Szabadság megváltása felmondáskor: minden szabály

A munkaviszony megszűnésekor a ki nem vett, időarányos szabadságot a munkáltató köteles pénzben megváltani. A 2012. évi I. törvény szigorú szabályokat határoz meg az elszámolás határidejére és a kivételekre vonatkozóan, amelyeket minden munkavállalónak és munkaadónak kötelező betartania a jogszerű távozás érdekében.

A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló le nem töltött, időarányos szabadságát a munkáltatónak pénzben meg kell váltania. Ez a kötelezettség a törvény erejénél fogva áll fenn, így a felek erről érvényesen nem is mondhatnak le. A kifizetést a munkaviszony megszűnésének módjától függően, a jogszabály által előírt határidőn belül kell teljesíteni.

Legfontosabb tudnivalók

• A ki nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltása főszabály szerint minden esetben kötelező.
• A megváltás alól a törvény kizárólag az apasági és a szülői szabadságot teszi kivétellé.
• A kifizetés határideje rendes felmondás esetén az utolsó munkában töltött nap.
• Közös megegyezés vagy azonnali hatályú felmondás esetén a megszűnéstől számított ötödik munkanap a kifizetési határidő.

Kötelező-e kifizetni a ki nem vett szabadságot?

Igen, a ki nem vett időarányos szabadságot a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató minden esetben köteles pénzben kifizetni a távozó munkavállaló részére.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 125. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti ezt a szabályt. A munkáltató nem tagadhatja meg a kifizetést, és a felek közös megegyezéssel sem zárhatják ki ezt a kötelezettséget. Amennyiben a munkaviszony év közben szűnik meg, úgy az adott évre járó szabadságok időarányos részével kell hiánytalanul elszámolni.

Mi az a szabadságmegváltás és mi határozza meg az arányát?

A szabadságmegváltás a munkaviszony megszűnésekor a ki nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltását jelenti, amelynek során a munkavállaló a le nem töltött szabadnapok után távolléti díjra jogosult. Ezt az összeget a munkáltató a megszűnés alkalmával a törvényben meghatározott elszámolás keretében köteles kifizetni.

Az időarányos rész kiszámításához a munkáltató megállapítja az adott évben munkában töltött napok számát. A 2012. évi I. törvény 123. §-a alapján a szabadságot főszabály szerint a tárgyévben kell kiadni. Ha a szabadság kiadása a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt hiúsult meg, azt az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadni, feltéve, hogy a munkaviszony addig nem szűnik meg.

Melyek a törvényi kivételek, amiket nem kell megváltani?

A hatályos munkajogi szabályok szerint kizárólag az apasági szabadságot és a szülői szabadságot nem kell pénzben megváltani a munkaviszony megszűnésekor.

A 2012. évi I. törvény 125. § (1) bekezdése kifejezetten megnevezi ezt a két kivételt. Míg a rendes szabadság és a pótszabadságok megváltása kötelező, addig az apasági és a szülői szabadság természetéből adódóan pénzben nem váltható meg. Ha ezeket a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem vette igénybe, a jogviszony végén elvesznek.

Milyen határidővel kell elszámolni a ki nem vett szabadságot?

A ki nem vett szabadságot a munkaviszony megszűnésének módjától függően az utolsó munkanapon vagy a megszűnést követő ötödik munkanapon kell kifizetni.

A 2012. évi I. törvény 80. § (2) bekezdése szigorúan szabályozza az elszámolás határidejét. A pontos fizetési kötelezettség a távozás körülményei szerint alakul, így a munkáltatónak kiemelten kell figyelnie a határidők pontos betartására az esetleges jogviták elkerülése érdekében.

1. Munkáltatói felmondás esetén: A kifizetést és az igazolások átadását legkésőbb az utolsó munkában töltött napon kell teljesíteni.
2. Munkavállalói felmondás esetén: Az elszámolás határideje szintén az utolsó munkában töltött nap.
3. Közös megegyezés vagy azonnali hatályú felmondás esetén: A kifizetést a munkaviszony megszűnésétől számított legkésőbb ötödik munkanapon kell eszközölni.

Megváltható-e pénzben a szabadság a munkaviszony fennállása alatt?

Nem, a munkaviszony fennállása alatt a szabadság pénzbeli megváltása szigorúan tilos. A 2012. évi I. törvény értelmében a szabadságot természetben kell kiadni, pénzbeli megváltásra kizárólag a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség.

Mi a teendő, ha a munkáltató nem hajlandó kifizetni az arányos szabadságot?

Amennyiben a munkáltató nem teljesíti kifizetési kötelezettségét, a munkavállaló fizetési felszólítást küldhet, vagy közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat. Mivel a szabadságmegváltás munkabér jellegű juttatásnak minősül, az igény hároméves elévülési időn belül érvényesíthető.

Mi történik az előző évekről áthozott szabadságokkal felmondáskor?

Az előző évekből jogszerűen áthozott és felhalmozódott szabadságokat a munkaviszony megszűnésekor ugyanúgy meg kell váltani. A 2012. évi I. törvény szabályai szerint minden olyan korábbi időszakból származó kiadatlan szabadság megváltandó, amely még nem évült el.