Többes jogviszony járulékszabályai: Hogyan adózzunk okosan?

Magyarországon a több egyidejű jogviszonnyal rendelkező magánszemélyek esetében a járulékalapok meghatározása szigorú törvényi szabályokhoz kötött. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a munkaviszonyok, az egyéni és a társas vállalkozások párhuzamos fennállásakor alkalmazandó bejelentési és fizetési kötelezettségeket, különös tekintettel a heti 36 órás értékhatárra és a január 31-i nyilatkozattételi határidőre.

A járulékfizetés több egyidejű jogviszony esetén minden egyes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony után külön-külön fennáll, így a párhuzamos bérjövedelmek után önállóan kell megfizetni a kötelező terheket. A jogszabályok ugyanakkor kedvezményeket biztosítanak a heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett működő vállalkozóknak, akik mentesülnek a minimális járulékalapok megfizetése alól. A társas vállalkozóknak szintén lehetőségük van arra, hogy kijelöljék azt az egyetlen társaságot, amely után a kötelező minimum járulékokat megfizetik.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

A többes jogviszonyok kezelése során a legfontosabb szempont a biztosítási jogviszonyok jellege és a heti munkaidő mértéke, amelyek meghatározzák a fizetendő közterhek alsó határát.

Mi történik a járulékfizetéssel, ha valaki egyszerre több munkaviszonyban áll?

Ha valaki egyszerre több munkaviszonnyal rendelkezik, minden egyes munkáltatónál önállóan és teljes körűen le kell vonni a jogszabályban előírt járulékokat az ott elért jövedelem alapján.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján a többes munkaviszonyban állók minden egyes bérjövedelme önállóan járulékköteles. Az adókat és járulékokat a munkáltatóknak egymástól függetlenül kell kiszámítaniuk, levonniuk és bevallaniuk a hatóságok felé. A munkavállalót terhelő és a foglalkoztató által fizetendő közterhek az alábbiak szerint alakulnak:

• A munkavállalót terhelő 18,5% társadalombiztosítási járulék, amelyet mindegyik munkáltató levon a bruttó munkabérből.
• A foglalkoztatót terhelő 13% szociális hozzájárulási adó, amelyet a kifizetett bérösszeg alapulvételével minden munkaadó külön fizet meg.

Hogyan működik a járulékfizetés két vagy több párhuzamos munkaviszonynál?

A párhuzamos munkaviszonyok esetén a foglalkoztatók önállóan, egymástól teljesen függetlenül állapítják meg és utalják át a levont adókat a költségvetésbe.

A munkáltatóknak a levont járulékokat és az adókat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük az állami adóhatóság részére. Kivételes esetet jelent az Mt. szerinti több munkáltató által létesített egyetlen munkaviszony, ahol a felek megállapodása szerint kijelölt munkáltató teljesíti az adózási kötelezettségeket a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rendelkezései alapján.

Mit jelent a heti 36 órás munkaviszony melletti vállalkozás a járulékfizetésben?

A heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni és társas vállalkozóknak nem kell megfizetniük a minimális járulékalapok utáni kötelező terheket a vállalkozásukban.

A 2019. évi CXXII. törvény értelmében a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony egy kiemelt mentesítési küszöbnek minősül a magyar adórendszerben. Az ilyen státuszú egyéni vállalkozások és a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai úgynevezett mellékfoglalkozású vállalkozónak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozásból az adott hónapban nem vesznek ki jövedelmet (nem keletkezik vállalkozói kivét vagy tagi jövedelem), akkor a vállalkozásban a járulékfizetési kötelezettségük nulla forint.

Amennyiben a magánszemély több részmunkaidős állással rendelkezik, a heti munkaidőket össze kell számolni a mentesülés megállapításához. Ha a különböző munkaviszonyokban kikötött heti munkaidők együttes összege eléri vagy meghaladja a 36 órát, a vállalkozó jogosulttá válik a kedvező szabályok alkalmazására. Ha a munkaidő összesen nem éri el ezt a mértéket, a vállalkozásban a minimálbér vagy a garantált bérminimális utáni kötelező minimum-adózást kell alkalmazni.

Milyen szabályok vonatkoznak a többes társas vállalkozói jogviszonyra?

A több társas vállalkozásban is aktív tagoknak törvényi kötelezettségük kijelölni azt az egyetlen vállalkozást, amely a minimális járulékalapok után adózik.

Ha egy magánszemély egyszerre több társas vállalkozásban is személyes közreműködésre kötelezett tag vagy ügyvezető, a minimális járulékalap utáni adókat nem kell mindegyik cégben megfizetni. Az adminisztratív és adózási kötelezettségek szabályos teljesítéséhez az alábbi lépéseket kell követni:

1. A társas vállalkozónak minden naptári év január 31. napjáig írásban kell nyilatkoznia arról, hogy melyik társas vállalkozásban teljesíti a minimális járulékalap utáni adófizetést.
2. Az érintett társas vállalkozásoknak a választásról szóló írásbeli nyilatkozatot be kell fogadniuk, és annak megfelelően kell teljesíteniük a havi adóbevallásokat.
3. Ha év közben új jogviszony jön létre, vagy a korábban választott jogviszony megszűnik, a vállalkozónak a változást követő 15 napon belül írásbeli értesítést kell küldenie az érintett társaságoknak.
4. A hónap közben kezdődő vagy befejeződő többes jogviszonyok esetén az adót naptári naponként, a járulékalap harmincadrészének alapulvételével kell időarányosan kiszámítani.

Hogyan adózik, aki egyszerre egyéni és társas vállalkozó?

Az egyszerre egyéni és társas vállalkozóként is tevékenykedő személyek főszabály szerint az egyéni vállalkozásukban kötelesek megfizetni a minimális járulékalapok utáni terheket.

A 2019. évi CXXII. törvény felállít egy törvényi rangsort a párhuzamos vállalkozási formák között. Ezen szabály értelmében az egyidejűleg fennálló egyéni vállalkozói és társas vállalkozói jogviszony esetén a kötelező járulékalapok utáni adózást az egyéni vállalkozásban kell teljesíteni. A társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony ezáltal mentesül a minimum-járulékok alól, így ott csak a ténylegesen kifizetett jövedelem válik adókötelessé.

A jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít az adózónak a döntési jogkör felcserélésére. A magánszemély határozhat úgy is, hogy a minimális járulékfizetési kötelezettséget a társas vállalkozásában kívánja teljesíteni az egyéni vállalkozása helyett. Erre a választásra a tárgyév január 31-ig megtett írásbeli nyilatkozattal van lehetőség, amelyet az egyéni vállalkozás megszűnéséig vagy az év végéig nem lehet megváltoztatni.

Összefoglaló táblázat: Járulékalapok különböző többes jogviszonyok esetén

Az alábbi táblázat bemutatja a különböző jogviszony-kombinációk esetén alkalmazandó tényleges járulékalapokat és a fizetési kötelezettségek megoszlását.

Összeszámolható-e több részmunkaidős állás a heti 36 órás foglalkoztatás eléréséhez?

Igen, a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szabályai szerint az egyidejűleg fennálló összes munkaviszonyban kikötött munkaidőt össze kell számítani, így például két darab heti 20 órás munkaviszony együttesen teljesíti a heti 36 órás küszöböt.

Mi a teendő, ha év közben szűnik meg a heti 36 órás munkaviszonyom a vállalkozás mellett?

A munkaviszony megszűnését követő naptól a vállalkozásban beáll a főfoglalkozású státusz, ezért a kötelező minimális járulékalapok után meg kell kezdeni a járulékok és a szociális hozzájárulási adó havi szintű bevallását és megfizetését.

Hogyan kell számolni a járulékokat, ha a többes jogviszony nem teljes hónapig áll fenn?

Ha a többes jogviszony csak a hónap egy részében áll fent, a minimális járulékalapnak a naptári napokkal arányos harmincadrészét kell figyelembe venni minden olyan napra, amelyen a mentesítő körülmény nem állt fenn.

Mikor kell nyilatkozni arról, hogy melyik társas vállalkozás fizesse a minimális járulékokat?

A társas vállalkozónak a tárgyév január 31. napjáig kell írásban nyilatkoznia a szervezetek felé, év közben induló jogviszonyok esetén pedig a jogviszony kezdetekor, illetve a változást követő 15 napon belül kell megtenni az értesítést.