A jutalom és a bónusz adózása Magyarországon

A magyar jogszabályok szerint a jutalom és a bónusz bérjellegű jövedelemnek számít, így azokra az általános béradózási szabályok vonatkoznak. A munkavállalót 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék terheli, míg a munkáltató 13% szociális hozzájárulási adót köteles fizetni a kifizetések után.

Kulcsfontosságú tudnivalók a jutalmak és bónuszok adózásáról

• A jutalom és a bónusz a hatályos szabályok értelmében összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből vagy munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.
• A munkavállalót terhelő bruttó levonás összesen 33,5%, amely a 15% személyi jövedelemadóból és a 18,5% társadalombiztosítási járulékból tevődik össze.
• A munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 13%, amelyet a bruttó kifizetés összege után kell megállapítani.
• A saját jogú nyugdíjas munkavállalók részére kifizetett jutalom után a munkáltatónak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a 2018. évi LII. törvény alapján.
• Az adókedvezmények, mint a 25 év alattiak vagy a 30 éven aluli anyák kedvezménye, a jogszabályi keretek között a jutalom SZJA-alapját is csökkenthetik.

Hogyan adózik a jutalom és a bónusz Magyarországon?

A jutalom és a bónusz Magyarországon munkaviszonyból származó jövedelemként, az általános munkabérrel teljesen megegyező módon adózik. Nincsen különálló kedvezményes adókulcs vagy elkülönített adózási kategória ezekre a juttatásokra.

Mivel ez a kifizetés a munkaviszonyból származó bérjellegű juttatások körébe tartozik, a kifizetett összeg növeli a havi bruttó jövedelmet. Emiatt a kiegészítő juttatások összege után a munkáltató köteles levonni a törvényben előírt munkavállalói adókat és járulékokat, valamint saját költségére megfizetni a munkáltatói közterheket is.

Mi a különbség a jutalom, a bónusz és a prémium között?

A prémium előre meghatározott és számonkérhető feltételek teljesüléséhez kötött munkabér-elem, míg a jutalom és a bónusz a munkáltató mérlegelési körébe tartozó, előre meg nem határozott juttatás.

A prémium esetében a munkáltató egyoldalúan határozza meg a feladatokat. Ha a munkavállaló ezeket a kitűzött feltételeket igazoltan teljesíti, a munkáltató jogilag kötelezhetővé válik a megállapított prémium kifizetésére.

Ezzel szemben a bónusz és a jutalom nem követelhető automatikusan a bíróság előtt, ha nem rögzítették előre írásos megállapodásban. Ezeket a juttatásokat a munkáltató általában utólagosan, a kiemelkedő éves vagy időszakos munka elismeréseként, önkéntesen folyósítja a dolgozóknak.

Milyen adó- és járulékterhek terhelik a kifizetést?

A jutalmat és a bónuszt terhelő közterhek megegyeznek a normál havi munkabér adó- és járulékterheivel, amelyeket a kifizetőnek kötelezően le kell vonnia és el kell számolnia.

A munkavállalót terhelő levonások közvetlenül csökkentik a bruttó kifizetés összegét, míg a munkáltatói terheket a bruttó koron felül kell megfizetni. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) határozza meg a biztosítotti járulékfizetést, míg a munkáltatói adót a 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) szabályozza.

Konkrét számítási példa: Mennyi marad 1 000 000 Ft bruttó jutalomból?

Egy bruttó 1 000 000 forintos jutalom esetében a munkavállaló nettó 665 000 forintot kap kézhez, míg a cég teljes bérköltsége 1 130 000 forint lesz.

Az alábbi példa bemutatja a pontos levonásokat és a munkáltatói plusz terheket, feltételezve, hogy a munkavállaló nem jogosult semmilyen adóalap- vagy adókedvezményre.

Mikor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni?

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a saját jogú nyugdíjas munkavállalók jutalmi kifizetései után a munkáltatónak.

A 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdése alapján mentesül a szocho fizetési kötelezettség alól a kifizető a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyek foglalkoztatása és kifizetései után. Emiatt a nyugdíjas dolgozók jutalmazása lényegesen alacsonyabb pénzügyi teherrel jár a vállalkozások számára.

Hogyan érvényesíthetők az adókedvezmények a jutalmak esetében?

A munkavállalót megillető SZJA-kedvezmények a jutalomként kifizetett összegre is vonatkoznak, így a jogosultak magasabb nettó összegre számíthatnak.

A 25 év alatti fiatalok adókedvezménye, a 30 éven aluli anyák kedvezménye, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető. Ha a munkavállaló az érintett hónapban még nem merítette ki a törvényileg meghatározott felső összeghatárt, akkor a bónuszra sem kell megfizetnie a 15%-os személyi jövedelemadót.

Hogyan adózik a nem pénzbeli (természetbeni) jutalom?

A nem pénzbeli, tárgyban vagy utalványban nyújtott jutalom szintén bérjellegű jövedelemként adózik, amennyiben az közvetlenül a munkavégzéshez kapcsolódó egyedi elismerés.

Ha a munkáltató vásárlási utalványt vagy értékes tárgyat ad a munkavállalónak egyéni teljesítménye jutalmaként, annak piaci értékét bérként kell elszámolni. A 2018. évi LII. törvény 1. § (6) bekezdése szerint a természetbeni juttatás bruttó értéke után is meg kell fizetni a 13%-os szociális hozzájárulási adót, valamint le kell vonni az SZJA-t és a TB-járulékot.

Hogyan kell adózni a kilépés után kifizetett jutalom után?

A munkaviszony megszűnése után kifizetett jutalom szintén járulék- és szochóköteles, amennyiben az a korábbi biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódik.

A 2019. évi CXXII. törvény 27. § (5) bekezdése, valamint a szocho törvény 1. § (9) bekezdése kimondja, hogy a jogviszony megszűnését követően elszámolt bérjellegű kifizetések után is teljes mértékben meg kell fizetni a törvényi közterheket. A bevallás során a kifizetést ahhoz a jogviszonyhoz kell rendelni, amelynek keretében a munkavállaló a juttatásra jogosultságot szerzett.

Mi a jutalom utáni adók bevallásának és megfizetésének határideje?

A jutalmak utáni adókat és járulékokat a kifizetést követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni az adóhatóság részére.

A kifizető az adott havi normál bérszámfejtéssel egy időben végzi el a számításokat. A levont SZJA-t, a társadalombiztosítási járulékot és a munkáltatói szochót a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell feltüntetni a havi 08-as adó- és járulékbevallásban, és ugyanezen időpontig kell átutalni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megfelelő számláira.

A munkáltató köteles kifizetni a bónuszt, ha a feltételek teljesültek?

A bónusz kifizetése főszabály szerint a munkáltató szabad mérlegelésétől függ, kivéve, ha a felek a munkaszerződésben vagy belső szabályzatban előre meghatározott és számonkérhető feltételekhez kötötték azt prémium formájában. Ebben az utóbbi esetben a teljesítés igazolásakor a kifizetés kötelezővé válik.

A 25 év alattiak SZJA-kedvezménye a jutalomra is vonatkozik?

Igen, a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó-kedvezménye a jutalomra és a bónuszra is érvényesíthető, mivel ezek munkaviszonyból származó bérjövedelemnek számítanak. A kedvezmény a törvényben meghatározott havi összeghatárig terjed.

Nyugdíjas munkavállaló jutalma után kell szochót fizetni?

Nem, a saját jogú nyugdíjasnak minősülő munkavállalók részére kifizetett összegek, így a jutalmak után sem terheli a munkáltatót szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdése alapján.

Mi a különbség adózási szempontból a prémium és a jutalom között?

Adózási szempontból nincsen semmilyen különbség a prémium, a jutalom és a bónusz között. Mindegyik juttatás munkaviszonyból származó bérjövedelemként adózik, azaz 15% SZJA, 18,5% TB-járulék és 13% szociális hozzájárulási adó terheli őket.