A számlával egy tekintet alá eső okirat szabályai

A számlával egy tekintet alá eső okirat egy olyan módosító bizonylat, amely az ÁFA-törvény és a számviteli törvény együttes előírásainak megfelelve alkalmas a társasági adóalap és a könyvviteli elszámolások jogszerű módosítására, amennyiben kétséget kizáróan hivatkozik az eredeti számlára.

Kulcsfontosságú tudnivalók a módosító okiratokról

• A számlával egy tekintet alá eső okirat kizárólag egy korábban kibocsátott eredeti számlára hivatkozva, annak adatait módosítva érvényes.
• Az okiratnak egyszerre kell megfelelnie a 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA-törvény) és a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) szigorú feltételeinek.
• A hibás vagy hiányos módosító bizonylat adóalap-korrekciós kockázatot jelent a társasági adó (TAO) megállapításakor.
• Az elszámolhatósághoz elengedhetetlen az eredet hitelességének, a tartalom sértetlenségének és az olvashatóságnak a biztosítása a megőrzési idő végéig.

Mi az a számlával egy tekintet alá eső okirat?

A számlával egy tekintet alá eső okirat olyan bizonylat, amely a 2007. évi CXXVII. törvény 168. § (2) bekezdése alapján az eredeti számla adattartalmának módosítására szolgál. Ez a módosító okirat jogilag nem váltja ki a korábbi számlát, hanem azzal szoros egységet alkotva, arra hivatkozva dokumentálja az ügyletben beállt változásokat.

A gyakorlatban ide tartozik minden olyan helyesbítő, stornó vagy egyéb belső és külső módosító bizonylat, amely a gazdasági esemény értékét, mennyiségét vagy egyéb lényeges paraméterét utólagosan korrigálja az adóalanyok között.

Milyen kötelező tartalmi elemei vannak az okiratnak?

Az okirat kötelező tartalmi elemeit a 2007. évi CXXVII. törvény 170. § (1) bekezdése határozza meg a jogszerűség biztosítására.

• Az okirat kibocsátásának pontos kelte a kiállítási időpont rögzítésére.
• Olyan egyedi sorszám, amely a módosító okiratot kétséget kizáróan azonosítja a nyilvántartásokban.
• Kifejezett és egyértelmű hivatkozás arra a számlára, amelynek az adattartalmát a bizonylat közvetlenül módosítja.
• A módosítással érintett adat megnevezése, a korrekció jellege és annak számszerűsített számlaértéki hatása.

Hogyan felel meg az okirat a számviteli törvénynek?

A társasági adóalap pontos meghatározásához a módosító okiratnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (2) bekezdése szerinti szabályszerű számviteli bizonylatnak kell minősülnie.

• A bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és a valóságnak megfelelőnek kell lenniük.
• Tartalmaznia kell a 2000. évi C. törvény 167. § (1) bekezdésében előírt kiállító felek nevét, címét és azonosító adatait.
• Fel kell tüntetni rajta a gazdasági esemény részletes leírását, a mennyiségi, minőségi és értékben kifejezett módosulás információit.
• A bizonylaton szerepelnie kell az arra jogosult személyek jóváhagyó aláírásának vagy a hitelességet igazoló technikai azonosítónak.

Mikor számolható el a TAO-ban a módosító okirat?

A társasági adóban a módosítás hatása akkor számolható el, ha az okirat az ÁFA-törvény és a számviteli törvény követelményeinek egyaránt megfelel.

Hogyan kell biztosítani a hitelességet és a megőrzést?

A 2007. évi CXXVII. törvény 168/A. § (1) bekezdése előírja, hogy az okirat kibocsátásától a megőrzési idő végéig folyamatosan biztosítani kell annak eredetiségét és sértetlenségét. Ez a kötelezettség egyaránt vonatkozik a papíralapú és az elektronikus úton kezelt módosító dokumentumokra is.

A gazdálkodóknak olyan üzleti ellenőrzési eljárásokat kell bevezetniük, amelyek megbízható kapcsolatot teremtenek a módosító okirat és a mögöttes gazdasági teljesítés között. Az elektronikus archiválás során fokozott figyelmet kell fordítani az adathordozók tartós olvashatóságára és a jogszabályban előírt megőrzési határidők betartására.

Mi történik, ha hiányzik az eredeti számla?

Ha az eredeti számla nem áll rendelkezésre, a számlával egy tekintet alá eső okirat önmagában nem alkalmas a gazdasági esemény könyvelésére. Mivel a módosító bizonylat jogilag és tartalmilag az alapszámlára támaszkodik, annak hiányában a módosítást sem lehet hitelesnek tekinteni.

A társasági adó megállapítása során az eredeti bizonylat nélküli ráfordítás-elszámolások meg nem felelőnek minősülnek, amelyek adóbírságot és adóalap-korrekciós kötelezettséget vonnak maguk után az adóhatósági ellenőrzések során.

Helyettesítheti-e a számlával egy tekintet alá eső okirat az eredeti számlát?

Nem helyettesítheti az eredeti számlát. A számlával egy tekintet alá eső okirat kizárólag egy már meglévő számla adattartalmának módosítására, kiegészítésére vagy javítására szolgál, azzal együtt érvényes.

Milyen sorszámozási szabályok vonatkoznak a módosító okiratra?

A módosító okiratot a 2007. évi CXXVII. törvény 170. § (1) bekezdése alapján egyedi sorszámmal kell ellátni, amely biztosítja annak különálló és egyértelmű azonosítását a nyilvántartási rendszerben.

Kötelező-e aláírni a számlával egy tekintet alá eső okiratot?

Igen, a 2000. évi C. törvény 167. § (1) bekezdése szerint a bizonylat hitelességének igazolásához szükséges a kiállító és a teljesítést igazoló személyek cégszerű vagy felhatalmazáson alapuló aláírása.

Elfogadható-e az elektronikus úton küldött módosító bizonylat a TAO-ban?

Igen, elfogadható, amennyiben az elektronikus bizonylat megfelel a számviteli törvény 167. § (5) bekezdésében előírt hitelességi, sértetlenségi és olvashatósági követelményeknek.