Társasági adó 2026: A TAO kiszámítása és mérséklése
Ebből az összefoglalóból gyorsan áttekintheti a társasági adó 2026. évi pontos kiszámítását. Megismerheti az adóalap legfontosabb módosító tételeit, az elhatárolt veszteség felhasználási szabályait és az adókedvezmények igénybevételi sorrendjét a jogszabályi előírásoknak megfelelően.
Legfontosabb tudnivalók a TAO kiszámításáról (Key Takeaways)
- Az adókulcs mértéke egységesen 9% a teljes adóalapra vonatkozóan.
- A kiindulópont minden esetben a számviteli törvények szerinti adózás előtti eredmény.
- Az elhatárolt veszteség az adóalap legfeljebb 50%-áig érvényesíthető.
- Ha az adóalap alacsonyabb a jövedelem-(nyereség-)minimumnál, külön döntést kell hozni.
- Az adókedvezmények szigorú és kötött törvényi sorrendben vonhatók le.
Hogyan történik a társasági adó kiszámítása?
A társasági adó kiszámítása a könyvviteli zárlatból levezetett adózás előtti eredményből indul ki, amelyet növelő és csökkentő tételekkel korrigálnak a jogszabályban rögzített adóalapig.
Az 1996. évi LXXXI. törvény előírja, hogy az adóalap 9%-ával számított adóból a kedvezmények levonása után kapjuk meg a ténylegesen fizetendő társasági adót.
| Lépés száma | Megnevezés | Számítási módszer és törvényi hivatkozás |
|---|---|---|
| 1. lépés | Adózás előtti eredmény | A számviteli beszámoló alapján meghatározott kiinduló nyereség. |
| 2. lépés | Adóalap korrekciója | Az adózás előtti eredmény növelése (8. §) és csökkentése (7. §) alapján. |
| 3. lépés | Adóalap megállapítása | A korrigált összeg, amely nem lehet kevesebb a jövedelem-minimumnál. |
| 4. lépés | Számított adó | A megállapított pozitív adóalap megszorozva az egységes 9%-os kulccsal. |
| 5. lépés | Adókedvezmények | A számított adó csökkentése a jogszabályi sorrend és korlátok szerint. |
| 6. lépés | Fizetendő adó | A kedvezmények és a külföldön megfizetett adó levonása utáni nettó összeg. |
Mi az a társasági adó (TAO) és kik az alanyai?
A társasági adó a belföldi és külföldi illetőségű jogi személyek, társas vállalkozások jövedelmét terhelő közvetlen adónem. Magyarországon az adó alapja az elért jövedelem, amelynek mértékét és adóztatási részleteit az 1996. évi LXXXI. törvény szabályozza.
A törvény értelmében az adó alanyai Magyarországon az alábbi gazdálkodó szervezetek közül kerülnek ki:
- Korlátolt felelősségű társaságok (Kft.)
- Betéti társaságok (Bt.)
- Részvénytársaságok (Zrt. és Nyrt.)
- Közkereseti társaságok (Kkt.)
- Alapítványok és egyesületek (kizárólag a vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után)
Melyek a leggyakoribb adóalap-módosító tételek?
Az adóalap meghatározásához az adózás előtti eredményt kötelező jelleggel módosítani kell a törvény által nevesített tételekkel.
A módosítás célja, hogy az adó alapja ténylegesen a vállalkozási tevékenység valós, elismert jövedelmét tükrözze a költségvetés felé.
Melyek az adóalapot növelő tételek?
Az adóalapot növelő tételek olyan kiadások vagy elszámolások, amelyeket a számvitelben ráfordításként kezeltek, de az adójog nem ismer el teljesen.
- A tárgyévben képzett céltartalékok összege a számviteli elszámolással egyezően.
- A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek és ráfordítások értéke.
- A különböző hatóságok által kiszabott, meg nem fizetett bírságok és jogkövetkezmények.
- A nettó finanszírozási költségnek az EBITDA 30%-át meghaladó része a kamatlevonási korlátozás szerint.
Melyek az adóalapot csökkentő tételek?
Az adóalapot csökkentő tételek olyan kedvezmények, amelyek mérsékelik az adóterhet a beruházások és fejlesztések ösztönzése érdekében.
- A korábbi évekről áthozott, elhatárolt veszteség elismert része.
- A tárgyévben felhasznált, korábban már megadóztatott céltartalék összege.
- A kapott vagy járó osztalék összege, amely mentesített jövedelemnek minősül.
- A fejlesztési tartalékba helyezett összeg, legfeljebb az adózás előtti nyereségig.
- A kutatás-fejlesztés (K+F) tevékenység közvetlen költsége.
Mi az a jövedelem-(nyereség-)minimum és mikor kell alkalmazni?
A jövedelem-(nyereség-)minimum egy olyan elvárt minimum adóalap, amely biztosítja, hogy minden működő vállalkozás hozzájáruljon a közterhekhez.
Ha a korrigált adóalap vagy az adózás előtti eredmény nem éri el a bevételek 2%-át, a vállalkozásoknak választaniuk kell.
- Az adózó dönthet úgy, hogy a bevételeinek 2%-át tekinti a társasági adó alapjának.
- Az adózó nyilatkozatot tehet az adóbevallásban a valós és részletes költségelszámolásáról.
- A nyilatkozattétel választása esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fokozott ellenőrzési kockázatot állapíthat meg.
Hogyan használható fel az elhatárolt veszteség?
A veszteséges évek negatív adóalapja csökkentheti a jövőbeni nyereséges évek adóalapját a törvényi korlátozások figyelembevételével.
Az 1996. évi LXXXI. törvény 17. §-a alapján az elhatárolt veszteség felhasználására az alábbi szabályok vonatkoznak:
- A keletkezett veszteség legfeljebb a következő 5 adóévben használható fel az adóalap csökkentésére.
- Egy adott adóévben a veszteség legfeljebb a veszteség nélkül számított adóalap 50%-áig számolható el csökkentő tételként.
- Példa számszakilag: 10 millió forint adóalap és 6 millió forint elhatárolt veszteség esetén a tárgyévben legfeljebb 5 millió forint veszteség használható fel.
Milyen adókedvezmények vehetők igénybe és milyen sorrendben?
A kiszámított társasági adó összege különböző beruházási és fejlesztési célú állami kedvezményekkel tovább csökkenthető.
Az adókedvezmények érvényesítése során szigorú jogszabályi sorrendet és levonási korlátokat kell alkalmazni.
| Kedvezmény típusa | Érvényesítési sorrend | Maximális levonási korlát |
|---|---|---|
| K+F adókedvezmény | Elsőként érvényesíthető kedvezmény | A számított adó teljes összegéig terjedhet. |
| Fejlesztési adókedvezmény | Másodikként érvényesíthető kedvezmény | A K+F kedvezmény utáni adó legfeljebb 80%-áig. |
| Minden egyéb adókedvezmény | Harmadikként érvényesíthető kedvezmény | Az így fennmaradó adó legfeljebb 70%-áig. |
Milyen speciális szabályok vonatkoznak az IFRS és csoportos adózókra?
Bizonyos vállalkozási formák és cégcsoportok esetében a társasági adó megállapítása egyedi módszertant igényel.
A nemzetközi szabályok és az adótervezési csoportok az alábbi eltérő előírások alá tartoznak:
- Az IFRS-alapú beszámolót készítő adózókra az 1996. évi LXXXI. törvény II/A. fejezetének speciális adóalap-meghatározási szabályai vonatkoznak.
- Csoportos társasági adóalanyiság esetén a tagok egyedi pozitív adóalapjai arányában kell felosztani a teljes csoport fizetendő adóját.
- Mennyi a társasági adó kulcsa 2026-ban Magyarországon?
- A társasági adó kulcsa egységesen 9% a teljes megállapított adóalapra, sávos adózás nem alkalmazandó.
- Mi történik, ha a cég veszteséges? Kell-e TAO-t fizetni?
- Veszteség esetén a jövedelem-minimum szabályát kell vizsgálni. Ha nem kíván a cég a bevételek 2%-a után adózni, nyilatkozatot kell tennie a bevallásban.
- Hogyan működik a jövedelem-minimum szabálya, ha nem volt bevételem?
- Ha a vállalkozásnak egyáltalán nem volt bevétele a tárgyévben, akkor a jövedelem-minimum alapja is nulla, így nem keletkezik fizetési kötelezettség.
- Milyen korlátozások vonatkoznak a fejlesztési tartalék képzésére?
- A fejlesztési tartalékként lekötött összeg legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség összegéig érvényesíthető adóalap-csökkentő tételként.
Az azta a(z) 2026. július 15. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.