Munkaszerződés kötelező elemei és szabályai Magyarországon
A munkaszerződés érvényességéhez elengedhetetlen az írásos forma, amelyet a 2012. évi I. törvény határoz meg. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a minimális tartalmi előírásokat, a kötelező elemeket és a törvényi vélelmeket, amelyek szabályozzák a felek közötti munkaviszonyt Magyarországon.
A munkaszerződést a hatályos magyar jogszabályok szerint kötelező írásba foglalni a felek munkaviszonyának érvényes létrejöttéhez. Amennyiben a felek elmulasztják a szerződés írásos rögzítését, a szabálytalanságra kizárólag a munkavállaló hivatkozhat jogi úton. Ezt az igényt a munkavállaló a munkába lépés napjától számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő.
Legfontosabb tudnivalók a munkaszerződésről
A munkaszerződés megkötése előtt a feleknek tisztában kell lenniük a legfontosabb jogi keretekkel. A 2012. évi I. törvény szigorú szabályokat állapít meg a szerződések érvényességére vonatkozóan a munkavállalók védelmében.
- A munkaszerződést kötelező írásba foglalni a munkaviszony kezdetéig.
- Az írásbeliség elmaradása esetén kizárólag a munkavállaló kezdeményezhet érvénytelenségi pert.
- Az érvénytelenségre való hivatkozás határideje a munkába lépéstől számított 30 nap.
- A szerződés kötelezően tartalmazza a felek megállapodását az alapbérről és a munkakörről.
Kötelező-e írásba foglalni a munkaszerződést?
Igen, a 2012. évi I. törvény 44. § (1) bekezdése alapján a munkaszerződést kötelezően írásba kell foglalni.
Az írásba foglalás kötelezettsége a munkáltatót terheli. Ha a szerződés mégis szóbeli megállapodással jön létre, az érvénytelenség megállapítását kizárólag a munkavállaló indítványozhatja. A bíróság előtti fellépésre a munkába lépés napjától számítva pontosan 30 nap áll rendelkezésre, e határidő letelte után a munkaszerződés a formai hiba ellenére érvényben marad.
Melyek a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei?
A munkaszerződésnek a törvényi előírások alapján minimálisan tartalmaznia kell a felek megállapodását az alapbérben és a munkakörben.
A 2012. évi I. törvény 45. § (1) bekezdése értelmében ez a két elem alkotja a munkaszerződés kötelező minimumát. Ha a felek ezen elemek valamelyikében nem állapodnak meg írásban, a munkaszerződés nem jön létre érvényesen.
- Alapbér: A munkavállaló személyi alapbérét meg kell határozni, amely nem lehet kevesebb a jogszabályban rögzített minimálbérnél vagy garantált bérminimumnál.
- Munkakör: A munkavállaló által ellátandó feladatok és tevékenységek körének pontos meghatározása.
Mi történik, ha nem szabályozunk mindent? (Törvényi vélelmek)
Ha a felek nem szabályozzák részletesen a munkavégzés feltételeit, a törvényalkotó kisegítő szabályokat határoz meg a hiányzó részek pótlására.
A 2012. évi I. törvény 45. §-a több olyan automatikus törvényi vélelmet és diszpozitív szabályt állapít meg, amelyek rendezik a munkaszerződésben nyitva hagyott kérdéseket. Az alábbi táblázat bemutatja ezeket a törvényi alapértelmezéseket.
| Szerződéses feltétel | Törvényi alapértelmezett szabály (Mt.) |
|---|---|
| Munkaviszony időtartama | Határozatlan időre jön létre [Mt. 45. § (2)] |
| Munkavégzés helye | A munkakörben szokásos munkavégzési hely [Mt. 45. § (3)] |
| Munkaidő mértéke | Általános teljes napi munkaidő, napi 8 óra [Mt. 45. § (4)] |
Hogyan kell kikötni a próbaidőt a szerződésben?
A próbaidőt kizárólag a munkaszerződésben, írásban lehet érvényesen kikötni, és annak tartama legfeljebb három hónap lehet.
A 2012. évi I. törvény 45. § (5) bekezdése szerint a próbaidő nem automatikus része a munkaviszonynak. Amennyiben a felek a szerződés megkötésekor rövidebb próbaidőben állapodtak meg, azt legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják, de a teljes tartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a három hónapot.
Munkáltatói tájékoztatási kötelezettség: Mit kell megkapni 7 napon belül?
A munkáltató köteles a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatni a munkavállalót a legfontosabb munkafeltételekről.
A 2012. évi I. törvény 46. § (1) bekezdése előírja, hogy a munkaszerződés aláírásán felül a munkáltatónak egy részletes, egyoldalú írásbeli tájékoztatót kell átadnia az alkalmazott számára. Ez a kötelező dokumentum az alábbi információkat tartalmazza:
- A munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése
- A munkaviszony kezdete, tartama és a munkahely megjelölése
- A feladatkörbe tartozó napi munkaköri teendők részletes leírása
- A napi munkaidő beosztása, a rendkívüli munkaidő lehetséges mértéke
- A munkabér elszámolásának módja, a kifizetés napja és a juttatások rendszere
- A szabadság napjainak száma, annak kiszámítása és kiadásának szabályai
- A felmondási idő megállapításának szabályai és a végkielégítés feltételei
- A képzési politika és a munkavállaló rendelkezésére álló képzések köre
- Annak ténye, hogy a munkáltatóra kiterjed-e kollektív szerződés hatálya
- Mi történik, ha nem írásban kötjük meg a munkaszerződést?
- Az írásbeliség elmaradása esetén a szerződés érvénytelen. Az érvénytelenség megállapítását azonban kizárólag a munkavállaló kérheti a munkába lépéstől számított 30 napon belül, ezt követően a szerződés érvényesnek tekintendő.
- Ki hivatkozhat a munkaszerződés írásbafoglalásának elmaradására és meddig?
- Kizárólag a munkavállaló hivatkozhat az írásba foglalás hiányára. Ezt a jogát a munkába lépés napjától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül gyakorolhatja a 2012. évi I. törvény 44. § (1) bekezdése alapján.
- Beletartozik-e automatikusan a próbaidő a munkaszerződésbe?
- Nem, a próbaidő nem része automatikusan a munkaviszonynak. A próbaidőt a feleknek kifejezetten és írásban kell rögzíteniük a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetekor.
- Mikor nem kötelező külön írásos tájékoztatót adnia a munkáltatónak a munkafeltételekről?
- Nem kötelező külön tájékoztatót kibocsátani, ha a felek a 2012. évi I. törvény 46. § (2) bekezdése alapján az összes kötelező munkafeltételt már kifejezetten és részletesen rögzítették magában a munkaszerződésben.
Az azta a(z) 2026. július 2. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.