Nyugdíjasok foglalkoztatása: Teljes adó- és járulékkedvezmény

A nyugdíjas munkavállalók alkalmazása kiemelkedő pénzügyi előnyöket biztosít a vállalkozásoknak. A kiegészítő tevékenységet folytató munkavállalók után a munkáltató mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, miközben a foglalkoztatott saját bérét csupán a személyi jövedelemadó terheli. Ez a konstrukció egyszerre csökkenti a vállalati bérköltségeket és növeli a nyugdíjasok nettó jövedelmét.

A nyugdíjasok foglalkoztatása rendkívül előnyös a vállalkozások számára, mert a munkáltatónak nem kell fizetnie a 13%-os szociális hozzájárulási adót a kifizetett bér után. Emellett a dolgozó nyugdíjas mentesül a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék megfizetése alól is. Így a foglalkoztatás teljes közteher-költsége minimálisra csökken a normál jogviszonyhoz képest.

Kulcsfontosságú tudnivalók a nyugdíjasok foglalkoztatásáról

1. Teljes szocho-mentesség: a munkáltatóknak egyáltalán nem kell megfizetniük a 13%-os szociális hozzájárulási adót a saját jogú nyugdíjasok munkabére után.
2. Járulékmentes nettó bér: a foglalkoztatott nyugdíjas bérét nem terheli a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék, így magasabb nettó jövedelmet kap kézhez.
3. Egyszerűsített adminisztráció: a kiegészítő tevékenységet folytató személyek biztosítási jogviszonya nem jön létre, ami csökkenti a bejelentési kötelezettségek terheit.
4. Rugalmas foglalkoztatási formák: a vállalkozások választhatnak a klasszikus munkaviszony, a kedvezményes EKHO, vagy a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás között.

Miért éri meg nyugdíjast foglalkoztatni a vállalkozásnak?

A nyugdíjas munkavállalók alkalmazása jelentős, akár 13%-os azonnali bérköltség-megtakarítást jelent a cégnek az adómentességek miatt. A 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) alapján a vállalkozás teljesen mentesül a szociális hozzájárulási adó alól a saját jogú nyugdíjas munkavállalói után.

A munkavállalói oldalon szintén komoly megtakarítás jelentkezik, hiszen a nyugdíjas dolgozó mentesül az egyébként kötelező 18,5%-os társadalombiztosítási járulék alól is. Ez a kettős kedvezmény azt eredményezi, hogy azonos bruttó bérszint mellett a vállalkozás bérköltsége lényegesen alacsonyabb, miközben a munkavállaló nettó keresete magasabb lesz.

Ki minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek?

A kiegészítő tevékenységet folytató személy a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján az a saját jogú nyugdíjas személy, aki a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, így különösen munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként kereső tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy a nyugellátásának folyósítása éppen szünetel-e.

Hogyan alakulnak a közterhek nettó bérnél?

A nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása radikálisan csökkenti a levonások mértékét mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon. Az alábbi összehasonlítás bemutatja a normál jogviszonyban álló és a saját jogú nyugdíjas munkavállaló után fizetendő közterheket.

Milyen mentességet kap a munkáltató a szocho alól?

A munkáltatóknak egyáltalán nem kell megfizetniük a 13%-os szociális hozzájárulási adót a saját jogú nyugdíjas munkavállalók kifizetései után. A Szocho tv. 5. § (1) g) pontja egyértelműen kimondja, hogy nem keletkezik adófizetési kötelezettség a kiegészítő tevékenységet folytató munkavállaló keresete után.

Ez a mentesség nem korlátozódik a klasszikus társas vállalkozások munkaviszonyára. A Szocho tv. 5. § (1) a) és b) pontjai szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók saját maguk után, valamint a társas vállalkozások a nyugdíjas társas tagjaik után is teljes szocho-mentességet élveznek.

Milyen járulékokat fizet a dolgozó nyugdíjas szervezet?

A nyugdíjas munkavállaló mentesül a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék megfizetése alól, mivel a törvény erejénél fogva nem minősül biztosítottnak. A Tbj. 6. § (1) bekezdése alapján a nyugdíjas kiegészítő tevékenysége nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt.

A saját jogú nyugdíjasnak kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót (SZJA) kell megfizetnie a megszerzett munkabére után, egyéb nyugdíjjárulékot vagy egészségbiztosítási járulékot nem vonnak le tőle. Ennek eredményeképpen a bruttó bérének pontosan a 85%-át kapja meg nettó fizetésként.

Hogyan működik a közérdekű nyugdíjas szövetkezet?

A közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztüli foglalkoztatás rendkívül rugalmas és teljesen adómentes opciót nyújt a partnercégeknek. A szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a Szocho tv. 5. § (1) f) pontja alapján teljesen mentesül a szociális hozzájárulási adó alól.

Ebben a modellben a vállalkozás nem lép közvetlen munkaviszonyba a nyugdíjassal, hanem a szövetkezettől rendeli meg a szükséges szolgáltatást. Ez kiküszöböli a klasszikus munkajogi kötöttségeket, miközben a tagoknak kifizetett összegeket kizárólag a 15%-os lakossági SZJA terheli.

Milyen előnyöket ad az EKHO a nyugdíjas művészeknél?

A kreatív területen dolgozó nyugdíjasok esetében az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) rendkívül alacsony adózási kulcsot biztosít a művészeknek és alkotóknak. A 2005. évi CXX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján a nyugdíjas magánszemély az általános adókulcsok helyett mindössze 9,5% EKHO megfizetésére kötelezett.

Ennek a kedvezményes adózásnak a feltétele, hogy az érintett az adóévben legalább 183 napig saját jogú nyugdíjasnak minősüljön. A törvény szerint a nyugdíjas alkotóművészek és újságírók évente akár 60 millió forintos bevételi határig alkalmazhatják ezt a rendkívül kedvező adózási formát.

Érdemes-e egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazni?

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) alkalmazásakor a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük, hogy a nyugdíjasok utáni normál adókedvezmények és az alkalmi munka szabályai nem vonhatók össze. A napi fix összegű adózás és a szocho-mentesség kizárják egymást.

• Nincs szocho-mentesség: a 2010. évi LXXV. törvény 8. § (2a) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kifizetett béreknél a szocho-törvény mentességei nem érvényesíthetőek.
• Tételes napi közteher: a munkáltatónak az alkalmi munka után a mindenkori minimálbér 1,5%-át, mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a 0,75%-át kell naponta megfizetnie.
• Fix költségek nyugdíjasoknál is: a napi tételes közterhet a nyugdíjas státuszú alkalmi munkavállalók után is pontosan ugyanúgy meg kell fizetni, mint a nem nyugdíjasok után.

Kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjas munkavállaló után?

Nem, a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) g) pontja alapján a kifizető teljes mértékben mentesül a 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése alól a kiegészítő tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas alkalmazása esetén.

Hány százalék adót és járulékot vonnak le a dolgozó nyugdíjas béréből?

A dolgozó nyugdíjas béréből kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót (SZJA) vonják le. A 18,5%-os társadalombiztosítási járulék megfizetése alól a Tbj. 6. §-a értelmében teljesen mentesül.

Alkalmazható-e a szocho-mentesség egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) esetén?

Nem, a 2010. évi LXXV. törvény 8. § (2a) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka esetén nem alkalmazhatóak a szocho-törvény mentességei, így a napi tételes közterhet a nyugdíjasok után is meg kell fizetni.

Ki számít nyugdíjasnak a kedvezményes EKHO szabályai szerint?

A kedvezményes, 9,5%-os EKHO kulcs alkalmazására az a magánszemély jogosult, aki az adóévben legalább 183 napon keresztül a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül, és erről a kifizető felé nyilatkozatot tesz.