Másodállású egyéni vállalkozó adózása 2026-ban

Ez az összefoglaló bemutatja a másodállású egyéni vállalkozók 2026-os adózási szabályait Magyarországon. Ismerje meg a heti 36 órás munkaviszony melletti TB-járulék- és szochofizetési kedvezményeket, az átalányadózást, valamint az aktuális jogszabályi kötelezettségeket.

Kulcsfontosságú tudnivalók (Key Takeaways)

• Heti 36 órás munkaviszony: Ha a vállalkozó rendelkezik legalább heti 36 órás bejelentett állással, a törvény mellékfoglalkozásúként kezeli.
• Nincs kötelező minimum járulék: Mellékfoglalkozásúként nem kell megfizetni a minimálbér utáni kötelező TB-járulékot és szochót, ha nincs tényleges jövedelem.
• Adózási formák rugalmassága: A másodállású vállalkozó választhatja az átalányadózást, a vállalkozói jövedelemadót (VSZJA) vagy akár a KATA-t is.
• Felső szocho-határ: A szociális hozzájárulási adónak van egy éves felső korlátja, amelybe a munkaviszonyból származó jövedelem is beleszámít.

Vállalkozó másodállásban? Egyéni vállalkozó adózási útmutató

Magyarországon az az egyéni vállalkozó minősül másodállásúnak, aki a vállalkozása mellett legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Ezt a kedvező státuszt a jogszabályok jelentős járulékkedvezményekkel támogatják a főfoglalkozású vállalkozókkal szemben. Ha a vállalkozásból egy adott hónapban nem keletkezik tényleges jövedelem, a tulajdonosnak nem keletkezik minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége.

Ki minősül mellékfoglalkozású egyéni vállalkozónak?

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 42. § (3) bekezdése szerint a heti 36 óra meghatározásánál az egyidejűleg fennálló összes munkaviszonyban előírt munkaidőt össze kell számítani. Ez azt jelenti, hogy a státusz igazolásához több részmunkaidős állás munkaideje is összeadható.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 2. § (1) bekezdés 2. a) pontja szintén rögzíti, hogy a vállalkozó nem minősül főfoglalkozásúnak, ha a hónap egészében legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll. Az összeszámítás lehetősége biztonságot nyújt a több lábon álló adózóknak.

TB-járulék fizetés mellékfoglalkozás esetén

A társadalombiztosítási járulék általános mértéke 18,5% a Tbj. 25. § (1) bekezdése alapján. A legfontosabb különbség a főfoglalkozású és a mellékfoglalkozású státusz között a járulékalap meghatározásában rejlik.

Míg a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a Tbj. 40. § (3) bekezdése szerint havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékot, addig a mellékfoglalkozású vállalkozónak a Tbj. 42. § (2) bekezdése értelmében csak a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelme után kell adóznia. Ha nem történik vállalkozói kivét vagy nincs adóköteles átalányjövedelem, akkor a fizetendő TB-járulék összege nulla forint.

Szociális hozzájárulási adó (szocho) szabályai másodállásban

A szociális hozzájárulási adó mértéke 13%, melyet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdése határoz meg. Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozóként a szocho fizetésére speciális mentességek vonatkoznak.

• Az adó alapja kizárólag a tényleges jövedelem, így jövedelem hiányában nem kell megfizetni a főfoglalkozásúakra érvényes minimálbér utáni adót.
• A 2018. évi LII. törvény 9. § (5) bekezdése alapján nem kell figyelembe venni azt a napot az adóalap kiszámításánál, amelyen a heti 36 órás munkaviszony fennáll.
• Ha a munkaviszony nem áll fenn a hónap egészében, akkor a kedvezményes napokat a törvény 9. § (6) bekezdése szerint arányosítani kell.
• Az adó fizetésére egy felső határ vonatkozik, amely 2026-ban a minimálbér 24-szerese, azaz 6 960 000 Ft (290 000 Ft × 24).

Melyik adózási módot válasszam 2026-ban?

Az átalányadózás rendkívül népszerű, mivel az éves minimálbér tizenkétszeresének tízszereséig (2026-ban 34 800 000 Ft-ig) választható. Ebben a formában az átalánnyal megállapított jövedelem 50%-a adómentes az éves minimálbér feléig, a felette lévő rész után pedig 15% SZJA-t kell fizetni.

A tételes vállalkozói jövedelemadó (VSZJA) bonyolultabb könyvvezetést igényel, de pontosan követi a valós költségeket. A vállalkozói kivét után 15% SZJA fizetendő, míg az osztalékalap után szintén 15% SZJA és 8% szocho terheli a vállalkozót.

A KATA szintén választható opció másodállásúként a 2022. évi XIII. törvény 1. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a vállalkozó nem minősül kiegészítő tevékenységűnek. A fix havi adó összege 50 000 Ft, az éves bevételi keret pedig 18 millió forint.

Főfoglalkozású vs. Mellékfoglalkozású adózás összehasonlítása

Hogyan kell benyújtani a nyilatkozatot a 36 órás munkaviszonyról?

A kedvező adózási és járulékfizetési szabályok alkalmazásához a vállalkozónak írásos nyilatkozatot kell tennie a legalább heti 36 órás munkaviszonyáról. Ezt a nyilatkozatot a kifizetőnek kell átadni az adókötelezettségek helyes megállapítása érdekében.

A 2018. évi LII. törvény 9. § (9) bekezdése előírja, hogy a munkaviszonyban bekövetkező bármilyen változást vagy annak megszűnését haladéktalanul be kell jelenteni. A nyilatkozattétel elmulasztása vagy késedelme esetén keletkező adóhiányt és az esetleges jogkövetkezményeket a hatóságok a vállalkozóra hárítják át.

Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnem másodállású egyéni vállalkozóként?

Nem, a 2019. évi CXXII. törvény 25. § (3) bekezdése értelmében a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozónak nem kell külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, mivel a munkaviszonya alapján már biztosítottnak minősül.

Lehetek-e KATA-s egyéni vállalkozó, ha van heti 36 órás bejelentett állásom?

Igen, a 2022. évi XIII. törvény 1. § (1) bekezdése szerint a heti 36 órás munkaviszony nem zárja ki a KATA választását, mivel a jogszabály a munkaviszony melletti státuszt nem tekinti kizáró oknak, amennyiben a vállalkozó nem kiegészítő tevékenységűnek minősül.

Mi történik, ha év közben megszűnik a heti 36 órás munkaviszonyom?

Ha a heti 36 órás munkaviszony megszűnik, a vállalkozó azonnal főfoglalkozásúvá válik. A 2018. évi LII. törvény 9. § (6) bekezdése alapján a változás napjától kezdve időarányosan meg kell fizetni a minimum járulékokat és a szochót.

Hogyan kell számolni a szociális hozzájárulási adó felső határát 2026-ban?

A 2018. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdése alapján a szocho felső határa a minimálbér 24-szerese, ami 2026-ban 6 960 000 Ft. Ezen limit számításakor a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó szocho-köteles jövedelmeket össze kell számítani.