Szabadság kiadása: Mit tehet meg a munkáltató?

A szabadság kiadásáról alapvetően a munkáltató dönt a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Évente hét munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell biztosítani. Az időpontot legalább tizenöt nappal a kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval.

Igen, a munkáltató egyoldalúan kiadhatja a szabadság jelentős részét az előzetes konzultációt követően. A jogszabályok alapján a munkavállaló mindössze hét munkanap felett rendelkezik teljesen önállóan. A kiadás időpontját a munkáltatónak kötelezően legalább tizenöt nappal korábban írásban kell közölnie a dolgozóval.

Gyors összefoglaló: A szabadság kiadásának szabályai röviden

Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb határidőket és jogi kötelezettségeket a szabadságolás során.

Kiadhatja-e a munkáltató egyoldalúan a szabadságomat?

Igen, a munkáltató jogosult egyoldalúan kijelölni a szabadság időpontját, de előtte kötelezően meg kell hallgatnia a munkavállaló véleményét és kérését.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozza ezt a munkáltatói jogkört. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a munkaidő-beosztás és a pihenőidők kijelölése alapvetően a munkaadó hatáskörébe tartozik. Kivételt csak a munkavállaló rendelkezése alá utalt néhány nap képez, amelyet a dolgozó maga oszthat be.

Ki dönt a kiadásról és mi az a kötelező előzetes meghallgatás?

A szabadság kiadásáról végső soron a munkáltató dönt, azonban a döntés előtt jogilag kötelező megtörtennie a munkavállaló előzetes személyes meghallgatásának.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. § (1) bekezdése rögzíti ezt a kötelezettséget. Az előzetes meghallgatás nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak el kell fogadnia a munkavállaló minden igényét. Az eljárás célja az, hogy a felek egyeztessenek, és a munkáltató mérlegelhesse a dolgozó családi és személyes érdekeit a döntés előtt.

Hány napot dönthet el a munkavállaló önállóan?

A munkavállaló évente mindössze hét munkanap szabadság időpontjáról dönthet önállóan, amelyet a munkáltató köteles az ő kérésének megfelelően biztosítani.

A munkavállaló rendelkezési jogát a munka törvénykönyve pontosan szabályozza az alábbi pontok figyelembevételével:

1. A munkavállaló évente legfeljebb hét munkanap szabadságot vehet ki a saját döntése szerinti időpontban.
2. Ezt a hét munkanapot a munkáltató legfeljebb két részletben köteles kiadni a dolgozó kérésére.
3. A munkavállalónak a szabadságigényét legalább tizenöt nappal a szabadság tervezett megkezdése előtt be kell jelentenie.
4. A munkaviszony első három hónapjában, például a próbaidő alatt, a munkavállaló nem élhet ezzel az önálló rendelkezési joggal.

Hogyan működik a 14 napos összefüggő pihenés szabálya?

Évente legalább egyszer tizennégy összefüggő naptári napra mentesíteni kell a munkavállalót a munkavégzés alól a megfelelő regenerálódás biztosítása érdekében.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. § (3) bekezdése írja elő ezt a fontos garanciális szabályt. Fontos kiemelni, hogy ez a két hét naptári napot jelent, nem pedig tizennégy napnyi letöltendő szabadságot. A tizennégy napba beletartoznak a heti pihenőnapok, a szabadnapok és a munkaszüneti napok is. A felek a munkaszerződésben vagy külön megállapodásban ettől a szabálytól közösen eltérhetnek.

Hány nappal előbb kell bejelenteni a szabadság időpontját?

A munkáltatónak legalább tizenöt nappal a szabadság megkezdése előtt közölnie kell a munkavállalóval a szabadság kiadásának pontos időpontját.

Ez a tizenöt napos határidő komoly védelmi vonalat jelent a munkavállaló számára a magánélet kiszámíthatósága miatt. Megakadályozza, hogy a vezetőség egyik napról a másikra, váratlanul kényszerítse szabadságra a teljes személyzetet. Ha a munkáltató elmulasztja ezt a határidőt, a kiadás jogszerűtlen, és a munkavállaló nem köteles azt elfogadni.

Mikor halaszthatja el vagy szakíthatja meg a munkáltató a szabadságot?

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén jogosult elhalasztani vagy megszakítani a szabadságot.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § (5) bekezdése ad felhatalmazást a már kiadott szabadság rendkívüli módosítására. A munkaszervezési indoknak rendkívül súlyosnak kell lennie ahhoz, hogy felülírhassa a munkavállaló pihenéshez való jogát. Fontos korlátozás, hogy az apasági szabadság és a szülői szabadság kiadása nem halasztható el, és ezek nem szakíthatók meg. A rendes szabadság elhalasztásának időtartama nem haladhatja meg a hatvan napot a tervezett kezdőnaptól számítva.

Hogyan jár kártérítés a meghiúsult vagy megszakított szabadságért?

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a szabadság elhalasztásával vagy megszakításával összefüggésben igazoltan felmerült minden kárát és költségét.

Ha a munkáltató él a módosítás vagy a visszahívás jogával, komoly anyagi felelősség terheli a törvény alapján az alábbiak szerint:

1. A munkáltatónak írásban kell megindokolnia a szabadság váratlan elhalasztását vagy a munkavállaló visszahívását.
2. A munkáltató köteles megtéríteni az utazással, szállással vagy programokkal kapcsolatos igazolt költségeket, amelyek a módosítás miatt vesztek kárba.
3. A munkavállaló visszahívása esetén a tartózkodási helyről a munkahelyre történő utazási idő nem számít be a kiadott szabadságba.
4. A visszautazással és a szabadságra való visszatéréssel kapcsolatos minden utazási és egyéb felmerülő költséget a munkáltatónak kell állnia.

Kiadhatja-e a munkáltató a teljes szabadságomat a beleegyezésem nélkül?

Nem teljesen, mivel évente hét munkanap szabadság kiadásáról a munkavállaló önállóan dönthet az esedékesség évében. A fennmaradó rész kiadásáról viszont a munkáltató jogosult akár a munkavállaló egyetértése nélkül is dönteni az előzetes meghallgatás után.

Hány nappal korábban kell kérnem a szabadságot munkavállalóként?

A munkavállalónak a saját hatáskörébe tartozó hét munkanap szabadság igényét legalább tizenöt nappal a tervezett kezdési dátum előtt kell jeleznie írásban a munkáltatónak.

Megszakíthatja-e a munkáltató a már megkezdett szabadságomat?

Igen, a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt megszakíthatja a szabadságot, de ilyenkor köteles megtéríteni a felmerült igazolt károkat.

Átvihető-e a fel nem használt szabadság a következő évre?

A szabadságot főszabályként az esedékesség évében kell kiadni. Kivételesen, kollektív szerződés alapján a szabadság egynegyede átvihető a következő év március harmincegyedik napjáig.

Mi történik, ha lefoglaltam a szállást, de a munkáltatóm mégis behív dolgozni?

A munkáltató jogosult behívni Önt, de köteles megtéríteni a lefoglalt szállás és a meghiúsult utazás igazolt költségét, valamint az utazással töltött időt munkavégzésre irányuló időnek kell tekinteni.