Nyugdíjasok foglalkoztatása 2026-ban: szocho-mentesség és szabályok

A saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatása 2026-ban is főszabály szerint mentes a szociális hozzájárulási adó alól. Egy új jogszabályi kivétel értelmében azonban a magas jövedelmű, anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjasoknak egy meghatározott értékhatár felett mégis szocho-t kell fizetniük.

Mentesül-e a nyugdíjas foglalkoztatása a szocho alól 2026-ban? Igen, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása után 2026-ban sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a főszabály szerint. Ez a mentesség vonatkozik a munkaviszonyra, a megbízási jogviszonyra és a társas vállalkozásra is. Ugyanakkor az anyák kedvezményét igénybe vevő, kiemelkedően magas jövedelmű nyugdíjasokra új korlátozás vonatkozik.

Főszabály 2026-ban: mentesül a nyugdíjas a szocho alól?

1. A saját jogú nyugdíjasok munkavégzése után a kifizetőnek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie 2026-ban.
2. A nyugdíjas munkavállaló mentesül a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól is a jövedelme után.
3. A 2026-os új szabály szerint az anyák kedvezményét igénybe vevő nyugdíjasokra bizonyos értékhatár felett szocho-fizetés vonatkozik.
4. A szocho-mentesség megmarad a hagyományos munkaviszony, megbízási szerződés és egyéni vállalkozás esetében is.

Milyen adókat és járulékokat kell fizetni a nyugdíjas után?

A saját jogú nyugdíjas munkavállaló után a foglalkoztatónak nem kell szochót fizetnie, és a munkavállalótól sem vonnak le tb-járulékot. A nyugdíjas jövedelmét mindössze a 15%-os személyi jövedelemadó terheli a kifizetés során.

Mi a szocho alapvető szabálya nyugdíjasoknál?

A nyugdíjasok szocho-mentessége a Szocho tv. 5. § (1) bekezdés j) pontján alapuló adókedvezmény, amely mentesíti a kifizetőt az adófizetés alól a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy jövedelme után. Saját jogú nyugdíjasnak az a személy minősül, aki a Tbj. szerint öregségi nyugdíjban vagy egyéb saját jogú nyugdíjellátásban részesül.

1. A munkaviszonyból származó jövedelem, amely a leggyakoribb foglalkoztatási forma a nyugdíjasok körében.
2. A kifizetővel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett díjazás és költségtérítés.
3. A társas vállalkozás tagjaként végzett személyes közreműködésért kapott jövedelem.
4. Az egyéni vállalkozói tevékenységből származó vállalkozói kivét vagy személyes jövedelem.

Milyen új szocho-kivétel lép életbe 2026-tól?

A 2026. január 1-jétől hatályos új szabály korlátozza az anyák kedvezményére jogosult, rendkívül magas jövedelmű nyugdíjasok szocho-mentességét. Az adókötelezettség kizárólag az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó jövedelemrészre terjed ki.

1. A magánszemélynek saját jogú nyugdíjasnak kell lennie a jövedelem megszerzésének időpontjában.
2. A nyugdíjas nőnek az adóévben érvényesítenie kell a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét.
3. Az anyák kedvezményének alapját képező éves jövedelemnek meg kell haladnia a 34 356 720 forintos értékhatárt.
4. A szocho-mentesség megszűnik, és 13%-os szochót kell fizetni az ezt az összeget meghaladó jövedelemrész után.

Ki köteles megfizetni a szochót a korlát felett?

A szocho megfizetésének kötelezettsége a jövedelem forrásától függően vagy a kifizetőt, vagy közvetlenül a magánszemélyt terheli az adóévben. Ezt a felosztást a Szocho tv. 5. § (1a) bekezdése szabályozza rögzített módon.

Mely foglalkoztatási formákra jár a szocho-mentesség?

Az általános szocho-mentesség szinte minden klasszikus foglalkoztatási formára kiterjed, így adminisztratív szempontból egységesen kezelhető a nyugdíjasok munkavégzése. A mentesség alapja minden esetben a nyugdíjas jogállás megléte.

1. Munkaviszonyban történő foglalkoztatáskor a munkabér teljes összege után mentesül a munkáltató a szocho fizetése alól.
2. Megbízási jogviszony esetén a megbízási díjból képzett járulékalap mentes a szociális hozzájárulási adó alól.
3. Egyéni vállalkozóként végzett munka során a jövedelem után nem kell megfizetni a szocho vállalkozói részét.
4. Az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek után viszont továbbra is fennáll az adókötelezettség.

Jár-e nyugdíjnövelés a nyugdíj melletti munka után?

A nyugdíj melletti munkavégzésből származó jövedelem után nem jár nyugdíjnövelés a magánszemélynek 2026-ban. Ennek oka a tb-járulék hiánya, miközben az egyéb jövedelmek eltérő adózás alá esnek.

1. Mivel a nyugdíjas munkavállaló nem fizet 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, nem szerez további szolgálati időt.
2. Járulékfizetés hiányában a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból nem tudja megemelni a havi nyugdíj összegét.
3. Az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmekre nem vonatkozik a mentesség, így azok után szochót kell fizetni.
4. Az egyéb jövedelmek adózási különbségei miatt a könyvelés során szigorúan el kell különíteni a jövedelemtípusokat.

Mentesül-e a saját jogú nyugdíjas bérét terhelő szocho 2026-ban?

Igen, a saját jogú nyugdíjas munkabére után a munkáltatónak főszabály szerint 2026-ban sem kell megfizetnie a 13%-os szociális hozzájárulási adót.

Milyen járulékokat vonnak le a nyugdíjas munkavállaló béréből?

A nyugdíjas munkavállaló béréből nem vonnak le 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, így kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetnie.

Ki fizeti a szochót az anyák kedvezményének értékhatára felett?

A 34 356 720 forintos értékhatár feletti rész után a kifizető fizeti a szochót, ha tőle származik a jövedelem, egyébként a nyugdíjas magánszemély kötelezett rá.

Növekszik-e a nyugdíjam, ha nyugdíjasként továbbra is dolgozom?

Nem növekszik a nyugdíj, mivel a nyugdíj melletti munkavégzés után a magánszemély nem fizet tb-járulékot, amely a későbbi emelés alapja lenne.