TAO vagy KIVA 2026: Így adóznak a magyar mikrovállalkozások

Ez az összefoglaló bemutatja a magyar mikrovállalkozások számára elérhető két legfontosabb vállalati adózási formát, a társasági adót (TAO) és a kisvállalati adót (KIVA) 2026-ban. Megismerheti az adókulcsokat, az adóalap-csökkentő kedvezményeket, az értékhatárokat, valamint a választás optimális szempontjait a legfrissebb jogszabályi keretek alapján.

A magyar mikrovállalkozások 2026-ban alapvetően a társasági adó (TAO) és a kisvállalati adó (KIVA) adózási formák közül választhatnak tevékenységük végzéséhez. A legkedvezőbb rendszer kiválasztása elsősorban a cég személyi jellegű kifizetéseitől és a tervezett beruházások mértékétől függ. A döntést alapos kalkulációval érdemes meghozni, mivel az adónemek eltérő adóalap-megállapítási szabályokat alkalmaznak.

Kulcsfontosságú tudnivalók (Key Takeaways)

• A társasági adó (TAO) kulcsa egységesen 9%, de figyelembe kell venni a 2%-os elvárt minimum-adóalapot is.
• A kisvállalati adó (KIVA) mértéke 10%, amely kiváltja a társasági adót és a 13%-os szociális hozzájárulási adót.
• A KIVA választásának felső bevételi- és mérlegfőösszeg-határa a belépéskor legfeljebb 6 milliárd forint.
• A KIVA-ból történő kiesés után 24 hónapos várakozási időszak vonatkozik az ismételt választásra.
• Magas bérköltség esetén a KIVA, tőkeigényes és alacsony létszámú működésnél a TAO nyújt nagyobb megtakarítást.

Milyen adózási formák közül választhat egy mikrovállalkozás?

A mikrovállalkozások Magyarországon a 9%-os társasági adó vagy a 10%-os kisvállalati adózás keretein belül teljesíthetik éves adókötelezettségeiket.

Mindkét adónemet a hatályos hazai jogrendszer szabályozza, és a cégek saját döntésük alapján térhetnek át a kedvezőbb formára. A választás során mérlegelni kell a foglalkoztatottak létszámát, az éves bérköltséget és a növekedési terveket is.

Mi az a Társasági Adó (TAO) és hogyan működik?

A társasági adó (TAO) a vállalkozások nyereségét terhelő közvetlen adó, melynek alapja az adózás előtti eredmény módosító tételekkel növelt és csökkentett összege.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (1) bekezdése alapján az adó mértéke a pozitív adóalap 9%-a.

Lényeges törvényi előírás a jövedelem-minimum intézménye. Ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap nem éri el az összes bevétel 2%-át, a vállalkozásnak választása szerint vagy nyilatkozatot kell tennie, vagy ezen elvárt minimum-adóalap után kötelező megfizetnie az adót.

Hogyan csökkenthető a TAO adóalapja mikrovállalkozásként?

A mikrovállalkozások törvényes adóalap-csökkentő tételek révén jelentősen mérsékelhetik a fizetendő társasági adójukat az adóév során.

1. Mikrovállalkozási foglalkoztatási kedvezmény: A maximum 10 fős, köztartozásmentes mikrovállalkozások az új munkavállalók után az éves minimálbér 150%-át vonhatják le.
2. Fejlesztési tartalék: Az adóévi adózás előtti nyereség erejéig eredménytartalék köthető le, melyet 4 éven belül beruházásra kell fordítani.
3. KKV beruházási kedvezmény: Az újonnan üzembe helyezett gépek, berendezések és szoftverek bekerülési értéke teljes egészében levonható az adóalapból.
4. KKV hitelkamat-kedvezmény: A tárgyieszköz-beszerzéshez felvett hitelekre ténylegesen megfizetett kamat összege után közvetlen adókedvezmény vehető igénybe.
5. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: Legfeljebb 20 fős létszámig a megváltozott munkaképességű alkalmazott munkabére havonta legfeljebb a minimálbér erejéig levonható.
6. Közhasznú adományok: Közhasznú szervezet támogatása esetén az adomány értékének 20%-a, tartós szerződésnél pedig 40%-a csökkenti az adóalapot.

Mi az a Kisvállalati Adó (KIVA) és kik választhatják?

A kisvállalati adó (KIVA) egy egyszerűsített adónem, amely a legfeljebb 100 fős és 6 milliárd forint bevétellel rendelkező cégek választhatnak.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (2) bekezdése alapján a KIVA választásának együttes feltételei vannak:

• Az előző évi átlagos statisztikai állományi létszám nem haladhatja meg a 100 főt.
• Az előző évi bevétel és a mérlegfőösszeg külön-külön legfeljebb 6 milliárd forint lehet.
• A kapcsolódó vállalkozások létszám- és bevételi adatait kötelezően együttesen kell figyelembe venni.
• Az adóévet megelőző két naptári évben nem függesztette fel vagy törölte az adóhatóság az adózó adószámát.
• Az üzleti év mérlegfordulónapja kötelezően december 31-re esik.

Hogyan épül fel a KIVA adóalapja és mekkora az adó mértéke?

A KIVA mértéke az adóalap 10%-a, és alapvetően a jóváhagyott osztalékra, a pénztárnövekményre, valamint a személyi jellegű kifizetésekre vetül.

A 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az adóalap a pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések összege, de minimum a személyi jellegű kifizetések értéke. Az adókulcs 10%.

A KIVA legnagyobb előnye, hogy kiváltja a 13%-os szociális hozzájárulási adót (SzoHo). Az adóalapot növeli a kifizetett osztalék és a tőkekivonás, míg a tőkebevonás és a kapott osztalék csökkentő tételként jelenik meg.

Melyek a legjobb KIVA adómegtakarítási tippek?

A KIVA rendszere kifejezetten ösztönzi az új beruházások megvalósítását és a kedvezményezett munkavállalói csoportok foglalkoztatását.

Új tárgyi eszközök, szellemi termékek vásárlása csökkenti a pénzforgalmi egyenleget. Ennek köszönhetően a beruházások értéke közvetlenül levonható, így akár a személyi kifizetések után fizetendő adóalap is csökkenthető.

Kiemelten fontos a házipénztár egyenlegének kontrolálása. A mentesített pénztárérték a bevétel 5%-a, de legalább 1 millió forint, az ezt meghaladó növekmény után adózni kell, ezért célszerű év végén a készpénzállományt a határ értéke alatt tartani.

Mennyi a KIVA bevallási határideje és hogyan kell fizetni?

A KIVA éves bevallását a következő év május 31-ig kell benyújtani, míg az adóelőleget negyedévente kell teljesíteni.

Az adóelőleg fizetése és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatás negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig esedékes. Az előleg mértékét a negyedévben kifizetett személyi jellegű juttatások és a jóváhagyott osztalék alapján kell meghatározni.

Mikor szűnik meg automatikusan a KIVA-alanyiság?

A KIVA-alanyiság megszűnik, ha a vállalkozás átlépi a törvényben meghatározott 12 milliárd forintos forgalmi vagy a 200 fős létszámhatárt.

A megszűnést eredményező létszám- és bevételi korlátok lényegesen magasabbak a belépési küszöböknél. Ha az adóhatóság végrehajtható határozatban mulasztási bírságot szab ki bizonyos jogsértésekért, az szintén az adóalanyiság azonnali végével járhat.

Bármilyen okból kifolyólag is szűnik meg a KIVA tagság, a kieső cég a törvény szerint a megszűnés évét követő 24 hónapon át nem választhatja újra a kisvállalati adózást.

TAO vagy KIVA: Melyik adózási forma éri meg jobban?

Az alábbi táblázat közvetlenül összehasonlítja a két adónem legfontosabb jellemzőit és pénzügyi különbségeit a döntés megkönnyítéséhez.

Milyen esetekben kedvezőbb a KIVA választása, mint a TAO?

A KIVA választása elsősorban akkor előnyös, ha a vállalkozás bérköltsége és bérjellegű kifizetései magasak a nyereséghez képest, vagy ha a megtermelt profitot visszaforgatják fejlesztésekbe és beruházásokba.

Hányszorosa a foglalkoztatási kedvezmény a minimálbérnek a TAO adóalapnál?

A mikrovállalkozói foglalkoztatási kedvezmény keretében a vállalkozás az új alkalmazottak után az éves minimálbér 1,5-szeresét (150%-át) vonhatja le a társasági adó alapjából.

Hány hónapig nem választható újra a KIVA, ha megszűnik a tagság?

A kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a jogszabályok értelmében 24 hónapon keresztül nem választható újra a KIVA.

Milyen korlátok vonatkoznak a fejlesztési tartalék felhasználására?

A képzett fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő 4 adóéven belül kizárólag beruházási célokra kell fordítani, ellenkező esetben a fel nem használt rész után az adót késedelmi pótlékkal növelten kötelező megfizetni.