik, amelyet a törvényben meghatározott 2 százalékos szorzóval kell megszorozni.

A számítás pontos elvégzéséhez a vállalkozásnak meg kell határoznia az adóév összes bevételét, majd azt módosítania kell a fenti táblázatban részletezett korrekciós tényezőkkel. A kapott összeget kell végül megszorozni 0,02-dal.

Példa a jövedelemminimum kiszámítására

Egy magyarországi korlátolt felelősségű társaság adóévi összes bevétele 500 millió forint, és a társaságnál nem merültek fel törvényi módosító (növelő vagy csökkentő) tételek. A cég rendes adózás előtti eredménye és általános adóalapja egyaránt 3 millió forint.

1. A jövedelemminimum meghatározása: 500 000 000 Ft × 2% = 10 000 000 Ft.
2. Az összehasonlítás elvégzése: A tényleges 3 000 000 Ft-os adóalap kisebb, mint a számított 10 000 000 Ft-os küszöbérték, így a minimum-szabály alkalmazandó.
3. Első döntési lehetőség: A cég a 10 000 000 Ft-os jövedelemminimumot tekinti adóalapnak, így a 9%-os kulccsal 900 000 Ft társasági adót fizet.
4. Második döntési lehetőség: A cég a tényleges adóalap után fizet adót, de benyújtja a kötelező kiegészítő nyilatkozatot a bevallásában.

Mi a teendő, ha a nyereség nem éri el a minimumot?

Ha a számviteli eredmény vagy a rendes adóalap elmarad a minimumértéktől, az adózónak kötelezően választania kell a törvény által felkínált két eljárás közül a bevallás benyújtásakor.

A vállalkozás dönthet úgy, hogy nem vizsgálja tovább a veszteség okait, és egyszerűen a számított jövedelemminimum alapulvételével fizeti meg a 9 százalékos társasági adót. Ez a megoldás adminisztratív szempontból egyszerűbb, és nem vonja maga után a részletes adóhatósági adatszolgáltatási kötelezettséget.

A másik lehetőség a nyilatkozattétel választása, amellyel az adózó elkerülheti a méltánytalan adófizetést, ha a veszteség valós gazdasági okokra vezethető vissza. Ebben az esetben a társasági adóbevallás részét képező kiegészítő nyomtatványon részletes adatokat kell szolgáltatni a beszerzések, értékesítések és a költségek alakulásáról.

Kik mentesülnek a jövedelem-szabály alól?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (6) bekezdése pontosan meghatározza a mentesség alá eső adóalanyok körét.

• Az előtársasági adóévben, valamint az azt közvetlenül követő első adóévben működő újonnan alapított vállalkozások.
• A nonprofit szektort képviselő alapítványok, egyesületek, lakásszövetkezetek, valamint a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok.
• Az iskolaszövetkezetek, a szociális szövetkezetek, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetei.
• Azok a vállalkozások, amelyeket az adóévben vagy az azt megelőző évben olyan elemi kár ért, amelynek mértéke eléri az évesített árbevételük legalább 15 százalékát.

Gyakran Ismételt Kérdések

Hogyan történik a jövedelem nyereség minimum számítása a vállalati adózásban?

A számítás során az összes bevételből le kell vonni a kedvezményezett átalakulásokhoz kapcsolódó tételeket, hozzá kell adni a tagi kölcsönök növekményét, majd az így kapott korrigált összegnek kell venni a 2 százalékát.

Milyen következményekkel jár a nyilatkozattétel választása a minimumadó fizetése helyett?

A kiegészítő nyilatkozat benyújtása a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül, és a részletes adatszolgáltatási kötelezettség miatt növelheti az adóhatósági ellenőrzés kockázatát.

Beletartozik-e a tulajdonosi tagi kölcsön a jövedelemminimum növelő tételei közé?

Igen, a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az előző adóév utolsó napján fennálló kötelezettséget meghaladó részének 50 százaléka növeli az alapot.

Kizárja-e az induló cégeket a törvény a jövedelemminimum kötelezettség alól?

Igen, az előtársasági időszakban és az azt követő első adóévben a kezdő vállalkozásoknak nem kell alkalmazniuk a jövedelemminimumra vonatkozó szabályokat.