KIVA vagy TAO? Útmutató a Kft. adózási döntéséhez

Ez az összefoglaló segít eldönteni, hogy a Kft. számára a kisvállalati adó (KIVA) vagy a hagyományos társasági adó (TAO) a kedvezőbb választás. Áttekintjük a legfontosabb jogszabályi feltételeket, az adóalapok eltéréseit, valamint a váltás melletti és elleni gyakorlati érveket.

A Kft.-nek akkor éri meg a társasági adóról (TAO) a kisvállalati adóra (KIVA) váltani, ha a vállalkozás személyi jellegű kifizetései (bértömege) jelentősek a realizált nyereséghez képest. A döntés kulcsa, hogy a KIVA 10%-os kulccsal kiváltja a 13%-os szociális hozzájárulási adót és a 9%-os TAO-t is. Ha a nyereséget visszaforgatják fejlesztésekbe és nem vesznek ki belőle osztalékot, a megtakarítás még látványosabbá válik.

Gyorsteszt: Megéri-e a KIVA a vállalkozásának?

Az alábbi szempontok alapján gyorsan felmérheti, hogy érdemes-e elindítani a részletesebb kalkulációt a könyvelőjével:

1. Magas a bértömeg a profithoz képest: Amennyiben a vállalkozás jelentős bérköltséget fizet meg a munkavállalók után, a 13%-os szocho kiváltása azonnali adóelőnyt eredményez.
2. A nyereség visszaforgatásra kerül: Ha a realizált profitot nem osztalékként fizetik ki, hanem beruházásokra költik, a KIVA alapja nem növekszik ezzel az összeggel.
3. Nincsenek kihasználatlan TAO-kedvezmények: Ha a cég nem vesz igénybe speciális adóalap-csökkentőket, például K+F vagy energiahatékonysági kedvezményt, a váltás biztonságos.

Megéri a Kft.-nek KIVA-ra váltani a TAO helyett?

A KIVA választása elsősorban a magas bérköltségű és mérsékelt profitú vagy a nyereséget visszaforgató vállalkozásoknak kedvező szisztéma.

A hazai adórendszerben a döntést a személyi jellegű kifizetések és a vállalkozási nyereség belső aránya határozza meg. Mivel a szocho mértéke meghaladja a KIVA kulcsát, minden kifizetett forint bér után megtakarítás keletkezik, feltéve, hogy a realizált profitot a cégben tartják. Ha viszont a Kft. minimális bértömeg mellett termel kiemelkedően magas nyereséget, amelyet a tulajdonosok azonnal ki is vonnak osztalékként, a TAO 9%-os kulcsa kedvezőbb adóterhelést biztosíthat.

Mit jelent a KIVA és hogyan váltja ki a TAO-t?

A kisvállalati adó (KIVA) a kis- és középvállalkozások számára létrehozott egyszerűsített adónem, amely kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót.

A 2012. évi CXLVII. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a KIVA egyetlen adóba sűríti a hagyományos társasági kötelezettségeket. A KIVA kulcsa 10%, amely az adóalapra vetítve váltja ki a 9%-os mértékű társasági adót (TAO) és a 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho). Ezzel a lépéssel a Kft. adminisztrációja is jelentősen leegyszerűsödik az érintett adónemek tekintetében.

Hogyan alakul a KIVA vs. TAO adóalapja?

Az adónemek alapja alapvetően eltérő logikára épül: a TAO a számviteli eredményt korrigálja, míg a KIVA a pénzforgalmi szemléletű tőkeműveletekre és a bértömegre fókuszál.

Mikor éri meg leginkább a KIVA adózás?

A kisvállalati adózás elsősorban a humántőke-igényes, folyamatosan fejlődő és a tőkéjüket a vállalkozásban tartó cégek számára nyújt jelentős anyagi előnyöket.

1. Magas a személyi jellegű kifizetések összege: A 13%-os szocho helyett fizetendő 10%-os KIVA közvetlen megtakarítást jelent minden egyes bejelentett munkavállaló után.
2. A nyereséget visszaforgatják a cégbe: Mivel a bent tartott profit után nem kell megfizetni a KIVA-t, a növekedési fázisban lévő cégek adómentesen fejleszthetnek.
3. Rendszeres tárgyi eszköz beruházások: Az aktivált új tárgyi eszközök és szellemi termékek értéke a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (7) bekezdése szerint csökkenti a KIVA alapját.
4. Az osztalékkivét elhalasztása: Az adófizetés kötelezettsége csak a tényleges osztalékjóváhagyáskor merül fel, szemben a TAO-val, ahol az adózott eredmény keletkezésekor azonnal adózni kell.

Mikor nem éri meg a KIVA választása?

Bizonyos cégstruktúrák és működési modellek esetén a KIVA választása kifejezetten hátrányos pénzügyi következményekkel járhat a hagyományos adózáshoz képest.

1. Alacsony bértömeg mellett magas profit realizálódik: Ha a Kft.-nek kevés alkalmazottja van, de jelentős a nyeresége, a 10%-os KIVA-kulcs magasabb terhet jelent, mint a 9%-os TAO.
2. A teljes nyereséget azonnal kiveszik osztalékként: Az osztalék jóváhagyása növeli a KIVA alapját, így elvész a bent tartott tőke adómentességének lehetősége.
3. Értékes TAO-kedvezmények elvesztése: A KIVA alatt nem érvényesíthető a fejlesztési tartalék, az energiahatékonysági adókedvezmény, valamint a klaszterekhez kapcsolódó kedvezmények sem.

Mik a KIVA belépési feltételei Kft. esetén?

A Kft.-k a törvényi kritériumok és a különböző korlátozó értékhatárok együttes teljesülése esetén választhatják jogszerűen a kisvállalati adózási formát.

Hogyan kell bejelenteni az áttérést vagy a kilépést?

A KIVA alá történő bejelentkezés év közben bármikor megtehető az adóhatóság felé, míg az önkéntes kilépésre szigorúbb év végi határidő vonatkozik.

A KIVA választását elektronikusan kell bejelenteni a NAV-nál. A jogállás a bejelentést követő hónap első napjával lép életbe, és ekkor közbenső mérleget kell készíteni. Az önkéntes kilépést az adóév végén, december 1. és december 20. között lehet bejelenteni, ekkor a tagság az adóév utolsó napjával szűnik meg.

Amennyiben a Kft. bevétele az adóév során meghaladja a 12 milliárd forintos határértéket, a KIVA-alanyiság kötelezően megszűnik. A megszűnés napja a negyedév első napját megelőző nap. Fontos szabály, hogy a KIVA-ból történő kilépést vagy kizárást követően 24 hónapos visszalépési tilalom lép életbe, így két évig nem választható újra ez az adónem.

Mi történik a korábbi TAO veszteséggel a KIVA alatt?

A korábbi időszakról megmaradt elhatárolt veszteség szerencsére nem vész el a kisvállalati adóalanyiság választásával sem.

A 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (6a) bekezdése értelmében a TAO-alanyiság alatt felhalmozott, korábban még nem érvényesített elhatárolt veszteség felhasználható a KIVA-korszakban is. Ezzel a tétellel a Kft. hatékonyan csökkentheti a KIVA-alapot a személyi jellegű kifizetések összegéig, ami jelentős átmeneti adómegtakarítást eredményezhet az áttérést követő években.

Milyen esetben kötelező azonnal kilépni a KIVA-ból?

Kötelező a kilépés, ha a vállalkozás éves szinten eléri vagy meghaladja a 12 milliárd forintos bevételi határt, ha végelszámolási vagy felszámolási eljárás indul ellene, vagy ha véglegessé válik az adószámát törlő NAV-határozat.

Hogyan befolyásolja a kapcsolt vállalkozás a 6 milliárdos KIVA belépési korlátot?

A 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (3) bekezdése szerint a partnerek és kapcsolt vállalkozások létszámhatárait, árbevételét és mérlegfőösszegét együttesen, konszolidáltan kell vizsgálni a belépési küszöbök kiszámításakor.

Érvényesíthetőek-e a megszokott TAO-kedvezmények (K+F, fejlesztési tartalék) KIVA alatt?

Nem, a KIVA alá történő áttéréssel a korábbi TAO-s kedvezmények (mint a fejlesztési tartalék vagy az energiahatékonysági kedvezmény) nem vehetők igénybe. A KIVA-nak saját beruházási kedvezményrendszere van.

Ha kilépünk a KIVA-ból, mennyi idő múlva választhatjuk újra ezt az adónemet?

A törvényi előírások értelmében a KIVA-ból való kilépést vagy kizárást követően egy 24 hónapos várakozási időszak lép életbe. Ebben a két évben a Kft. nem jelentkezhet be újra a kisvállalati adózás alá.