Az AI megírta. Te továbbküldenéd? Ingyenes webinár dr. Stier Katával november 10-én, 10 órakor. Regisztráció →

Blog

Végkielégítés közös megegyezéssel: mikor jár?

Utoljára frissítve: 3 perc olvasás
Munkaszerződés papírjai egy tollal az asztalon, előtte egy bankjegyekkel teli és nyitott fehér boríték, amely a közös megegyezéssel járó végkielégítést szimbolizálja.

A közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés esetén a munkavállalónak törvény szerint nem jár automatikusan végkielégítés. A felek ugyanakkor a szerződéses szabadság elve alapján szabadon megállapodhatnak bármilyen összegű pénzbeli juttatásban, amelyet a megállapodásban írásban rögzíthetnek.

Közös megegyezés esetén a munkavállalónak nem jár automatikusan törvényes végkielégítés a munkaviszony megszüntetésekor. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján ez a juttatás kötelezően csak meghatározott esetekben, például munkáltatói felmondásnál alkalmazandó. Ugyanakkor a felek a közös megállapodásban szabadon kiköthetnek végkielégítést.

Közös megegyezés és végkielégítés: a legfontosabb szabályok

  • A törvény erejénél fogva közös memegegyezéses megszüntetés esetén nem kötelező a végkielégítés fizetése.
  • A felek a szerződéses szabadság alapján önkéntesen megállapodhatnak ilyen juttatásban.
  • A megállapodásba foglalt végkielégítés összege szabad egyezség tárgya, eltérhet a törvényi minimumtól is.
  • A juttatás kifizetésének feltételeit és pontos határidejét írásban kell rögzíteni.

Jár-e végkielégítés közös megegyezés esetén?

Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés esetén a munkavállaló törvényi alapon nem jogosult végkielégítésre, ám a felek szerződéses megállapodásban önkéntesen kikötheik azt.

A 2012. évi I. törvény szabályai szerint a közös megegyezés a munkáltató és a munkavállaló egybehangzó akaratnyilatkozatával szünteti meg a jogviszonyt. Mivel ez nem egyoldalú munkáltatói intézkedés, a jogalkotó nem írja elő kötelező juttatásként a végkielégítést. Amennyiben a felek mégis egyezségre jutnak erről, a juttatás jogalapját kizárólag a kétoldalú megállapodás teremti meg.

Mit mond a Munka Törvénykönyve a végkielégítésről?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 77. § (1) bekezdése pontosan meghatározza, mely esetekben kötelező a végkielégítés megfizetése.

  • A munkáltató felmondása esetén, amennyiben a munkavállaló rendelkezik a törvényben előírt munkaviszony-tartammal.
  • A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén, amely a munkaviszony automatikus megszűnését vonja maga után.
  • A törvény 63. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben, ha a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt a jogviszony megszűnik.

Mikor jár mégis végkielégítés közös megegyezésnél?

Bár törvényi kötelezettség nincs, a felek az Mt. és a szerződéses szabadság alapján bármikor megállapodhatnak végkielégítés fizetésében közös megegyezéskor.

A gyakorlati alkufolyamat során számos olyan helyzet adódhat, amikor a feleknek kölcsönös érdeke fűződik a kompenzációhoz. Ha a munkáltató kezdeményezi a közös megegyezést egy elhúzódó felmondás elkerülése érdekében, a munkavállaló alkupozíciója jelentősen megerősödik.

  • A munkáltató felajánlja a végkielégítést, hogy elkerülje a felmondást és az azzal járó felmondási idő letöltését.
  • A munkavállaló az aláírás feltételeként szabja meg a törvényes végkielégítésnek megfelelő vagy annál magasabb összeg kifizetését.
  • Az adott workplace-en hatályos kollektív szerződés kötelezően előírja a juttatást közös megegyezéses megszüntetés esetén is.

Melyik felmondási módnál jár törvényes végkielégítés?

A törvényes végkielégítésre való jogosultság kizárólag a munkaviszony megszüntetésének jogcímétől és a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesülésétől függ.

Megszüntetési módTörvényes végkielégítés
Munkáltatói felmondásIgen (ha a törvényi feltételek fennállnak)
Munkáltató jogutód nélküli megszűnéseIgen
Közös megegyezésNem (kivéve, ha a felek külön megállapodnak)
Munkavállaló felmondásaNem
Azonnali hatályú felmondásNem (kivéve a jogszerű munkavállalói azonnali hatályút)

Hogyan fogalmazzuk meg a közös megegyezéses megállapodást?

A közös megegyezéses megállapodást minden esetben írásba kell foglalni, egyértelműen rögzítve a kifizetendő összegeket és a felek jognyilatkozatait.

A megállapodásban pontosan meg kell határozni a végkielégítésként átadandó összeget, annak bruttó vagy nettó jellegét, valamint a kifizetés határidejét. Javasolt rögzíteni azt is, hogy a megállapodásban szereplő juttatások megfizetésével a felek egymással szemben minden további igényt elszámoltnak tekintenek. Az ilyen típusú jognyilatkozatok hatékonyan zárják le a felek közötti jogviszonyt és megakadályozzák a későbbi bírósági eljárásokat.

Köteles-e a munkáltató végkielégítést fizetni közös megegyezés aláírásakor?
Nem, a munkáltató jogilag nem köteles végkielégítést fizetni közös megegyezés esetén. Ez a juttatás kizárólag a felek szabad megállapodásán vagy a kollektív szerződés kifejezett rendelkezésén alapulhat.
Visszakövetelhető-e a közös megegyezésben kikötött végkielégítés?
Nem, ha a felek érvényes írásbeli megállapodásban rögzítették a végkielégítést, az kötelmi kötelezettséggé válik. A munkáltató ezt az összeget utólagosan, egyoldalúan már nem követelheti vissza.
Milyen esetekben zárja ki a törvény a végkielégítést felmondás esetén is?
A 2012. évi I. törvény 77. § (5) bekezdése szerint nem jár végkielégítés, ha a munkavállaló a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy ha a felmondás indoka a munkavállaló magatartása vagy nem egészségügyi képessége.

Az azta a(z) 2026. július 2. napján hatályos jogszabályok alapján kutatta ki. Általános tájékoztatás, nem az Ön esetére szóló tanácsadás.

Kérdezze az aztát a saját esetéről.

Minden válasz forrásmegjelöléssel érkezik, így megnyithatja és ellenőrizheti a jogszabályhelyet.

Próbálja ki ingyen