Tevékenységi kör bővítése: Így változik a társasági adó 2026-ban

A tevékenységi kör bővítése önmagában nem változtatja meg a társasági adó 9%-os kulcsát. Az új tevékenységhez kapcsolódó beruházások, eszközbeszerzések és létszámbővítések ugyanakkor jelentős adóalap-csökkentést, sőt akár fejlesztési adókedvezményt is maguk után vonhatnak 2026-ban.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

• A társasági adó általános mértéke a tevékenységek számától függetlenül továbbra is fixen 9% marad.
• Az új tevékenységhez vásárolt eszközök után fejlesztési tartalék és KKV-beruházási kedvezmény is igénybe vehető.
• A fejlesztési adókedvezmény kisvállalkozások számára már 50 millió forintos beruházási értéktől elérhető.
• Új elemként jelenik meg az átmeneti fejlesztési adókedvezmény a tiszta technológiák gyártói számára.
• Az adatszolgáltatási kötelezettség folyamatossá válik, függetlenül attól, hogy az adott évben érvényesítenek-e kedvezményt.

Hogyan befolyásolja a tevékenységi kör bővítése a társasági adót?

A TEÁOR-számok bővítése önmagában semmilyen adóváltozást nem okoz, de a hozzá kapcsolódó beruházások adóalap-csökkentő tételeket és adókedvezményeket hozhatnak magukkal.

Az 1996. évi LXXXI. törvény 19. §-a alapján a társasági adó mértéke 2026-ban is egységesen az adóalap 9%-a marad. Önmagában a cégnyilvántartásba bejegyzett új tevékenységek száma nem módosítja ezt az adókulcsot.

A gyakorlati hatások az új tevékenység elindításához szükséges eszközbeszerzéseken, létszámfejlesztéseken és K+F projekteken keresztül jelentkeznek. Ezek a kísérő gazdasági események törvényi lehetőséget biztosítanak az adózás előtti eredmény csökkentésére.

Milyen adóalap-csökkentő kedvezményeket vehetünk igénybe?

Az új tevékenység elindítását támogató beruházások és létszámnövelések közvetlenül csökkentik a társasági adó alapját különféle törvényi jogcímeken.

• Fejlesztési tartalék: Az adózás előtti nyereségből képzett lekötött tartalék csökkenti az adóalapot, amelyet 4 adóéven belül beruházásra kell felhasználni az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) f) pontja szerint.
• KKV-beruházási kedvezmény: A kis- és középvállalkozások a használatba nem vett tárgyi eszközök, ingatlanok és szoftverek bekerülési értékével csökkenthetik az adóalapot az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) zs) pontja alapján.
• Létszámbővítési kedvezmény: A mikrovállalkozások az átlagos állományi létszámuk növekményének 150%-át vonhatják le az adóalapból az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) y) pontjának megfelelően.
• K+F ráfordítások: A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költsége levonható az adóalapból az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) t) pontja szerint.

Mennyi a fejlesztési adókedvezmény összeghatára 2026-ban?

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez a beruházás értékének el kell érnie a vállalkozás méretétől függő törvényi minimumértéket.

Az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (3) bekezdése értelmében a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének elengedhetetlen feltétele, hogy a vállalkozás a beruházás megkezdése előtt benyújtsa a bejelentést az adópolitikáért felelős miniszternek.

Mi az az átmeneti fejlesztési adókedvezmény tiszta technológiákhoz?

A tiszta technológiákhoz kapcsolódó átmeneti fejlesztési adókedvezmény egy olyan új, 2026. január 1-jétől hatályos támogatási forma, amely a zöld energetikai beruházások hazai megvalósulását ösztönzi.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint ez a kedvezmény olyan projektekre vonatkozik, amelyek az Európai Unió piacvédelmi szabályozása szerinti kritikus nyersanyagok vagy környezetbarát végtermékek gyártási kapacitásait építik ki. A kedvezmény előzetes bejelentéshez kötött.

A szabályozás kizárja a támogatásból azokat a vállalkozásokat, amelyek nehéz helyzetben lévőnek minősülnek, vagy amelyek tevékenységük során túllépik az előírt törvényi kibocsátási határértékeket.

Hogyan változott az adatszolgáltatási kötelezettség 2026-tól?

Az adatszolgáltatási kötelezettség 2026-tól folyamatossá válik a fejlesztési adókedvezmény bejelentésétől kezdve a teljes kihasználási időszak végéig.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal módosított szabályzata alapján az adatszolgáltatást már nemcsak azokban az adóévekben kell teljesíteni, amikor a vállalkozás ténylegesen csökkenti a fizetendő adóját.

Az adatszolgáltatást a 2529 jelű társasági adóbevallás 05-02-es lapján kell benyújtani. Amennyiben egy adott adóévben nem történik adókedvezmény-érvényesítés, az adózónak a nyomtatványon kötelezően meg kell jelölnie ennek pontos indokát.

Milyen egyéb adózási és adminisztratív következményekkel kell számolni?

A tevékenységi kör bővítése a társasági adón kívül az általános forgalmi adót, a kisvállalati adót és egyéb cégjogi kötelezettségeket is érinthet.

Ha az új tevékenység eltérő áfakulcs alá esik, az adóalanynak ügyelnie kell a levonható áfa arányosítási szabályaira. A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó cégeknél az új tevékenység miatti bérköltségek növekedése közvetlenül növeli az adóalapot.

Az új TEÁOR-kódokat a cégnyilvántartásban is rögzíteni kell. Bár a cégbírósági bejelentés önmagában nem adóköteles ügylet, a bejelentés elmaradása vagy késedelme hatósági mulasztási bírságot vonhat maga után.

Változik-e a társasági adó 9%-os kulcssa, ha új tevékenységet indítok?

Nem, a társasági adó kulcsa a tevékenységi körök számától és jellegétől függetlenül 2026-ban is egységesen 9% marad az 1996. évi LXXXI. törvény 19. §-a szerint.

Mikor kell bejelenteni a fejlesztési adókedvezményre való igényt?

A kedvezmény bejelentését kötelezően a beruházás tényleges megkezdése előtt kell benyújtani az adópolitikáért felelős miniszternek az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (3) bekezdése alapján.

Elég csak azokban az években adatot szolgáltatni, amikor igénybe veszem a fejlesztési kedvezményt?

Nem, a 2026-os új szabályok szerint az adatszolgáltatást a bejelentéstől az utolsó igénybevételi évig minden évben folyamatosan teljesíteni kell a 2529-es bevallás 05-02-es lapján.