Osztalékelőleg kifizetése és adózása: a legfontosabb jogi és számviteli szabályok
Az osztalékelőleg kifizetése lehetőséget ad a cégnyereség év közbeni kivételére a vállalkozásból. Ehhez szigorú jogi és számviteli feltételeknek, így a közbenső mérleg készítésének és meghatározott tőkekorlátoknak kell megfelelni. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a kifizetés folyamatát, szabályait és adózási vonzatait.
Az osztalékelőleg kifizetése egy adott üzleti év vége előtt, közbenső mérleg alapján jóváhagyott és folyósított nyereségrész. A kifizetésre akkor van lehetőség, ha a társaság szabad tőkéje és várható profitja minden törvényi feltételnek megfelelve fedezi az összeget. A végleges adózás és elszámolás csak az üzleti év lezárásakor, a rendes beszámoló elfogadásakor történik meg.
Főbb tudnivalók az osztalékelőlegről
Az alábbi lista összefoglalja a cégnyereség év közbeni kivételére vonatkozó legfontosabb alapvetéseket, szabályokat és adózási kulcsfontosságú pontokat.
- Az előleg kifizetéséhez minden esetben elengedhetetlen egy 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleg elkészítése.
- A kifizetésről Kft.-nél a taggyűlés, míg Rt.-nél a közgyűlés vagy az igazgatóság jogosult döntést hozni.
- A kifizetés napján kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót kell levonni a tagoknak juttatott összegből.
- A szociális hozzájárulási adót nem az előleg átadásakor, hanem csak a végleges osztalékká váláskor kell megfizetni.
- Amennyiben az éves rendes beszámoló nem igazolja az osztalékjogosultságot, a felvett előleget a tagoknak kötelezően vissza kell fizetniük.
Mikor és milyen feltételekkel lehet osztalékelőleget kivenni?
Osztalékelőleg a két beszámoló elfogadása közötti időszakban fizethető ki, amennyiben a társaság rendelkezik a kifizetést alátámasztó közbenső mérleggel.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján a tagok nem várhatják meg a teljes üzleti év végét a pénzhez jutáshoz. Ehelyett a cég könyveiben mutatkozó felhalmozott profit terhére év közben is határozhatnak kifizetésről.
A kifizetés elengedhetetlen alapja a közbenső mérleg, amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai szerint kell elkészíteni. Ez a dokumentum hitelesen mutatja be a társaság aktuális vagyoni helyzetét és az adózott eredmény alakulását.
A három kötelező feltétel az előleg kifizetéséhez
Az osztalékelőleg kifizetéséhez a Ptk. és a számviteli törvény által meghatározott három együttes törvényi feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie.
- Igazolható fedezet: A közbenső mérleg adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a társaság rendelkezik a kifizetéshez szükséges szabad pénzügyi forrásokkal.
- Összegkorlát: A kifizetendő összeg nem haladhatja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot.
- Tőkekorlát: A helyesbített saját tőke összege a kifizetéssel nem csökkenhet a jegyzett tőke (törzstőke vagy alaptőke) törvényi szintje alá.
A Ptk. 3:184. §-a kimondja azt is, hogy a kifizetés semmilyen módon nem veszélyeztetheti a társaság fizetőképességét a hitelezőkkel szemben. A számviteli törvény 39. § (4) bekezdése szerint a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke szintjét is védeni kell.
A közbenső mérleg 6 hónapos szabálya és a könyvvizsgálat
A közbenső mérleg a fordulónapját követő hat hónapon belül használható fel jogszerűen az osztalékelőleg kifizetéséről szóló döntések meghozatalára.
A számviteli törvény 21. § (7) bekezdése alapján a közbenső mérleg szavatossági ideje szigorúan hat hónap. Ha a döntésig eltelik ez az idő, új közbenső mérleget kell készíteni.
Amennyiben a vállalkozás az éves beszámolóját illetően könyvvizsgálatra kötelezett, úgy a közbenső mérleget is kötelező auditáltatni a számviteli törvény 21. § (5) bekezdése szerint. A könyvvizsgáló hitelesítése nélkül a mérleg nem szolgálhat kifizetési határozat alapjául.
Döntési folyamat: Kft. és Rt. kifizetési szabályai
A korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok döntési mechanizmusai eltérnek az osztalékelőlegről szóló határozat meghozatala során.
| Jellemző | Kft. szabályozás | Rt. szabályozás |
|---|---|---|
| Döntéshozó szerv | A taggyűlés határoz a kifizetésről. | Közgyűlés, vagy felhatalmazás esetén az igazgatóság. |
| Előkészítő személy | Az ügyvezető tesz javaslatot az előlegre. | Az igazgatóság terjeszti elő a javaslatot. |
| Felügyelőbizottság szerepe | Kötelező a jóváhagyásuk, ha működik a cégnél. | A felügyelőbizottság előzetes hozzájárulása szükséges. |
| Törvényi alap | Ptk. 3:186. § előírásai. | Ptk. 3:263. § előírásai. |
A visszafizetési kötelezettség és annak kockázatai
Az osztalékelőleg kifizetése ideiglenes jellegű, így a tagoknak visszafizetési kötelezettségük keletkezik, ha a záró beszámoló nem igazolja a nyereséget.
- Ha a rendes éves beszámoló elfogadásakor kiderül, hogy a cég veszteséges, a teljes felvett előleget vissza kell utalni a társaság bankszámlájára.
- A visszafizetés elmaradása esetén a kint lévő összeg a tagoknál kamatkedvezményből származó jövedelemként kezd el adózni.
- A kamatkedvezmény után a társaságnak komoly adóterhei (SZJA és szociális hozzájárulási adó) keletkezhetnek a jegybanki alapkamat növelésével számítva.
A visszafizetési kötelezettséget a Ptk. 3:186. § (3) bekezdése és a 3:263. § (3) bekezdése is kógens módon írja elő, attól érvényesen eltérni nem lehet.
Az osztalékelőleg adózása (2025/2026)
Az osztalékelőleg után a kifizetés pillanatában csak részleges adólevonás történik, a végleges elszámolásra az éves adóbevalláskor kerül sor.
| Adónem | Kifizetéskor terhelő adó | Végleges osztalékká váláskor |
|---|---|---|
| SZJA (Személyi jövedelemadó) | 15% (a kifizető vonja le és vallja be) | Nincs további teendő (már levonásra került) |
| Szocho (Szociális hozzájárulási adó) | 0% (nem kell fizetni a kifizetéskor) | 13% (a mindenkori szocho-plafon határáig) |
| KIVA (Kisvállalati adó) | Nem képezi a kiva alapját | A jóváhagyott osztalék növeli a kiva-alapot (+10%) |
| TAO (Társasági adó) | Nem érinti | Nem érinti |
A szociális hozzájárulási adó fizetésekor a 2025. évben érvényes szocho-plafon összege 6 979 200 Ft jövedelemig terjed ki, ami legfeljebb 907 296 Ft adót jelent. A szocho-plafon a minimálbér emelkedésével arányosan a 2026. naptári évben tovább emelkedik.
- Hány hónapig használható fel a közbenső mérleg osztalékelőleg fizetéséhez?
- A számviteli törvény 21. § (7) bekezdése alapján a közbenső mérleg a fordulónapját követő 6 hónapig használható fel az osztalékelőleg kifizetésére vonatkozó döntéshez.
- Kötelező-e könyvvizsgálóval ellenőriztetni a közbenső mérleget az előleg kifizetése előtt?
- Igen, amennyiben a vállalkozás egyébként is könyvvizsgálatra kötelezett, abban az esetben a számviteli törvény 21. § (5) bekezdése alapján a közbenső mérleget is auditáltatni kell.
- Kell-e szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetni az osztalékelőleg kifizetésekor?
- Nem, az előleg kifizetésekor még nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, az adókötelezettség csak a beszámoló elfogadásakor, a végleges osztalékká válás napján keletkezik.
- Mi történik, si a beszámoló elfogadásakor kiderül, hogy a cég mégsem fizethet osztalékot?
- Ebben az esetben a Ptk. vonatkozó szakaszai szerint a tagok kötelesek a korábban felvett osztalékelőleget hiánytalanul visszafizetni a társaság részére.
Az azta a(z) 2026. július 2. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.