Az AI megírta. Te továbbküldenéd? Ingyenes webinár dr. Stier Katával november 10-én, 10 órakor. Regisztráció →

Blog

Társasági adó (TAO) 2026-os kiszámítási útmutató

Utoljára frissítve: 5 perc olvasás
Egy modern asztali számológép és egy kitöltött magyar adóbevallási nyomtatvány elegáns elrendezésben, amely a társasági adó kiszámítását szimbolizálja.

Ez az útmutató részletesen bemutatja a társasági adó (TAO) 2026-os kiszámításának menetét. Megismerheti az adóalap korrigálását, a kedvezményeket és a bevallási szabályokat az 1996. évi LXXXI. törvény alapján. Így pontosan megtervezheti vállalkozása kötelezettségeit.

Kulcsfontosságú tudnivalók a 2026-os TAO kiszámításához

  • Az adózás menete három fő lépésre épül: a korrigált adóalap meghatározására, a számított adó megállapítására, valamint a fizetendő adó kiszámítására.
  • A társasági adó mértéke Magyarországon egységesen 9%, amely az adóalapra vetítve határozza meg a számított adót.
  • A bevallást és az adó megfizetését az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig, naptári éves adózóknál május 31-ig kell teljesíteni.

Hogyan működik a tao kiszámítása a vállalati adózásban?

A társasági adó kiszámítása egy szigorúan meghatározott háromlépcsős logikai folyamaton alapul a hazai jogrendszerben. Először meg kell határozni az adó alapját, amelyet ezt követően a törvényi mértékkel megszorozva kapunk meg mint számított adót. Végül a különböző kedvezmények levonásával alakul ki a ténylegesen fizetendő adó összege.

Első lépésként a vállalkozásnak a számviteli beszámoló szerinti adózás előtti eredményét kell alapul vennie. Ezt az összeget a törvény által előírt növelő és csökkentő tételekkel kell módosítani a pontos adóalap eléréséhez. Ezután a törvényes adókulcs alkalmazásával kiszámítják a bruttó adót, amelyből levonják az elérhető adókedvezményeket.

Mi az az adózás előtti eredmény és hogyan korrigáljuk?

Az adózás előtti eredmény a vállalkozás számviteli beszámolójában vagy könyvviteli zárlatában kimutatott, a bevételek és ráfordítások különbségeként adódó nyereség vagy veszteség. Az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (1) bekezdése alapján ez az érték szolgál a társasági adó alapjának kiindulópontjaként. Ezt az összeget törvényi korrekciókkal kötelező módosítani.

A korrekció azért szükséges, mert a számviteli elszámolás szabályai eltérnek az adótörvény elveitől. Az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek egyenlegeként kapjuk meg a nettó adóalapot. Ezt a levezetést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatója szerinti sémát követve kell elvégezni.

Melyek a leggyakoribb csökkentő tételek a TAO-ban?

A csökkentő tételek mérséklik az adóalapot, ezáltal közvetlenül csökkentik a vállalkozásra háruló végső adóterhet. Az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdése tételesen felsorolja azokat a jogcímeket, amelyekkel az adózás előtti eredmény jogszerűen csökkenthető.

  • A korábbi adóévekről áthozott, elhatárolt veszteség törvényben meghatározott összege.
  • Az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás, amelyet a jogszabály mellékleteiben megadott kulcsokkal kell kiszámítani.
  • A jövőbeli beruházásokra képzett fejlesztési tartalék összege.
  • A kapott vagy járó osztalék és részesedés, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott összeget.
  • A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység közvetlen költsége.

Melyek a leggyakoribb növelő tételek a TAO-ban?

A növelő tételek növelik a fizetendő adó alapját, mivel olyan költségeket korrigálnak, amelyeket az adótörvény nem ismer el. Az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdése határozza meg ezen tételek kötelező alkalmazását.

  • A számviteli szabályok szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összege.
  • A céltartalék képzése miatt az adóévben ráfordításként elszámolt összeg.
  • A vállalkozási tevékenységgel közvetlenül össze nem függő költségek és ráfordítások értéke.
  • A jogerős bírósági vagy hatósági határozatban megállapított bírságok összege.
  • A kamatlevonási korlátozás alá eső, az EBITDA meghatározott részét meghaladó nettó finanszírozási költség.

Mi az a jövedelem-minimum vizsgatétel?

A jövedelem-minimum egy olyan minimális adóalap-határ, amelyet a vállalkozásoknak el kell érniük az adóév végén. Az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (7) bekezdése szerint a jövedelem-minimum a korrigált összes bevétel 2 százalékában van meghatározva.

Amennyiben a rendes szabályok szerint számított adóalap nem éri el ezt az értéket, a cég választhat. Fizethet adót a 2 százalékos minimum után, vagy nyilatkozatot tehet az adóbevallásában a valós helyzetről. A nyilatkozattétel választása ugyanakkor a NAV tájékoztatása alapján fokozott adóellenőrzési kockázattal járhat.

Hogyan működik a veszteségelhatárolás 2026-ban?

A veszteségelhatárolás lehetővé teszi a korábbi években elszenvedett veszteségek levonását a későbbi évek nyereséges adóalapjából. Az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1) bekezdése értelmében a negatív adóalap a keletkezését követő 5 adóévben használható fel.

A felhasználás során figyelembe kell venni az összeghatárt is, amely korlátozza az egy évben érvényesíthető kedvezményt. A törvény 17. § (2) bekezdése előírja, hogy az elhatárolt veszteség legfeljebb az adott adóévi adóalap 50 százalékáig csökkentheti az aktuális adóalapot.

Mennyi a társasági adó mértéke és hogyan számítjuk ki?

A társasági adó mértéke Magyarországon egységesen 9 százalék, amely minden társasági adóalanyra sávok nélkül, egyformán vonatkozik. Az adó kiszámítása az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (1) bekezdésében rögzített kulcs alapján történik.

A számítás képlete a korrigált adóalap és a törvényes adókulcs szorzataként írható fel egyszerűen:

Adóalap !!\times!! 9\% = Számított társasági adó

Milyen adókedvezmények csökkenthetik a fizetendő adót?

Az adókedvezmények a már kiszámított adó összegét csökkentik, így mérsékelve a ténylegesen fizetendő kötelezettséget. Az 1996. évi LXXXI. törvény 24. § (1) bekezdése szabályozza az adóból levonható különféle kedvezményeket és támogatásokat.

Kedvezmény típusaÉrintett tevékenységHatás a fizetendő adóra
Fejlesztési adókedvezményMeghatározott értékű és célú beruházások megvalósításaA számított adó legfeljebb 80 százalékáig biztosít levonási lehetőséget.
Energiahatékonysági kedvezményEnergiahatékonyságot növelő gépek, eszközök beszerzéseA beruházás minősített költségeinek arányában csökkenti az adót.
Támogatások kedvezményeFilmalkotások vagy látvány-csapatsportok támogatásaA felajánlott támogatás összege közvetlenül az adóból vonható le.

Milyen határidők és nyomtatványok érvényesek a TAO bevallásra?

A társasági adóbevallást a naptári évvel egyező üzleti évet alkalmazó adózóknak május 31-ig kell benyújtaniuk. A bevallásra a NAV által rendszeresített '29 jelű elektronikus nyomtatvány szolgál, amelyet az ügyfélkapun keresztül kell elküldeni.

A vállalkozások az adóéven belül előlegfizetésre kötelezettek, amelynek elszámolása az éves bevallásban történik meg. Az éves bevalláskor megállapított különbözetet szintén a bevallási határidőig kell megfizetni vagy visszaigényelni. Az adókötelezettséget forintban kell nyilvántartani, de előzetes bejelentéssel euróban vagy amerikai dollárban is rendezhető.

Mi az a csoportos TAO-alanyiság és kinek éri meg?

A csoportos társasági adóalanyiság lehetővé teszi, hogy a kapcsolt vállalkozások közösen, egyetlen adóalanyként teljesítsék adókötelezettségüket. Az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (12) bekezdése alapján a csoport alapja a tagok egyedi pozitív adóalapjainak összege.

Ez a struktúra különösen az egymással szorosan együttműködő cégcsoportoknak előnyös, mivel a belső veszteségek és nyereségek kiegyenlíthetik egymást. A törvény 24. § (3) bekezdése szerint a csoportos fizetendő adót a tagok között a pozitív egyedi adóalapok arányában osztják fel.

Mikor kell benyújtani a 2026-os társasági adóbevallást?
A naptári éves adózóknak a 2026-os adóévről szóló bevallást az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig, azaz 2027. május 31-ig kell benyújtaniuk.
Lehet-e euróban vagy dollárban fizetni a társasági adót Magyarországon?
Igen, a társasági adófizetési kötelezettség a törvényi előírásoknak megfelelő előzetes bejelentést követően euróban (EUR) vagy amerikai dollárban (USD) is teljesíthető.
Mi történik, ha a cégem veszteséges, kell-e társasági adót fizetni?
Veszteség esetén vizsgálni kell a jövedelem-minimumot. Ha a vállalkozás nem éri el a 2 százalékos minimumot, dönthet úgy, hogy a jövedelem-minimum után adózik, vagy nyilatkozatot tesz a valós veszteségről adófizetés nélkül.
Milyen büntetéssel jár, ha a jövedelem-minimum helyett a nyilatkozattételt választom?
A nyilatkozattétel önmagában nem jár büntetéssel, azonban a NAV tájékoztatása alapján ez a döntés jelentősen növeli a célzott adóhatósági ellenőrzések kockázatát.

Az azta a(z) 2026. július 15. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.

Kérdezze az aztát a saját esetéről.

Minden válasz forrásmegjelöléssel érkezik, így megnyithatja és ellenőrizheti a jogszabályhelyet.

Próbálja ki ingyen