TB járulék visszaigénylése: Útmutató a visszatérítéshez

A vállalati adózásban a TB járulék visszaigénylése a tévesen levont összegek rendezését, a kedvezmények utólagos érvényesítését és az adószámlán keletkező túlfizetések visszatérítését jelenti. A folyamat precíz jogszabályi lépéseket és szigorú bevallási határidők betartását követeli meg a vállalkozásoktól.

A vállalati adózásban a TB járulék visszaigénylése a tévesen bevallott vagy levont kötelezettségek utólagos korrekciójával történik az állami adóhatóságnál. A sikeres visszatérítés kulcsa a levont munkavállalói járulékok és a munkáltatói adók pontos különválasztása, valamint a megfelelő nyomtatványok benyújtása. Az eljárás során a vállalkozásoknak szigorúan követniük kell a hatályos adóigazgatási szabályokat a szankciók elkerülése érdekében.

Legfontosabb tudnivalók a járuléki túlfizetések rendezéséről

• A munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, amelyet a munkáltató von le és vall be.
• A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 13%, amelyre különböző törvényi kedvezmények érvényesíthetők.
• Aktív jogviszony esetén a munkáltató önellenőrzéssel és a következő havi bérszámfejtés korrekciójával rendezi a különbözetet.
• Megszűnt munkáltató esetében a magánszemély közvetlenül az adóhatósághoz fordulhat a tévesen levont járulékért.
• Az adószámlán mutatkozó általános túlfizetéseket a NAV a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül utalja ki.

Hogyan történik a TB járulék visszaigénylése vállalati adózásban?

A TB járulék visszaigénylése a vállalkozás adószámláján vagy a benyújtott havi adó- és járulékbevallásokban történő helyesbítéssel valósul meg. Az eljárás menete alapvetően függ attól, hogy a munkavállalót terhelő magánszemélyi járulékról vagy a céget terhelő adóról van-e szó.

Kulcsfontosságú a fogalmi elhatárolás a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék és a 13%-os szociális hozzájárulási adó között. A 18,5%-os TB-járulék a munkavállaló bruttó bérét terhelő levonás, amelyet a munkáltató csupán technikailag vall be és fizet meg az állam felé. Ezzel szemben a 13%-os szocho a munkáltató saját adókötelezettsége, amely a saját eredményét terheli, így ennek visszaigénylése vagy csökkentése közvetlenül a vállalkozás saját adópozícióját javítja.

Milyen szabályok vonatkoznak a 18,5%-os TB-járulék-különbözet visszaigénylésére?

A tévesen megállapított 18,5%-os társadalombiztosítási járulék visszatérítését a munkáltató köteles kezdeményezni és végrehajtani a jogszabályok által előírt módon.

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 82. § és 83. § rendelkezései szerint az elszámolás az alábbi lépésekben és szabályok szerint történik:

1. Fennálló munkaviszony esetén a munkáltató a feltárt járulékkülönbözetet a nyilvántartásaiban rögzíti, majd a munkavállalónak visszatéríti, illetve a rá vonatkozó bevallásban negatív tételként szerepeltetve igényli vissza a NAV-tól.
2. Amennyiben a munkáltató kevesebb járulékot vont le, a különbözetet a következő kifizetésből vonhatja le, de ez a levonás nem haladhatja meg a nettó munkabér 15%-át, és legfeljebb 6 hónapon át folytatható.
3. Ha a levonás már nem lehetséges vagy a munkavállaló jogviszonya megszűnt, a munkáltató 15 napon belül értesíti a NAV-ot, amely határozattal írja elő a különbözetet a magánszemély javára vagy terhére.
4. Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a magánszemély közvetlenül a NAV-nál kezdeményezheti a visszaigénylést, amelyet a hatóság az adóhatósági nyilvántartások alapján, határozattal bírál el és fizet ki.

Hogyan igényelhető vissza a 13%-os szociális hozzájárulási adó (Szocho)?

A szociális hozzájárulási adó visszaigénylése a kifizetői bevallások önellenőrzésével vagy a magánszemély éves adóbevallásán keresztül valósítható meg.

A 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 29. §-a alapján, ha a természetes személytől a megengedett felső határt meghaladó szocho-t vontak le, a magánszemély a túlfizetést az éves személyi jövedelemadó (SZJA) bevallásában igényelheti vissza. Az éves elszámolás során a különbözetet a bevallás benyújtására előírt határidőig kell rendezni az adóhatósággal.

Különleges szabályok vonatkoznak a külföldi biztosítottakra. Ha a magánszemély nem köteles belföldi SZJA-bevallást benyújtani, és igazolja, hogy más uniós tagállamban vagy külföldön biztosított, a kifizetői igazolás csatolásával közvetlen adóvisszatérítési kérelmet nyújthat be a NAV-hoz, amely a jóváhagyott összeget a megjelölt belföldi vagy külföldi bankszámlára utalja.

Mik a K+F szocho-adókedvezmény érvényesítésének feltételei?

A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység után a vállalkozások jelentős adókedvezményt érvényesíthetnek a szocho fizetési kötelezettségükből.

A Szocho tv. 16. § (1)-(2) bekezdése értelmében a kutató-fejlesztő munkatársat foglalkoztató munkáltató a K+F-hez kapcsolódó bérköltség után a szocho mértékének 50%-ával megegyező kedvezményre jogosult. Ez a gyakorlatban 6,5%-os effektív adómegtakarítást jelent, amelyet a havi adóbevallásban lehet közvetlenül érvényesíteni.

Lényeges törvényi korlátozás a Szocho tv. 16. § (3) bekezdése alapján, hogy ha a vállalkozás igénybe veszi ezt a szocho-kedvezményt, akkor a kapcsolódó bérköltséget és szocho-t a társasági adóalap megállapítása során már nem vonhatja le mégegyszer K+F ráfordítás jogcímén csökkentő tételként.

Hogyan működik az általános túlfizetési eljárás az Art. szerint?

Ha a vállalkozás adószámláján téves utalás vagy sikeres önellenőrzés okán pozitív egyenleg (túlfizetés) mutatkozik, az összeget elszámolással vagy kiutalással lehet rendezni.

A 2017. évi CL. törvény (Art.) 74. §-a szerint az adózó kérheti a túlfizetés átvezetését más, tartozást mutató adónemekre. Ha a cégnek nincs köztartozása és minden bevallási kötelezettségének eleget tett, rendelkezhet a túlfizetés bankszámlára történő visszautalásáról is.

Az adóhatóság az Art. 64. § (1) bekezdése alapján a visszaigényelt összeget a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül köteles kiutalni a vállalkozás számlájára.

Melyek a legfontosabb bejelentési és bevallási határidők (Art. 3. melléklet)?

Az adó- és járulékkötelezettségek rendezéséhez, valamint az önellenőrzések benyújtásához elengedhetetlen a törvényi határidők pontos ismerete.

Összefoglalás: Melyik eljárást mikor kell alkalmazni?

Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a különböző járulék- és adóeltérések esetén melyik jogszabályi utat kell választania a vállalkozásnak vagy a magánszemélynek.

Mit tehet a munkavállaló, ha a volt munkáltatója megszűnt, de túl sok TB-járulékot vont le tőle?

A munkavállalónak ilyen esetben közvetlenül az állami adóhatósághoz (NAV) kell bejelentést tennie. A NAV a rendelkezésre álló adóhatósági nyilvántartások alapján ellenőrzi a befizetéseket, és hatósági határozattal intézkedik a túlfizetett összeg kiutalásáról a magánszemély részére.

Hány napon belül utalja ki a NAV a túlfizetett járulékot az adószámláról?

Az adóhatóság az Art. szabályai szerint a kiutalásra vonatkozó kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül köteles teljesíteni az utalást, feltéve, hogy a vállalkozásnak nincs semmilyen más adó- vagy köztartozása.

Leírható-e a K+F szocho-kedvezmény melletti bérköltség a társasági adóalapból?

Nem, a Szocho tv. 16. § (3) bekezdése kifejezetten tiltja a kettős kedvezményt. Ha a vállalkozás érvényesíti a K+F szocho-kedvezményt, az ehhez kapcsolódó bérköltséget és adót már nem használhatja fel a társasági adóalap csökkentésére.

Hogyan igényelhetik vissza a szocho-t a külföldi biztosítottak?

A külföldi biztosított magánszemélyek – amennyiben nem kötelezettek belföldi SZJA-bevallás benyújtására – a külföldi biztosítási jogviszonyról szóló igazolás és a kifizetői igazolás csatolásával közvetlen adóvisszatérítési kérelmet nyújthatnak be a NAV-hoz.