Az AI megírta. Te továbbküldenéd? Ingyenes webinár dr. Stier Katával november 10-én, 10 órakor. Regisztráció →

Blog

Társasági adó 2026: Minden, amit a 9%-os adókulcsról és kedvezményekről tudni kell

Utoljára frissítve: 6 perc olvasás
Egy modern számológép és egy kis cserépben lévő zöld növény egymás mellett egy tiszta fehér háttér előtt, a 2026-os társasági adózást és a zöld adókedvezményeket szimbolizálva.

Ez az összefoglaló bemutatja a 2026-os társasági adózás legfontosabb kereteit Magyarországon. Részletezi a belföldi illetőségű adóalanyok körét, a megengedett adóalap-korrekciókat, a veszteségelhatárolást, valmint az új zöld és fenntarthatósági adókedvezményeket az 1996. évi LXXXI. törvény alapján.

A társasági adózás 2026-ban is stabil alapokon nyugszik Magyarországon, hiszen az adókulcs mértéke egységesen 9% marad a pozitív adóalap után. A vállalkozásoknak az üzleti évi beszámolóban szereplő adózás előtti eredményből kell levezetniük a végső adóalapot a törvényes korrekciós tényezők figyelembevételével. Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) szabályozza a teljes adóévi keretrendszert, meghatározva az adóalanyok jogait és kötelezettségeit.

Kiemelt tudnivalók (Key Takeaways)

A 2026-os adóév leglényegesebb szabályai és a kapcsolódó keretszámok az alábbiak szerint foglalhatók össze:

  • Egységes és kedvező, 9%-os társasági adókulcs érvényes a teljes adóalapra.
  • Az elhatárolt veszteség legfeljebb a tárgyévi adóalap 50%-áig használható fel csökkentésre.
  • A kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény főszerinti mértéke az elszámolható költségek 10%-a.
  • Új környezetvédelmi (22/I. §) és tiszta technológiai gyártási (CISAF) kedvezmények érhetők el 2026-tól.
  • A naptári éves adózóknak az adóbevallást és a befizetést május 31-ig kell teljesíteniük.

Bevezetés: Hogyan alakul a társasági adózás 2026-ban Magyarországon?

A magyarországi társasági adó mértéke 2026-ban változatlanul egységesen 9%, amely az Európai Unió egyik legalacsonyabb adókulcsa. Az adózóknak a tényleges adóalapot az adóév végén elkészített pénzügyi beszámoló adózás előtti eredményéből kiindulva kell kalkulálniuk.

Az adózás előtti eredményt a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek módosítják a végleges adóalap eléréséhez. Az adózási kereteket az 1996. évi LXXXI. törvény rögzíti, amely biztosítja a kiszámítható jogi és gazdasági környezetet a vállalkozások számára.

Mi minősül társasági adóalanynak a Tao. tv. szerint?

A társasági adóalany olyan gazdasági szervezet vagy jogi személy, amely a jogszabályban rögzített tevékenysége és jogállása alapján adókötelezettség alá esik. A jogalkotó megkülönböztet belföldi illetőségű adózókat és korlátozott kötelezettséggel bíró külföldi illetőségű szervezeteket.

A belföldi illetőségű adózók, mint a gazdasági társaságok, szövetkezetek és ügyvédi irodák, a globális jövedelmük után adóznak. A külföldi illetőségű vállalkozások kizárólag a belföldi telephelyükön végzett gazdasági tevékenységükből származó nyereségük után kötelesek adót fizetni. A csoportos adóalanyiság lehetővé teszi a kapcsolódó vállalkozások közös adózását, amelyre vonatkozó bejelentési kérelmet 2026. november 1. és november 20. között kell benyújtani a hatósághoz.

Hogyan vezethető le a társasági adóalap?

A társasági adóalap levezetése az éves számviteli beszámoló szerinti korrigált eredményeken alapul az alábbi strukturált lépések mentén:

  1. Az adózás előtti eredmény rögzítése a tárgyévi beszámoló mérlegéből és eredménykimutatásából.
  2. A törvény által előírt növelő tételek hozzáadása, mint például az adóévben elszámolt nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek vagy a kapott bírságok.
  3. A megengedett csökkentő tételek levonása, különös tekintettel a kapott osztalékokra és a korábban elhatárolt veszteségekre.
  4. A jövőbeni beruházások fedezetére képzett fejlesztési tartalék összegének levonása az adózás előtti nyereség erejéig.

Melyek az elhatárolt veszteség szabályai?

Az elhatárolt veszteség érvényesítése lehetőséget ad a vállalkozásoknak arra, hogy a korábbi évek veszteségeivel csökkentsék a későbbi nyereséges évek adóalapját. Az 1996. évi LXXXI. törvény értelmében a keletkezett negatív adóalap a következő 5 adóévben számolható el csökkentésként.

A veszteség felhasználása során szigorú korlát él, mivel az elszámolt összeg legfeljebb a tárgyévi adóalap 50%-áig terjedhet. A csoportos adóalanyok szintén élhetnek ezzel a lehetőséggel, de náluk a levonás után megmaradó csoportos adóalapnak kötelezően el kell érnie a tagok egyedi pozitív adóalapjainak összesített felét.

Milyen sorrendben érvényesíthetők az adókedvezmények?

Az adókedvezmények érvényesítése szigorú hierarchikus rendben történik, amely meghatározza az egyes kedvezménytípusok alkalmazásának egymásutániságát és maximális mértékét.

Kedvezmény típusaÉrvényesítési sorrendMaximális levonási korlát
Kutatás-fejlesztési (K+F) kedvezmény (22/G. §)Első lépésben alkalmazandóAkár a fizetendő adó 100%-áig terjedhet
Hagyományos fejlesztési adókedvezmény (22/B. §)Második lépésben alkalmazandóA fennmaradó adó legfeljebb 80%-áig
Minden egyéb adókedvezményHarmadik lépésben alkalmazandóA fennmaradó adó legfeljebb 70%-áig

Kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény (22/G. §)

A K+F adókedvezmény a hazai innováció ösztönzését szolgálja, lehetővé téve a kutatási projektek közvetlen költségeinek részleges levonását a társasági adóból. Az adókedvezmény alapesetben a felmerült és igazolt közvetlen költségek 10%-át teszi ki.

A fel nem használt kedvezménykeret az elszámolás évét követő 3 adóévben továbbvihető és érvényesíthető. Amennyiben a vállalkozás a 4 éves ciklus alatt nem tudja teljes egészében felhasználni a kedvezményt, a NAV a fennmaradó összeget automatikusan visszatéríti a részére.

Az új tiszta technológiák gyártási kapacitásának adókedvezménye (CISAF)

A CISAF-beruházások támogatása a környezetbarát technológiai eszközök gyártásának meghonosítását célozza Magyarországon a globális klímacélokkal összhangban. A kedvezmény az Európai Bizottság által meghatározott tiszta technológiájú eszközök és részegységek gyártására vehető igénybe.

A támogatási intenzitás földrajzi elhelyezkedéstől függően változik, így Budapesten az elszámolható költségek 15%-a, míg vidéki helyszíneken 35%-a igényelhető. További alapvető feltétel, hogy a beruházás állami támogatás hiányában bizonyíthatóan az EGT területén kívül valósulna meg.

Energiahatékonysági és villamosenergia-tároló beruházások kedvezménye

A vállalati energiaátmenet támogatása érdekében a törvény jelentős adókedvezményt biztosít az energiahatékonyságot javító, valamint az energiatárolást segítő projektekre.

Kedvezmény típusaÉrvényesíthetőség idejeAlapvető feltételek és korlátok
Energiahatékonysági kedvezmény (22/E. §)6 egymást követő adóévBudapesten 30%, vidéken akár 45% mértékű adólevonás.
Villamosenergia-tároló kedvezmény (22/H. §)6 egymást követő adóévA betáplált energia legalább 75%-a megújuló forrásból kell származzon.

Új környezetvédelmi és ökológiai célú adókedvezmény (22/I. §)

Az új környezetvédelmi adókedvezmény a fenntartható és zöld gazdasági működésre való áttérést ösztönzi jelentős méretű beruházások támogatásával. A jogszabály előírja, hogy a kedvezményre kizárólag a jelenértéken legalább 100 millió Ft értékű beruházások jogosultak.

A kedvezmény mértéke a konkrét ökológiai céloktól függően alakul, így a környezeti károk felszámolásánál a költségek 100%-a, míg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnál 70%-a számolható el. Az igénybe vehető állami támogatás felső határa nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Mi az a növekedési adóhitel (NAHI)?

A növekedési adóhitel egy olyan törvényi adóhalasztási kedvezmény, amely a gyorsan növekvő fázisban lévő vállalkozások likviditását hivatott megőrizni. A konstrukció segít abban, hogy a hirtelen megugró nyereség adóvonzata ne terhelje azonnal a működést.

A jogosult adózók a tárgyévi adójuk meghatározott részének befizetését elhalaszthatják, és azt elegendő a következő két adóévben egyenlő részletekben rendezniük a hatóság felé. Ezáltal a megmaradó tőke közvetlenül visszaforgatható a vállalkozás mindennapi működésébe és újabb beruházásaiba.

Társasági adóbevallás és fizetési határidők 2026-ban

A társasági adóbevallás benyújtásának és az ehhez kapcsolódó adó rendezésének szigorú adminisztratív határidői vannak a jogszabályban. A naptári éves gazdálkodást folytató adózóknak a bevallást és a fizetést május 31-ig kell teljesíteniük.

Az adózóknak a bevalláshoz a NAV által rendszeresített ‛29-es számú elektronikus nyomtatványt kell alkalmazniuk. Bár az adó megállapítása és bevallása forintban történik, a vállalkozásoknak lehetőségük van az adótartozást USD vagy EUR devizákban is teljesíteni a NAV felé.

Milyen adókulccsal kell számolni a társasági adót 2026-ban?
A társasági adó kulcsa 2026-ban is egységesen 9%, amelyet a korrigált pozitív adóalapra kell vetíteni a fizetendő összeg kiszámításához.
Meddig kell benyújtani a 2026-os társasági adóbevallást?
A naptári éves adózók számára a benyújtási és befizetési határidő az adóévet követő év május 31-e, azaz naptári éves működés esetén 2027. május 31.
Hány évig vihető át a fel nem használt K+F adókedvezmény?
A fel nem használt kutatás-fejlesztési adókedvezmény a felmerülés évét követő 3 adóévben érvényesíthető, ezt követően a NAV automatikusan visszatéríti.
Lehet-e euróban vagy dollárban fizetni a társasági adót?
Igen, a társasági adó megfizethető USD vagy EUR devizában is, amennyiben az adózó ezt a szándékát előzetesen bejelentette az adóhatóságnak.
Mi az a CISAF-beruházás és mikortól érvényesíthető rá adókedvezmény?
A tiszta technológiák gyártási kapacitását növelő beruházás, amelyre a 2026. január 1-je után indított projektek esetében vehető igénybe fejlesztési adókedvezmény.

Az azta a(z) 2026. július 15. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.

Kérdezze az aztát a saját esetéről.

Minden válasz forrásmegjelöléssel érkezik, így megnyithatja és ellenőrizheti a jogszabályhelyet.

Próbálja ki ingyen