A vállalkozói kivét adózása 2026-ban: Járulékok, SZJA és Szocho

A vállalkozói kivét adózása 2026-ban meghatározza a vállalkozói jövedelem szerinti egyéni vállalkozók havi terheit. Az SZJA, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó szabályai szerint a közterheket minimális alapok és felső határ figyelembevételével kell kiszámítani és bevallani.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

A vállalkozói kivét nettó összegét a személyi jövedelemadó terheli. A társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási kötelezettségeket pedig a jogszabályi minimumok alapján kell teljesíteni.

• SZJA (Személyi jövedelemadó): A kivét összegére vetített 15%, amely az összevont adóalap részeként különféle adókedvezményekkel csökkenthető.
• TB (Társadalombiztosítási járulék): Egységesen 18,5%, amelyet legalább a minimálbér szintje után kötelező megfizetni.
• Szocho (Szociális hozzájárulási adó): 13% mértékű adó, amelynek alapja szintén legalább a minimálbér, de az adófizetésre éves felső korlát vonatkozik.

Mi az a vállalkozói kivét pontosan?

A vállalkozói kivét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó saját munkájának ellenértékeként elszámolt összeg. Ez a tétel a vállalkozásban a költségek között szerepel, miközben az egyéni vállalkozó magánszemélyként az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerez vele.

A kivét összege mentesíti a vállalkozást a későbbi osztalékalap megállapításakor a vállalkozói osztalékalap utáni adók egy része alól, mivel közvetlenül csökkenti a vállalkozói jövedelmet. A vállalkozó szabadon dönt a kivét nagyságáról, de az adózási minimumok miatt az adóterhek mértéke rögzített alapokhoz kötődik.

Hogyan alakul az SZJA fizetés a vállalkozói kivét után?

A vállalkozói kivét után a személyi jövedelemadó mértéke egységesen 15%, amelyet a ténylegesen elszámolt összegből kell megállapítani. A magánszemély az összevont adóalap részeként különféle törvényes adókedvezmények igénybevételével mérsékelheti ezt az adóterhet.

Társadalombiztosítási járulék (TB) és a minimális alap szabálya

A társadalombiztosítási járulék mértéke a vállalkozói kivét után 18,5%, amelyet a Tbj. törvény előírásai szabályoznak. A fizetési kötelezettséget a tényleges kivét hiányában is teljesíteni kell a minimális járulékalap után.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény alapján az egyéni vállalkozónak a TB-járulékot havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetnie. Mivel a minimálbér összege 2026-ban 290 000 forint, a havi minimális TB-járulék alapja is pontosan ez az összeg, kivéve ha az egyéni vállalkozó mentesül a fizetés alól.

Szociális hozzájárulási adó (Szocho) fizetés és az adófizetési felső határ

A szociális hozzájárulási adó mértéke 13%, amelyet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény előírásai alapján vetnek ki a vállalkozói kivétre. A szocho esetében a jogszabály egyaránt meghatároz egy kötelező minimális alapot és egy éves maximumot.

Főállású egyéni vállalkozóként a szocho alapja havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Ez a minimális alap az év során addig áll fenn, amíg az adózó jövedelme el nem éri az adófizetési felső határt, amely a mindenkori minimálbér 24-szerese, vagyis 2026-ban összesen 6 960 000 forint.

Hogyan működik a vállalkozói kivét kiszámítása a gyakorlatban?

A számítási példa bemutatja az egyéni vállalkozó havi kötelezettségét, amennyiben a vállalkozói kivét pontosan megegyezik a 290 000 forintos minimálbérrel 2026-ban.

Milyen mentességek és szüneteltetési szabályok léteznek?

Az egyéni vállalkozónak bizonyos élethelyzetekben nem kell teljesítenie a minimálbér után előírt havi minimális TB-járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségeket.

• Amikor az egyéni vállalkozói tevékenység a naptári hónap egészében hivatalosan szünetel.
• Azokon a napokon, amikor a vállalkozó keresőképtelen, vagyis aktív táppénzes állományban részesül.
• A csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED) vagy gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósításának időszaka alatt.
• Ha a vállalkozónak a vállalkozás mellett fennáll egy legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya is.

Melyek a bevallási és befizetési határidők egyéni vállalkozóknak?

A vállalkozói kivét utáni közterheket rendszeresen be kell vallani az állami adóhatóság felé. A TB-járulékot és a szociális hozzájárulási adót az adózással összefüggő bevallásokban a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell benyújtani az 58-as számú járulékbevalláson.

A bevallási kötelezettséggel egyező időpontban, azaz a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell az adó- és járulékösszegeket átutalni a megfelelő költségvetési számlákra. Negyedéves szocho-előleget akkor kell külön vizsgálni, ha a vállalkozónak nem keletkezik havi szinten kötelező minimum-alapja.

Megéri-e a minimálbérnél kevesebb vállalkozói kivétet meghatározni 2026-ban?

Nem igazán, mivel a főállású egyéni vállalkozónak a jogszabályban előírt havi minimális TB-járulékot (18,5%) és szochót (13% a minimálbér 112,5 százaléka után) a tényleges kivét hiányában vagy alacsonyabb kivét esetén is a minimálbér alapján kötelező megfizetnie.

Hogyan érinti a szocho-fizetési felső határ az egyéni vállalkozói kivétet?

A 2018. évi LII. törvény szerint a szocho-fizetési felső határ elérése után a vállalkozónak nem kell tovább fizetnie az adót az év hátralévő részében elszámolt vállalkozói kivét után. A határ összege 2026-ban a minimálbér 24-szerese, azaz 6 960 000 forint.

Mikor mentesül az egyéni vállalkozó a minimális járulékalapok megfizetése alól?

A minimális alapok megfizetése alól a vállalkozó akkor mentesül, ha szünetelteti a tevékenységét, táppénzben, CSED-ben, GYED-ben részesül, vagy ha legalább heti 36 órás munkaviszonnyal, esetleg nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

Hogyan kell bevallani és befizetni a kivét utáni közterheket?

Az egyéni vállalkozónak a havi kivét után számított SZJA-előleget, TB-járulékot és szochót a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell elektronikus úton bevallani a NAV felé, és ezzel a határidővel kell az összegeket befizetnie.