A másodállású egyéni vállalkozás adózási szabályai 2026-ban

A másodállású egyéni vállalkozás kiváló lehetőség, hiszen 2026-ban is mentesül a minimálbér utáni kötelező járulékfizetés alól. Cikkünk bemutatja az átalányadózás szabályait, a társadalombiztosítási járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a kedvezmények érvényesítését.

Hogyan adózik a másodállású egyéni vállalkozó 2026-ban? A legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó kizárólag a ténylegesen elért jövedelme után köteles adót és járulékot fizetni, mentesülve a minimálbér-alapú kötelező minimum-járulékfizetés alól. Ez a kedvező szabályozás jelentős pénzügyi könnyebbséget jelent a főállású vállalkozókkal szemben.

Kulcsfontosságú tudnivalók (Key Takeaways)

• Nincs minimum-járulékalap: Nem kell havonta a minimálbér után megfizetni a közterheket, ha a vállalkozónak nincs tényleges jövedelme.
• Heti 36 órás munkaviszony: A kedvezményes státusz feltétele az egyidejűleg fennálló, legalább heti 36 órás foglalkoztatás.
• TB-járulék és Szocho: A tényleges jövedelem után 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
• Szocho-plafon 2026-ban: Az adófizetési felső határ a minimálbér 24-szerese, azaz 6 960 000 forint évente.
• Mentesség az EGSZ alól: Másodállásban nem kell megfizetni a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Hogyan adózik a másodállású egyéni vállalkozó 2026-ban?

A másodállású egyéni vállalkozó adózása közvetlenül a megtermelt jövedelemhez igazodik.

A főállású vállalkozókkal ellentétben a másodállásban tevékenykedőknek nulla forintos bevétel esetén nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettségük. Az adókat (SZJA, TB-járulék, Szocho) kizárólag az elért vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem alapján kell kalkulálni.

Ki számít másodállású egyéni vállalkozónak?

A jogszabályi meghatározás szerint a másodállású státusz létezése egy párhuzamosan fennálló, biztosítással járó jogviszonyon alapul.

A 2019. évi CXXII. törvény 42. § (2) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó akkor minősül másodállásúnak, ha megfelel az alábbi kritériumok egyikének:

• Legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll egy vagy több munkáltatónál.
• Munkaviszonyainak hossza több különböző szerződés alapján, együttesen eléri a heti 36 órát, a 2019. évi CXXII. törvény 42. § (3) bekezdésével összhangban.
• Közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozatos tanulmányokat folytat.

Másodállású egyéni vállalkozó költségei: Hogyan változik a TB-járulék?

A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, amelynek kiszámítása a másodállásúak esetében kedvezményes.

A 2019. évi CXXII. törvény 25. §-a rögzíti a 18,5%-os mértéket, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. Míg a főállásúaknak ezt a minimálbér (2026-ban 290 000 Ft) után mindenképpen meg kell fizetniük, a másodállásúaknál a minimálbéres alsó határ nem alkalmazandó.

Példaszámítás: Ha egy átalányadózó másodállású egyéni vállalkozó havi jövedelme 290 000 Ft, a fizetendő társadalombiztosítási járulék összege pontosan 53 650 Ft havonta (290 000 Ft x 18,5%). Ha nincs jövedelem, a fizetendő járulék 0 Ft.

Szociális hozzájárulási adó (Szocho) és az éves plafon

A szociális hozzájárulási adó mértéke 13%, melyet szintén csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni.

A 2018. évi LII. törvény 9. § (5) bekezdése értelmében a heti 36 órás munkaviszony mentesít a minimum-adólap szerinti szocho-fizetés alól. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a törvényben meghatározott éves adófizetési felső határra is.

1. Határozzuk meg az adóalapot képező összes jövedelmet (munkabér és vállalkozói jövedelem).
2. Számítsuk ki a szocho-plafont: a 2026. évi minimálbér (290 000 Ft) 24-szerese, amely pontosan 6 960 000 Ft.
3. Amint az összevont jövedelmek elérik ezt a 6 960 000 Ft-os értékhatárt, a naptári évben további szociális hozzájárulási adót már nem kell fizetni.

Milyen SZJA-adózási módokat választhatunk?

Az egyéni vállalkozóknak dönteniük kell a költségelszámolás típusa és az SZJA-bevallás módszere között.

Főszabály szerint választható a fix költséghányadot alkalmazó átalányadózás, vagy a tételes költségelszámoláson alapuló vállalkozói jövedelemadózás. Mindkét formának egyedi értékhatárai és adózási szabályai vannak 2026-ban.

Milyen közterheket nem kell fizetnie a másodállású vállalkozónak?

A másodállású státusz megóvja az egyéni vállalkozót a felesleges, többszörös adófizetéstől.

A 2019. évi CXXII. törvény 25. § (3) bekezdése szerint a másodállású egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot (EGSZ). Mivel a heti 36 órás munkaviszonyában a munkáltató már megfizeti a szükséges járulékokat, a magánszemély egészségügyi ellátásra való jogosultsága teljesen biztosított.

Mit kell tenni a kedvezményes adózás érvényesítéséhez?

A kedvező szabályok alkalmazásának elengedhetetlen feltétele az adminisztratív kötelezettségek teljesítése.

A 2018. évi LII. törvény 9. § (9) bekezdésével összhangban a másodállású adózó köteles írásbeli nyilatkozatot tenni, és értesíteni az érintett feleket a jogviszonyáról.

• Nyilatkozatot kell tenni a kifizetők felé a legalább heti 36 órás munkaviszony fennállásáról.
• Közölni kell az állami adóhatósággal a párhuzamos jogviszony tényét a bejelentkezés során.
• A munkaviszony megszűnése vagy munkaidő-változás esetén haladéktalanul új nyilatkozatot kell benyújtani.

Főállású vs. Másodállású egyéni vállalkozás összehasonlítása

Az alábbi táblázat részletesen bemutatja a két vállalkozási forma közötti legfőbb eltéréseket a 2026-os jogszabályok alapján.

Hány órás munkaviszony kell a másodállású egyéni vállalkozáshoz?

A másodállású státusz eléréséhez egyidejűleg fennálló, legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony szükséges, melyet akár több részmunkaidős állás munkaidejének összeszámításával is össze lehet adni.

Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni másodállásban?

Nem, a másodállású egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert a legalább heti 36 órás munkaviszonya alapján már biztosítottnak minősül.

Hogyan számítódik a szocho-plafon több jogviszony esetén 2026-ban?

A szocho-plafont az összes érintett jogviszonyból származó jövedelem együttes összege alapján kell kiszámítani, melynek felső határa a minimálbér 24-szorosa, vagyis 2026-ban összesen 6 960 000 forint.

Mi történik, ha megszűnik a heti 36 órás munkaviszonyom a vállalkozás mellett?

Ha a heti 36 órás munkaviszony megszűnik, a vállalkozó azonnal főállású egyéni vállalkozóvá válik, és a továbbiakban a minimális járulékalapok után köteles megfizetni a TB-járulékot és a szociális hozzájárulási adót.