Társasági adó kiszámítása lépésről lépésre a TAO törvény szerint

A társasági adó kiszámítása a vállalkozások egyik legfontosabb év végi feladata. Ez az útmutató bemutatja az adóalap korrigálásának lépéseit, a kedvezmények érvényesítését és a bevallási határidőket a hatályos hazai jogszabályok alapján.

Kulcsfontosságú tudnivalók a társasági adó kiszámításához

• Egységes és kedvező adókulcs: A magyar társasági adó mértéke egységesen 9% az adóalap összegétől függetlenül.
• Az adószámítás alapképlete: A kiindulópont az adózás előtti eredmény, amelyet a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek módosítanak.
• Fontos határidők: A bevallást és a végső adófizetést az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig, általában május 31-ig kell teljesíteni.

Mi az a társasági adó (TAO) és mennyi a mértéke?

A társasági adó a belföldi és külföldi vállalkozások jövedelmét terhelő közvetlen adónem Magyarországon. A hatályos szabályozás értelmében a nettó pozitív adóalap után fizetendő, egységesen 9%-os kulccsal számított kötelezettség.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-törvény) 19. § (1) bekezdése alapján a társasági adó mértéke az adóalap 9 százaléka. Ez a lapos adókulcs kiszámítható és versenyképes környezetet biztosít a hazai gazdasági szereplők számára.

Hogyan épül fel a TAO kiszámítása lépésről lépésre?

A fizetendő társasági adó meghatározása egy szigorúan szabályozott, egymásra épülő lépésekből álló folyamat. A számítás során a könyvviteli eredményből kiindulva jutunk el a ténylegesen költségvetésbe utalandó összegig.

1. lépés: Az adózás előtti eredmény meghatározása

Az adózás előtti eredmény a vállalkozás üzleti évének zárásakor elkészített számviteli beszámolóból származó hivatalos eredmény. A Tao-törvény 6. § (2) bekezdése előírja, hogy az adó alapját az adózó ezen elszámolt beszámolási eredményéből kiindulva köteles meghatározni.

Melyek a leggyakoribb adóalap-csökkentő tételek?

Az adóalap-csökkentő tételek olyan törvényi kedvezmények, amelyek mérséklik az adózás előtti eredményt, így csökkentik a fizetendő adót is. A Tao-törvény 7. § (1) bekezdése alapján a legfontosabb csökkentő tételek a következők:

1. Az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás az 1. és 2. számú mellékletekben rögzített kulcsok alapján.
2. A fejlesztési tartalék képzése, amely az eredménytartalékból lekötött tartalékba átvezetett évközi nyereség.
3. A kapott (járó) osztalék és részesedés címén elszámolt bevétel, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott összeget.
4. A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység közvetlen költsége.

Mely tételek növelik kötelezően a társasági adóalapot?

Az adóalap-növelő tételek a számviteli törvény szerint elszámolt ráfordításokat korrigálják adózási szempontból. A Tao-törvény 8. § (1) bekezdése szerint az adózás előtti eredményt kötelezően növelni kell az alábbi tételekkel:

• A számviteli törvény szabályai szerint elszámolt könyvviteli értékcsökkenés összege.
• A vállalkozási tevékenységgel össze nem függő költségek és ráfordítások elszámolt értéke.
• A jogerős határozatban megállapított bírságok ráfordításként növelt összege.
• A képzett céltartalékok összege, amelyek növelik az adóalapot az érintett adóévben.

Mi az a jövedelem-(nyereség-)minimum és mikor kell alkalmazni?

A jövedelem-(nyereség-)minimum a korrigált összes bevétel legalább 2 százaléka, amely az elvárt minimális adóalapot képezi. Ha az adózó módosított adóalapja nem éri el ezt az értéket, speciális adózási szabályokat kell alkalmazni.

A Tao-törvény 6. § (5) és (7) bekezdése alapján ilyen esetben az adózónak két lehetősége van. Dönhet úgy, hogy a bevallásban részletes nyilatkozatot tesz az alacsony nyereség okairól, vagy választhatja az elvárt minimumadó-alap szerinti adófizetést.

Hogyan érvényesíthető a korábbi évek elhatárolt vesztesége?

A korábbi években felhalmozott negatív adóalap csökkenti az adóévi pozitív adóalapot a törvényi limitek figyelembevételével. A veszteségleírást a vállalkozásoknak kötelezően időrendi sorrendben kell felhasználniuk.

A Tao-törvény 17. § (1) és (2) bekezdése alapján a korábbi évek elhatárolt vesztesége legfeljebb az adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el. Az érvényesítés határideje szigorúan a veszteség keletkezését követő 5 adóévre korlátozódik.

Hogyan számítható ki a nettó és a fizetendő társasági adó?

A fizetendő társasági adó a kiszámított 9%-os adó és az érvényesíthető adókedvezmények, valamint a külföldi adóbeszámítások nettó egyenlege. A kedvezmények levonása szigorú hierarchikus sorrendben történik.

A Tao-törvény 23. § (4) bekezdése szerint elsőként a K+F adókedvezményt kell érvényesíteni korlátozás nélkül. Másodikként a fejlesztési adókedvezmény vonható le a fennmaradó adó legfeljebb 80 százalékáig, majd harmadik körben minden egyéb kedvezmény érvényesíthető a maradék adó legfeljebb 70 százalékáig.

Végül a Tao-törvény 24. § (1) bekezdése szerint a külföldön megfizetett adó beszámításával állapítjuk meg a költségvetésbe ténylegesen fizetendő nettó társasági adó összegét.

Mik a legfontosabb TAO bevallási és fizetési határidők?

A társasági adó bevallására, az adóelőlegek fizetésére és a végső elszámolásra pontos jogszabályi határidők vonatkoznak. A naptári éves adózóknak az alábbi táblázat szerint kell teljesíteniük kötelezettségeiket.

Mi történik, ha a korrigált adóalap negatív vagy nulla?

Ha a korrigált adóalap nulla vagy negatív, abban az adóévben nem keletkezik társasági adófizetési kötelezettség. A keletkezett negatív adóalap elhatárolt veszteségként a következő 5 adóévben használható fel az adóalap csökkentésére.

Milyen sorrendben lehet igénybe venni a TAO-adókedvezményeket?

Az adókedvezményeket a Tao-törvény 23. §-a szerint három csoportban, szigorú sorrendben kell igénybe venni. Először a korlátozás nélküli kutatás-fejlesztési kedvezményt, majd a maximum 80%-ig érvényesíthető fejlesztési kedvezményt, végül a fennmaradó adó legfeljebb 70%-áig terjedő egyéb kedvezményeket kell levonni.

Hogyan kérhető a társasági adóelőleg mérséklése?

Az adóalany az adóhatóságtól kérheti az előírt adóelőleg mérséklését az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 69. § (1) bekezdése alapján. A kérelmet akkor lehet benyújtani az esedékesség előtt, ha az adózó bizonyítja, hogy az adóévi várható adója nem éri el az adóelőleg alapját.

Mit jelent a vállalkozási tevékenységgel össze nem függő költség a Tao-ban?

Ez olyan elszámolt költség vagy ráfordítás, amely nem a vállalkozás bevételszerző tevékenységét szolgálja. Az ilyen tételek, amelyeket a Tao-törvény 3. számú melléklete részletez, kötelezően növelik a társasági adó alapját.