Osztalék adózás 2026: SZJA, SZOCHO és a fizetési plafon
Az osztalék után 2026-ban 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A SZOCHO fizetésére egy törvényileg szabályozott éves felső korlát vonatkozik, amely a minimálbér emelkedésével arányosan változik. Cikkünkből megismerheti a pontos szabályokat, számításokat és mentességeket.
Magyarországon a kifizetett osztalék után 2026-ban főszabály szerint 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A szociális hozzájárulási adót kizárólag a jogszabályban meghatározott éves adófizetési felső határ eléréséig terheli kötelezettség a magánszemélyt. Amennyiben a magánszemély egyéb jövedelmei elérnek egy meghatározott összeghatárt, az osztalékot már csak a 15%-os SZJA terheli.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
| Adónem / Mutató | Kulcs / Érték | Alkalmazás feltételei |
|---|---|---|
| Személyi jövedelemadó (SZJA) | 15% | A kifizetett bruttó osztalék teljes összegére terhelődik, nincs felső határ. |
| Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) | 13% | Az adófizetési felső korlát eléréséig kell fizetni. |
| Havi minimálbér alap (2026) | 322 800 Ft | A jogszabályi SZOCHO-plafon számításának hivatalos alapja. |
| Éves SZOCHO-plafon | 7 747 200 Ft | A havi minimálbér 24-szerese, amely felett már megszűnik a szochofizetés. |
Mennyi adót kell fizetni a kifizetett osztalék után 2026-ban?
A kifizetett osztalék után 2026-ban összesen legfeljebb 28% közterhet kell megfizetni, amely 15% SZJA-ból és 13% SZOCHO-ból tevődik össze.
Az osztalék adóztatása két különálló adónemen keresztül valósul meg a hatályos magyar jogszabályok szerint. A 15 százalékos személyi jövedelemadót minden esetben le kell vonni a kifizetett összegből, függetlenül az osztalék nagyságától. A 13 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetése alól viszont mentesülhet a magánszemély, ha az egyéb forrásból származó jövedelmei elérnek egy meghatározott éves értékhatárt.
Személyi jövedelemadó (SZJA) az osztalék után
Az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó mértéke egységesen és korlátlanul 15%, amelyet a kifizető társaság közvetlenül von le és vall be.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 66. §-ának rendelkezései alapján az osztalék tőkejövedelemnek minősül, így a személyi jövedelemadó mértéke a teljes bruttó összeg 15 százaléka. Ezt az adóösszeget a jövedelmet juttató vállalkozás köteles közvetlenül a kifizetés előtt levonni és az adóhatóság felé bevallani. Az osztalék SZJA-kötelezettsége esetében nincs felső korlát vagy kedvezményes értékhatár, így a teljes megállapított osztalékösszeg adóköteles.
Hogyan alakul a SZOCHO fizetési felső határ 2026-ban?
A SZOCHO fizetési felső határ 2026-ban 7 747 200 forint, amely felett már nem kell megfizetni a 13 százalékos adót.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény határozza meg az éves adófizetési felső határt, amely a mindenkori kötelező legkisebb munkabérhez kapcsolódik. A jogszabály alapján a szocho-plafont a minimálbér huszonnégyszereseként kell megállapítani az adott adóévre vonatkozóan. A konkrét számítási lépések a következők:
- A 2026-ban érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege 322 800 forint.
- A törvényi előírások alapján ezt a havi minimálbért kell megszorozni 24-gyel.
- A számítás eredményeként a 2026-os adóévre vonatkozó SZOCHO fizetési felső határ pontosan 7 747 200 forint.
- Ebbe a limitbe beleszámít a magánszemély munkabére, egyéb önálló tevékenységből származó jövedelme, de maga a kifizetett osztalék is.
Mennyi az osztalék adója? – Gyakorlati példák
Az osztalék nettó összege attól függ, hogy a magánszemély elérte-e már az éves szociális hozzájárulási adófizetési felső határt.
Az alábbi táblázat egy 5 000 000 forint összegű bruttó osztalék kifizetését mutatja be. Az első forgatókönyvben feltételezzük, hogy a magánszemélynek nincs egyéb jövedelme, így a szocho-plafon nem teljesült. A második forgatókönyvben a magánszemély más jövedelmeivel már teljes egészében elérte a 7 747 200 forintos SZOCHO-limitet.
| Egység / Tétel | 1. példa (nincs elért plafon) | 2. példa (elért plafon) |
|---|---|---|
| Bruttó kifizetett osztalék | 5 000 000 Ft | 5 000 000 Ft |
| Levont SZJA (15%) | 750 000 Ft | 750 000 Ft |
| Levont SZOCHO (13% vagy 0%) | 650 000 Ft | 0 Ft |
| Összes levont adóteher | 1 400 000 Ft | 750 000 Ft |
| Kézhez kapott nettó osztalék | 3 600 000 Ft | 4 250 000 Ft |
Hogyan adózik az osztalék KIVA és TAO cégek esetében?
A társasági adó (TAO) és a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozások teljesen eltérő adózási környezetben fizetnek osztalékot tagságuk részére.
A társasági adózást alkalmazó cégek esetében az osztalék kifizetése a már korábban lefolytatott, 9 százalékos társasági adóval leadózott nyereség terhére történik a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szabályai szerint. A cég szintjén ekkor már nem merül fel további adófizetési kötelezettség a jóváhagyott osztalék összege után, csupán a tulajdonossal szembeni SZJA- és SZOCHO-levonásról kell gondoskodni.
Ezzel szemben a kisvállalati adóról szóló jogszabály alapján a jóváhagyott bruttó osztalék összege növeli a KIVA adóalapját. Ez azt jelenti, hogy a kifizető társaságnak a tag részére jóváhagyott osztalék után további 10 százalékos kisvállalati adót is meg kell fizetnie a saját terhére. Emiatt a KIVA-s cégek esetében az osztalék kifizetése közvetlen adókiadással jár a vállalkozás szintjén is.
Különleges esetek: Osztalékelőleg, nyugdíjasok és kifizetési szabályok
Az osztalékelőleg kifizetése, a tulajdonos nyugdíjas státusza, valamint a taggyűlési döntések mind egyedi jogszabályi kötelezettségeket írnak elő.
Az osztalékelőleg kifizetésekor az adóhatóság felé kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell levonni és bevallani. A 13 százalékos szociális hozzájárulási adót ezen időszakban még nem kell megfizetni, az csak a végleges osztalék jóváhagyásakor válik esedékessé. Ha az osztalékelőlegből végül nem válik osztalék, azt vissza kell fizetni, vagy át kell minősíteni.
A nyugdíjas magánszemélyek esetében kiemelendő, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján bár a saját jogú nyugdíjas bérjellegű jövedelme mentesül a SZOCHO alól, a tőkejövedelmek utáni kötelezettsége megmarad. Ha a nyugdíjas egyéb szocho-köteles jövedelme nem éri el a törvényi felső határt, úgy az osztalék után meg kell fizetnie a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.
Az osztalék kifizetésének alapfeltétele a cég taggyűlésének vagy közgyűlésének szabályszerű határozata, amely a számviteli beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg történik. Osztalékot kizárólag a már leadózott adózott eredményből, vagy a szabad eredménytartalékból szabad kifizetni, puszta készpénzkivonással a folyamat nem helyettesíthető.
- Mikor nem kell SZOCHO-t fizetni az osztalék után?
- Nem kell SZOCHO-t fizetni az osztalék után, ha a magánszemély szocho-köteles jövedelmei (például munkabére) a 2026-os adóévben elérik a törvényi felső határt, azaz a 7 747 200 forintos összeghatárt.
- Hogyan adózik a nyugdíjasok osztaléka 2026-ban?
- A nyugdíjasoknak 15% SZJA-t kell fizetniük, valamint a 13% SZOCHO-t is meg kell fizetniük az osztalékuk után, amennyiben egyéb adóköteles jövedelmeik nem érik el az éves szocho-plafont.
- Levonható-e a SZOCHO az osztalékelőlegből?
- Nem, az osztalékelőleg kifizetésekor csak a 15% személyi jövedelemadót (SZJA) kell levonni, a 13% SZOCHO kizárólag a végleges osztalék elfogadásakor és jóváhagyásakor válik esedékessé.
- Mennyi a 2026-os szocho-plafon pontos összege?
- A 2026-os adóévre vonatkozó szociális hozzájárulási adófizetési felső határ pontos összege 7 747 200 forint, amely az éves minimálbér 24-szerese.
Az azta a(z) 2026. július 2. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.