Osztalékfizetés és társasági adózás 2026-ban

Ez az összefoglaló bemutatja az osztalékfizetés és a vállalati adózás 2026. évi szabályait Magyarországon. Részletesen tárgyaljuk a 13%-os szociális hozzájárulási adót, a 9%-os társasági adót, valamint az adófizetési felső határokat és a törvényi mentességeket.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

A magyarországi osztalékadózás és társasági adózás szabályai világos kereteket szabnak a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb rendelkezéseket.

• Az osztalékot terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke egységesen 13%.
• A társasági adó (Tao) mértéke kedvező, mindössze 9% a pozitív adóalap után.
• A szocho-fizetésnek van egy éves felső határa, amely a garantált bérminimumhoz kötődik.
• Bizonyos esetekben, például nyugdíjasoknál vagy EGT-tőzsdén jegyzett papíroknál szocho-mentesség érvényesíthető.

Hogyan adózik az osztalék 2026-ban?

A magánszemély által kapott osztalék után 2026-ban összesen 28%-os adóterheléssel kell számolni, amely a 15%-os személyi jövedelemadóból és a 13%-os szociális hozzájárulási adóból tevődik össze. A szociális hozzájárulási adót ugyanakkor csak a jogszabályban rögzített éves felső korlát eléréséig kell megfizetni.

A vállalkozás szintjén jelentkező társasági adó és a magánszemélyt terhelő közvetlen adók együttesen határozzák meg a végső adóterhet. Az alábbi táblázat részletesen bemutatja az egyes adónemeket és azok mértékét.

Milyen szocho-kötelezettség terheli az osztalékot?

Az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó egy olyan állami kötelezettség, amelyet a magánszemélynek kell megfizetnie a megszerzett osztalékjövedelme után a törvényi felső határig.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az adó mértéke az adóalap 13%-a. A törvény 1. § (5) bekezdés c) pontja szerint szocho-köteles jövedelemnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti osztalék (Szja tv. 66. §), valamint a vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §). Fontos szabály, hogy az adófizetési kötelezettség kizárólag a Magyarországon adóztatható jövedelemrészre terjed ki.

Mennyi az osztalék szocho felső határa?

A szocho-fizetési felső határ egy olyan törvényi korlát, amely maximalizálja az egy évben osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét.

A 2018. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdése alapján a szocho-t addig kell megfizetni, amíg az adózó naptári évben elért összes érintett jövedelme el nem éri a minimálbér 24-szeresét. A 2026. évben érvényes garantált bérminimum (havi 290 700 Ft) alapulvételével a számítás menete a következő:

1. Kiindulópont az irányadó havi összeg: 290 700 Ft.
2. A jogszabály által előírt szorzó alkalmazása: 24-szeres szorzó.
3. A 2026-os éves adófizetési felső határ meghatározása: 24 × 290 700 Ft = 6 976 800 Ft.

Ha a magánszemély munkaviszonyból származó vagy egyéb meghatározott jövedelme az év során eléri ezt a 6 976 800 Ft-os összeghatárt, az azon felül kifizetett osztalék után már nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Kik és milyen esetekben kaphatnak szocho-mentességet?

A szocho-mentesség azokat a törvényben rögzített kivételes eseteket jelenti, amikor a kifizetett osztalék után egyáltalán nem kell megfizetni a 13%-os szociális hozzájárulási adót.

A 2018. évi LII. törvény több olyan esetet és személyi kört határoz meg, amelyek mentesülnek a kötelezettség alól. Ezeket az alábbi táblázat tartalmazza:

Hogyan történik az osztalék szocho bevallása és befizetése?

Az osztalék utáni szocho bevallása az éves adóadminisztráció része, amelyet a magánszemélynek önállóan kell teljesítenie a megadott határidőig.

A 2018. évi LII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint a magánszemélynek az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adót a tárgyévet követő év személyi jövedelemadó-bevallásában kell feltüntetnie és rendeznie.

1. Az osztalék kifizetését követően a kifizető levonja és bevallja az adóelőleget.
2. Az adózó elkészíti vagy jóváhagyja az éves személyi jövedelemadó-bevallását.
3. A bevallást és az adófizetést a tárgyévet követő év május 20-ig kell benyújtani az adóhatósághoz.

Hogyan alakul a vállalti adózás és a kapott osztalék?

A társasági adózás a vállalkozások nyereségét terhelő közvetlen adó, amelynél a más cégektől kapott osztalék különleges adóalap-csökkentő tételként jelenik meg.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (1) bekezdése értelmében a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9%-a. Ez az adómérték nemzetközi szinten is rendkívül versenyképesnek számít.

A vállalkozások közötti kettős adóztatás elkerülése érdekében a 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés g) pontja kimondja, hogy a vállalkozás által kapott osztalék és részesedés bevétele levonható az adózás előtti eredményből. Ez azt jelenti, hogy a kapott osztalék után a társaságnak főszabály szerint nem kell társasági adót fizetnie, kivéve, ha az nem ellenőrzött külföldi társaságtól származik.

Mennyi szochót kell fizetni az osztalék után 2026-ban?

Az adó mértéke a megszerzett osztalék 13%-a, de ezt az összeget legfeljebb az éves adófizetési felső határ eléréséig kell megfizetni.

Mikor mentesül az osztalék a szocho fizetése alól?

Mentesül az osztalék a szocho alól, ha a magánszemély saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha az osztalék EGT-tőzsdére bevezetett értékpapírból származik, vagy ha a kedvezményezett a Tbj. szerint külföldi személy.

Hogyan befolyásolja a kapott osztalék a társasági adó alapját?

A vállalkozás által kapott osztalék csökkenti a társasági adó alapját az 1996. évi LXXXI. törvény értelmében, így az után főszabály szerint nem kell megfizetni a 9%-os társasági adót.

Beleszámít-e a munkabér az osztalék szocho felső határába?

Igen, a munkaviszonyból származó jövedelem és az egyéb szocho-köteles jövedelmek beleszámítanak a garantált bérminimum 24-szeresében meghatározott éves limitbe.