Munkáltatói terhek és bérköltségek Magyarországon
A munkáltatói terhek ismerete elengedhetetlen a pontos bértervezéshez. A teljes bérköltség a bruttó bér 113%-át teszi ki, amely a 13%-os szociális hozzájárulási adóból és a levont munkavállalói terhekből áll össze. Összefoglalónk bemutatja a legfontosabb jogszabályi előírásokat és kedvezményeket.
Legfontosabb tudnivalók a munkáltatói terhekről (Összefoglaló)
A munkáltatóknak a bruttó munkabér kifizetésén túl további adófizetési kötelezettséget is teljesíteniük kell, míg a munkavállalói adókat és járulékokat közvetlenül a bruttó bérből vonják le.
- A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke uniformizáltan 13%.
- A munkavállalótól levont társadalombiztosítási (TB) járulék mértéke 18,5%.
- A munkavállaló béréből levont személyi jövedelemadó (SZJA) egységesen 15%.
- A munkáltató teljes munkaerőköltsége a bruttó bér 113%-ának felel meg.
Hogyan alakul a teljes bérköltség 2026-ban?
A tényleges vállalati bérköltség pontos kiszámításához a bruttó bérre rárakódó szociális hozzájárulási adót is hozzá kell adni a kifizetett összeghez. Egy átlagos, 1 000 forintos bruttó bérre vetítve az alábbi táblázat mutatja be a teljes költségmegoszlást és az államnak fizetendő közterheket.
| Terhelt fél | Tétel megnevezése | Összeg |
|---|---|---|
| Munkáltató fizeti | Bruttó munkabér | 1 000 Ft |
| Munkáltató fizeti | Szociális hozzájárulási adó (+13%) | +130 Ft |
| Tényleges kiadás | Munkáltató összes kiadása összesen | 1 130 Ft |
| Munkavállalótól levonva | Társadalombiztosítási járulék (18,5%) | 185 Ft |
| Munkavállalótól levonva | Személyi jövedelemadó (15%) | 150 Ft |
| Munkavállaló kapja | Nettó kézhez kapott bér | 665 Ft |
Milyen munkáltatói terhek rakódnak a bruttó bérre?
A munkáltatót terhelő egyetlen, de kiemelkedő pénzügyi kötelezettség a szociális hozzájárulási adó. Ezt a közterhet a munkaadónak a megállapított bruttó munkabéren felül saját forrásból kell megfizetnie az államkincstár részére.
A szociális hozzájárulási adó törvényes mértéke a bruttó munkabér 13%-a, melyet a 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdése rögzít. Ez az adó a munkabér összevont adóalapba tartozó jövedelmére áll fenn a 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdése alapján.
Milyen kedvezmények csökkenthetik a szocho mértékét?
A munkáltatóknak lehetőségük van arra, hogy a törvényileg meghatározott számított adó összegét különböző szocho-kedvezmények igénybevételével jelentősen csökkentsék. Ezek a kedvezmények meghatározott munkavállalói csoportok foglalkoztatását támogatják állami szinten.
- A munkaerőpiacra lépők foglalkoztatása után járó szocho-kedvezmény.
- A kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységet végző munkavállalók utáni adókedvezmény.
- A megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatók után járó járulékkedvezmény.
Milyen levonásokat köteles a munkáltató levonni a bérből?
A munkáltató törvényi kötelessége, hogy a munkavállalót terhelő adókat és járulékokat még a nettó bér kifizetése előtt kiszámítsa, levonja a bruttó bérből, majd továbbítsa azt az adóhatóságnak.
A munkavállalót terhelő fő levonás a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék, amelyet a 2019. évi CXXII. törvény 25. § (1) bekezdése ír elő. Emellett a bruttó bérből 15% személyi jövedelemadót is le kell vonni az 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseinek megfelelően.
| Járuléktípus megoszlása | Belső arány a teljes TB-n belül | Jogszabályi hivatkozás |
|---|---|---|
| Nyugdíjbiztosítási alap részaránya | 54,0% (10%-os nyugdíjjárulék) | 2019. évi CXXII. tv. 25. § (2) |
| Egészségbiztosítási alap részaránya | 37,9% (egészségbiztosítási rész) | 2019. évi CXXII. tv. 26. § (1) |
| Munkaerőpiaci alap részaránya | 8,1% (munkaerőpiaci rész) | 2019. évi CXXII. tv. 26. § (1) |
Mit kell tudni a járulékfizetési alsó és felső határról?
A társadalombiztosítási rendszer fenntarthatósága érdekében a jogalkotó alsó és felső határokat állapított meg. Ha a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a törvényes minimum szintet, a foglalkoztató köteles a különbözet után is megfizetni a TB-járulékot a 2019. évi CXXII. törvény 23. § (3) bekezdése szerint.
Ezzel szemben a szociális hozzájárulási adó esetében létezik egy adófizetési felső határ. A 2018. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdése alapján az adófizetési felső határ a minimálbér huszonnégyszerese, és az ezt meghaladó jövedelem után már nem kell szocho adót fizetni.
Hogyan működik a táppénz-hozzájárulás?
A munkavállalók keresőképtelensége esetén a betegszabadság lejárta után táppénzes ellátás illeti meg a dolgozót. Ez az időszak különleges pénzügyi kötelezettséget ró a foglalkoztató cégekre is.
A betegség miatti keresőképtelenség időtartamára folyósított táppénz pontosan egyharmad részét a munkáltatónak kell megfizetnie. Ezt a kötelezettséget a 2019. évi CXXII. törvény 25. § (5) bekezdése írja elő a foglalkoztatók számára.
- Mennyi a munkáltató által fizetendő szocho mértéke 2026-ban?
- A munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke egységesen 13%, amelyet a 2018. évi LII. törvény rögzít.
- Milyen levonásokat kell eszközölni a bruttó bérből?
- A bruttó bérből a munkáltató köteles levonni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot és a 15%-os személyi jövedelemadót.
- Létezik-e felső határa a szociális hozzájárulási adónak?
- Igen, a szocho-fizetés felső határa a minimálbér huszonnégyszerese, az ezen feletti jövedelemrész után már nem kell megfizetni ezt az adót.
- Mi történik, ha a munkavállaló bére nem éri el a járulékfizetési alsó határt?
- Amennyiben a bér nem éri el a jogszabályi minimumot, a munkáltató köteles a különbözet után is megfizetni a társadalombiztosítási járulékot.
Az azta a(z) 2026. július 15. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.