Kisértékű tárgyi eszközök leírása 2024-ben: A 200 000 Ft-os értékhatár szabályai

A kisértékű tárgyi eszközök egy összegű leírásának értékhatára 2024-ben nettó 200 000 forintra emelkedett Magyarországon. Ez a szabályozás megkönnyíti a hazai vállalkozások számára az adminisztrációt és a beszerzések gyors elszámolását a hatályos számviteli és társasági adózási törvények alapján.

Egy kisértékű tárgyi eszköz beszerzése egy összegben leírható a használatbavétel során, amennyiben az egyedi nettó bekerülési értéke nem haladja meg a 200 000 forintot. Ez a megemelt értékhatár a 2024-es évben már közvetlenül alkalmazható. A szabály alkalmazása jelentősen gyorsítja a kisebb beszerzések könyvelési folyamatát.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

A kisértékű tárgyi eszközök értékcsökkenési leírására vonatkozó legfontosabb előírások és a megemelt értékhatár legfőbb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze.

• A kisértékű tárgyi eszközök egy összegű leírásának értékhatára nettó 200 000 forintra módosult.
• Az egy összegű értékcsökkenési leírás alkalmazása egy lehetőség, nem pedig kötelezettség a vállalkozások számára.
• Az azonnali elszámolás elengedhetetlen feltétele a számla mellett a dokumentált használatbavétel megléte.
• A mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásoknak kötelező alkalmazniuk ezt a leírási módot.
• A társasági adótörvény és a számviteli törvény szabályrendszere ezen értékhatár tekintetében összhangban működik.

Mekkora értékhatárig számolható el egy eszköz beszerzése egy összegben?

Egy eszköz beszerzési értéke nettó 200 000 forintig számolható el egy összegben a használatbavétel napján a 2024-es szabályok szerint.

Ez az új, megemelt értékhatár jelentős adminisztrációs könnyítést jelent a magyar vállalkozásoknak. Korábban, egészen 2023. december 31-ig a kisértékű tárgyi eszközök leírási határa csupán nettó 100 000 forint volt. Az emelést követően az érintett cégeknek fel kell mérniük a beszerzéseiket. Szükség esetén módosítaniuk kell a belső szabályzataikat a 2024-es szabályok alkalmazásához.

Mi az a kisértékű tárgyi eszköz a számviteli törvény szerint?

A számviteli törvény alapján a kisértékű tárgyi eszköz olyan vagyoni értékű jog, szellemi termék vagy tárgyi eszköz, amelynek egyedi bekerülési értéke a jogszabályban rögzített nettó értékhatár alatt marad, és amelynek bekerülési értéke a használatbavételkor – a vállalkozó döntése szerint – értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.

A 2000. évi C. törvény 80. § (2) bekezdése pontosan meghatározza ezt a kört. Ide tartoznak a szoftverek, a licencek, valamint a kézzelfogható gépek és felszerelések egyaránt. A törvény lehetővé teszi, hogy ezeket az eszközöket ne kelljen évekig elnyújtva amortizálni.

Milyen szabályok vonatkoznak a használatbavételre és az elszámolásra?

A kisértékű tárgyi eszközök egy összegű leírása kizárólag a hivatalos, dokumentált és bizonylattal igazolt használatbavétel napjától végezhető el a számviteli könyvekben.

Az eszközöket nem szabad közvetlenül a beruházási számla lekönyvelésekor költségként elszámolni. A folyamat pontos lépéseit jogszabályi és módszertani előírások szabályozzák az alábbi rend szerint.

1. Első lépésként a beszerzett eszközt bekerülési értéken kell állományba venni a beruházások között.
2. Ezt követően ki kell állítani a használatbavételi bizonylatot a rendeltetésszerű használat megkezdésekor.
3. Végül a használatbavétellel egyidejűleg lehet elszámolni az egy összegű terv szerinti értékcsökkenést a költségek között.

Milyen eltérő szabályok vonatkoznak a mikrovállalkozásokra?

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak a kisértékű eszközök egy összegű elszámolása nem választható lehetőség, hanem kötelező előírás.

A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 8. § (7) bekezdésében rögzített szabályok szerint ezeknek a vállalkozásoknak kötelezően egy összegben kell leírniuk a kisértékű eszközöket. A mikrogazdálkodók meghatározhatnak a számviteli törvény kereteinél alacsonyabb egyedi értékhatárt is. Amennyiben így döntenek, ezt az alacsonyabb határt minden kis értékű eszközükre egységesen kell alkalmazniuk a következetesség elve szerint.

Hogyan alakul a kisértékű tárgyi eszközök adózása a Tao. szerint?

A társasági adóalap megállapításakor a kisértékű tárgyi eszközök egy összegű amortizációja nem igényel külön adóalap-módosítást a számviteli törvénnyel való teljes összhang miatt.

Az 1996. évi LXXXI. törvény 1. melléklet 5. pont e) alpontja értelmében a legfeljebb 200 000 forint bekerülési értékű eszközökre alkalmazható az egy összegű amortizáció. Mivel a társasági adótörvény és a számviteli törvény szabályrendszere teljesen megegyezik, a vállalkozásoknak nem kell adóalap-korrekciós tételekkel számolniuk. Ez a párhuzamosság nagymértékben leegyszerűsíti a társasági adóbevallás megtervezését és elkészítését.

Kisértékű eszközök értékhatárai régen és most

A kisértékű tárgyi eszközök amortizációs értékhatárai a jogszabályi változások nyomán megduplázódtak, komoly lehetőséget adva a rugalmas belső számviteli szabályozásra és adminisztrációra is.

Mekkor értékhatárig számolható el egy eszköz beszerzése egy összegben?

Egy kisértékű eszköz beszerzése legfeljebb nettó 200 000 forint egyedi bekerülési értékig számolható el egy összegben a 2024-ben érvényes szabályok alapján.

Kötelező-e a 200 000 Ft alatti eszközöket azonnal leírni?

Általános esetben ez nem kötelező, hanem egy választható lehetőség a számviteli politikában, kivéve a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásokat.

Az áfa beleszámít-e a kisértékű eszköz 200 000 Ft-os értékhatárába?

Nem, az értékhatárt mindig a nettó, áfa nélküli egyedi bekerülési érték szerint kell meghatározni a könyvelés során.

Mikor kell módosítani a számviteli politikát a kisértékű eszközök miatt?

A számviteli politikát akkor kell módosítani, ha a vállalkozás szeretné alkalmazni az új, megemelt 200 000 forintos értékhatárt a korábbi 100 000 forintos határ helyett.